Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 19-20. szám - Vállalatok felügyelet alá helyezése a háboru idejére Németországban

Kereskedelmi Jog 19—20. sz. 324 egész szerződés tekintet ében pedig csak akkor, ha a szolgáltatás oszthatatlan 14. §. Az elállás joga a nem pénzbeli szolgáltatásra kötelezett felet akkor is megilleti, ha pénztartozással terhelt felet már a teljesitós felajánlása előtt nyolcz napi határidő kitűzésével n} ilatkozatra hivta fel az iránt, hogy hajlandó e tartozását mo ratórium igénybe vétele nélkül (13. §. 1. bekezdése) teljesíteni, a határidő poriig sikertelenül telt le. Ugyanez az előzetes elállási jog megilleti a pénztartozással terhelt felet is, ha másik felet nyolcz napi határidő kitűzésével nyilatkozatra hivta fel az iránt, hogy a lejáratkor kész-e abban az esetben is teljesíteni, ha a pénztartozással terhelt fél moratóriumot vesz igénybe (13. § 2. bekezdése), a határidő pedig sikertelenül telt le. Az elállást az 1. ós 2. bekezdés eseteiben magában a felhívásban előre is ki lehet jelenteni. A felhívott fél nyilatkozata nem késett el, ha a fél az azc tartalmazó ajánlott levelet a nyolcz napi határidő alatt postára adta. Az 1. és 2. bekezdésben emiitett felhívásnak nincs helye, amennyiben a nem-pénzbeli szolgáltatás csak 1914, évi augusztus hó 30. napja után válik esedékessé. A 13. §. 3, bekezdésének szabályát e §. eseteiben is megfelelően alkalmazni kell, azzal a hozzáadással, hogy az elállás jogát csak azon részletek tekintetében lehet gyakorolni, amelyekre a felhívás kiterjed és az előbbi bekezdés értelmében nincs kizárva. 15. § Ha az 1914. évi augusztus 1. napja előtt kötött kétoldalú szerződés alapján nem pénzbeli szolgáltatásra kötelezett fél késznek nyilatkozik arra, hogy a szolgáltatást a lejáratkor abban az esetben is teljesiti, ha a pénztartozással terhelt fél moratóriumot vesz igénybe, a szerződés érintetlenül marad, a pénztartozással terhelt fél azonban saját tartozására nézve a moratóriumot még akkor is igénybe veheti, ha a pénztartozás lejáratkor már nem esnék a jelenleg fennálló moratórium alá, de a moratórium esetleges meghosszabbítása vagy megszüntetése tárgyában kiadandó rendelet értelmében részesül halasztásban. 16. §. Az állam vagy állami intézmények és vállalatok részére szükséges szállítások iránt elvállalt kötelezettségek teljesítését a 12—15. §-ok szabályai nem érintik; az ilyen kötelezettséget a fél a moratóriumra való tekintet nélkül köteles teljesíteni. Nem terjednek ki a 12 — 15. §-ok szabályai az olyau kétoldalú szorződósekre sem, amelyeknél a pénztartozás lejáratára való tekintet nélkül ki van véve a moratórium alól. A 12—15. §-ok szabályai ingatlanok adásvételére azzal a módosítással terjednek ki, hogy elállásnak más megállapodás hiányában nincs helye, ha a vevő ingatlannak birtokába lépett. IV. Vegyes és záró rendelkezések. 17. §. A lejáratkor való nem teljesitós esetére bárminő módon megállapított jogkövetkezmények nem állanak be, ha a pénztartozással terhelt fél a moratóriumot vette igén) be. 18. §. Abból az okból, hogy az adós a 4. §. 3., 10 , 12. vagy 13. pontja, avagy az 5. §. szerint halasztás alá nem eső tartozásokat nem teljesitette, a hitelező nem teljesitós esetére megállapított jogkövetkezményeket a minisztérium további intézkedéséig nem érvényesítheti, kivéve a lejárt kamatoknak és tőkerészleteknek, valamint járulékaiknak érvényesítését, ideértve a kamat vagy tőkerészlet nem fizetése esetére ez után kikötött kötbért is. Ez a rendelkezés visszaható hatállyal azokra a tartozásokra is áll, amelyek 1914. évi augusztus hó 1. napja óta voltak fizetendők. 19. §. A moratórium alá eső biztosítási dijaknak fizetését a biztosított a halasztás idejének eltelte után nem tagadhatja meg arra való hivatkozással, hogy a biztositás a díj nem fizetése következtében megszűnt; kivéve, ha a biztosított a biztosítási dij lejáratának napját vagy a biztositótól engedett avagy a törvényes halasztás (1875 : XXXVII. t.-cz. 505. §. 3, pontja) leteltét követő tizenöt napon belül a biztositóval Írásban közli, hogy a biztosítást megszüntetni kivánja, vagy e határidőn belül a biztosító czimére ily tartalmú ajánlott levelet postára ad. 20. §, Az a körülmény, hogy valamely követelés moratórium alá esik, nem zárja ki a követelésnek beszámításra való felhasználását. 21. §. A halasztás ideje a moratórium alá eső tartozások tekintetében sem az elévülés idejébe, sem a jogok érvényesítésére vagy fentartására megállapított határidőbe nem számitható be. 22. §. A vasutak alkalmazottainak illetményeiből az 1914: XVII. t.-cz 25. §-a alapján engedett levonásokat a moratórium ideje alatt a következő szabályok szerint kell eszközölni: I. A hadba nem vonult alkalmazottaknak illetményeiből a levonásokat — a moratóriumra való tekintot nélkül — ezután is változatlanul kell eszközölni. II. A mozgósítás folytán katonai szolgálatra bevonult alkalmazottak illetményeiből teljesítendő levonások a következőkép szabályoztatnak : 1 Mindaddig, amig a hadba vonult alkalmazott állandó illetményeit a vasúttól csorbítatlanul rnogkapja, a levonásokat az illetményekből változatlanul, azaz ugy kell teljesíteni, mintha az illető katonai szolgálatra be nem vonult volna. 2 Azoknál az alkalmazottaknál, akiknek állandó illetményei a hadbavonulás folytán csökkenést szenvednek, az állandó illetmények csökkenésének időpontjától kezdve a levonásokat a következőkép kell teljesíteni;