Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 19-20. szám - Vállalatok felügyelet alá helyezése a háboru idejére Németországban

326 E rendelet életbelépésével hatályukat vesztik : az 1914. évi július hó 31. napján 5715/1914. M. E. szám alatt kelt — első — moratóriumi rendeletet hatályon kivül helyező — második — moratóriumi rendelet, amelyet a m. kir. minisztérium 1914. évi augu-ztus hó 12. napján 6045/1914. M. E. szám alatt adott ki; némely tőzsdei ügyletekből eredő pénztartozásokról 1914. évi augusztus hó 28. napján 6504/1914. M. E. szám alatt kiadott rendelet; végül a 6045/1914. M. E. számú rendelet kiegészítéséről 1914. évi augusztus hó 10. napján 6796/1914. M. E. szám alatt kiadott rendelet. Amennyiben a jelen rendelet 4. §-ának 13. pontja és az 5. § mást nem rendel, a korábbi moratóriumi rendeletekben engedett halasztás azon tartozások tekintetében, amelyeket a jelen rendelet a moratórium hatálya alól kivesz, érintetlenül marad. Ha ez a halasztás 1914. évi október hó 15. napja előtt telnék le, a tartozás október hó 15. napján fizetendő. Kelt Budapesten, 1914. évi szeptember hó 30. napján. Gróf Tisza István s. k. m. kir. miniszterelnök. KÜLÖNFÉLÉK. A polgári perrendtartás életbeléptetése és a háború czim alatt egyik jogi szaklapunk amellett foglal állást, hogy az uj polgári perrendtartást 1915. évi január hó 1-ón életbe kell léptetni s az életbelépés időpontjának ujabb eltolása nem kívánatos. Tudvalevő dolog, hogy az 1914. évi augusztus hó 14-ón kihirdetett 1914: XXXIV. t.-cz. szerint a polgári perrendtartás 1915. évi január hó 1-ón óletbelép, a törvényszabta ezen az időponton tehát csak akkor eshetnék változás, ha ujabb törvényes rendelkezés más időpontot állapitana meg. Mint legilletékesebb helyről értestilünk, a kormány nem gondol arra, hogy ez irányban lépést tegyen, sőt elhatározott szándóka az uj eljárást a törvónyszabta időpontban életbelóptetni, amire nézve már meg is van téve minden szükséges intézkedés. Ha tehát váratlan és előre nem látható esemény nem akadályozza, az óhajtva várt reform a jövő év elején életbelép. Az uj moratórium-rendelet 28. §-a. Mult számunkban (A moratórium ós a szállítási szerződések cz. a.) rámutattunk arra a veszélyre, melyet az osztrák igazságügyi kormánynak a vételártartozások tekintetében hozott rendelete rejtett magában, kimondván, hogy az augusztus 1. előtt kötött adásvételi szerződésből kifolyólag augusztus 1, után szállítandó áruk vételárát vevő megfizetni, illetőleg az árut készpénz fizetés ellenében átvenni tartozik. Rámutattunk arra, hogy ez erősen fogja órintoni a mi kereskedőinket, kik rá vannak utalva az osztrák piaczra s hogy Ausztiában az ottani illetékesség folytán el fogják marasztalni a mi kereskedőinket. Rövid ismertetésükben a magyar kormány figyelmébe ajánlottuk e veszélyes rendeletet és orvos'ást kértünk. Örömünkre szolgál, hogy a harmadik moratórium-rendelet már meg is hozta az orvoslást. A 28. §. ugyanis kimondja, hogy: „Min. den olyan birói intézkedést, amely az adóst a magyar szent korona országaiban irányadó moratóriumtól vagy az ezzel kapcsolatos jogoktól akarata ellenére megfosztaná, hazai tiltó törvénybe (hazai közrendbe) ütközőnek ós a hazai törvény czóljával ellenkezőnek kell tekinteni:" Kétségtelen, — bár a rendelet világosságának nem ártott volna, ha expressis verbis benn is lett volm, — hogy e §. ugy bel- mint külföldi birói intézkedésekre egyaránt vonatkozik s hogy az osztrák biróságok marasztaló ítéletei e §. alapján és hivatkozással e rendelet 13. §-ára, továbbá a Végrehajtási Törvény 4. §-a értelmében nem lesznek végrehajtva. Hogy odaát már is észrevették e 28. §. jelentőségót, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy nálunk is igen elterjedt előkelő napilap ban egy bécsi ügyvéd már is szóvá tette e §-nak az osztrák kereskedelemre kiható nagy jelentőségót. (Sz. L.) A lisztkötések s a budapesti tőzsdebíróság. Az ország minden részében, melyben lisztkereskedelem és malomipar létezik, óriási érdeklődóst érdemel a tőzsdebiróságnak mai számunkban közzétett ítélete. Száz ós száz kereskedő s az egész magyar malomipar várta feszült érdeklődéssel, mily álláspontot foglal el a budapesti tőzsde választott bírósága a lisztkötések érvényessége tekintetében ? Érvényesek-e a kötések a háború daczára? kötelesek-e a malmok szállít ni, daczára az előállítás roppant nagy nehézségeinek? ha nem, kötelesek-e a háború előtti s a mostani árak közötti horribilis árkülönbözeteket megtéríteni? Oly kérdések, melyek a mindennapi érdeklődós kereteit túllépték s melyek a lisztkereskedők óriási nagy száma között (talán mesterségesen is) valóságos forrongást támasztottak s melyek a magyar malmokat esetleg létükben érintették, vártak e perben eldöntésre. A választott bíróság egyhangúlag hozott ítéletében kimondta, hogy ragaszkodik a 2860/1914. sz. hirdetményében kimondott azon határozatához, hogy nem nyújt segédkezet ahhoz, hogy az üzlet megkötésekor előre nem látott rendkívüli események következtében bármelyik fél méltánytalan előnyökhöz jusson, vagy kárt szenvedjen. Jogilag tehetők ellenvetések a választott bíróság ítélete ellen, de az adott viszonyok között a bíróság másként nem határozhatott. A háború s a budapesti tőzsde. A hadiállapot folytán beállott rendkívüli gazdasági viszonyok elsősorban a tőzsdéken jutnak kifejezésre, A