Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 19-20. szám - Vállalatok felügyelet alá helyezése a háboru idejére Németországban

19—20. SÍ. lanok védelme) kiván teljes érvényesülést szerezni a vállalat különleges érdekeivel szemben, így a részvénytársaságok kellő megalapozottsággal leendő alakulása érdekében is a czégbiróság ellenőrzésén kivül a felügyelet alá helyezés egyik fajtája, mely tartamára nézve ideiglenes, talált alkamazásra. Mint ez a német K. T. 192. és köv. szakaszaiból ismeretes, a részvénytársaság megalakulásának előfeltételeiről a czégbiróságnál leendő bejegyeztetés előtt elsősorban is a vezetőségnek és a felügyelő-bizottságnak kell meggyőződést szereznie ; a mennyiben azonban a vezetőség valamely tagjának a megalakulás különösen érdekében áll (mint alapitónak, avagy, ha a megalakulás esetére tiszteletdij van számára kikötve stb.) az alapítási folyamat felülvizsgálatára még egy legalább is két tagból álló „Revisor" bizottságot kell kirendelni. Ezeket a „revisorokat" legtöbbször a czégbiróság rendeli ki az érdekeltek kérelmére és ők vizsgálódásuknak eredményét egy u. n. alapítási szakvéleményben (Gründungsgutachten) foglalják össze Az alakulóban levő részvénytársaság ily módon egy rövidebb időtartamra ennek az ellenőrző-bizottságnak felügyelete alá helyeztetik. Az alapítók kötelesek a revisorok véleményéhez szükséges anyagot azoknak rendelkezésére bocsátani oly módon, hogy tartoznak az alapítás minden egyes mozzanatáról felvilágosítást nyújtani. Mindaddig, mig az alapítók ennek a kötelezettségüknek a kivánt mértékben eleget nem tesznek, a revisorok megtagadhatják a szakvélemény kiadását, a mi ismét a végleges megalakulást akadályozza meg.1) Sőt revisorokat rendelhet a czégbiróság az alapítási folyamatnak utólagos, 2 éven belül leendő ellenőrzésére is, ha ezt valamely részvényes indokolt előterjesztésében kérte (266. §. II., III) és valószínűsítette, hogy az alapitásnál a törvény, az alapszabályok, avagy a kereskedelmi szokás elveivel ellentétben jártak el. A felügyeletnek tehát mindezekben az esetekben csupán ideiglenes az átvizsgálás, illetőleg a szabálytalanság kiderítésének idejére terjedő, természete van. Állandó az ellenőrzés ezzel szemben a kereskedelmi társaságok egy különös fajtájánál, a biztosító társulatoknál. A jelenleg érvényben lévő német K. T., valamint a magánbiztosító társulatok jogviszoi) Részletekre vonatkozólag lásd Sattler, Revision bei Gründungen (93. és köv.) 317 nyait szabályozó (1901. évi május 12-i) törvény nem tartalmazza mindazokat a biztosítékokat, melyeket a magyar K. T. a biztosító társulatok megalakulásánál és működésénél feltétlenül megkövetel, hanem ezzel szemben a biztositókat — kevés kivétellel — állandó, specziális és a czégbiróságtól független felügyeleti hatóság (Aufsichtsbehörde) ellenőrzése alá helyezi, a mely a vállalat működését a megalakulás engedélyezésétől kezdve a közérdek szempontjából mindenkor figyelemmel kiséri. Ezt a felügyeletet a vállalatok üzletkörének terjedelme szerint vagy az egye szövetséges államok által kirendelt hatóság vagy pedig a császári ellenőrző hivatal gyakorolja2) A felügyelő hatóság őrködése a biztosítási vállalatot a fogamzás idejétől élete utolsó pillanatáig kiséri. A mennyire a felügyelettel kapcsolatban szükséges, betekintést szerez a kirendelt hatóság a biztosító egész üzletkezelésébe és vagyoni státusába ; változtatásokat a biztosító a már a jóváhagyott üzletszabályokon csupán a felügyelők előleges beleegyezése mellett eszközölhet. Sőt a hatóságnak hatásköre a szigorúan vett ellenőrzéssel járó tevékenységre korlátozva nincsen, a mennyiben 1000 márkáig terjedhető pénzbirsággal kényszeritheti a biztositót, hogy üzletvitelét a törvénnyel és jóerkölcscsel egyező módon rendezze be, valamint hogy az üzletek kötésénél sem saját üzlettervével, sem a biztosítottak jogos érdekeivel ellentétbe ne kerüljön. A felügyeleti hatóság, a mint a vállalatnak fizetési nehézségeiről szerez tudomást a csőd elkerülhetése végett, kényszeregyezség megkísérlésére jogosult, ez okból a biztositónak egyelőre meg is tilthatja, hogy bizonyos természetű fizetéseket teljesítsen, sőt az életbiztosítási ügyleteknél a biztosító kötelezettségét Ys-résszel le is szállíthatja. Midőn a vállalatok felügyelet alá helyezésének ezen általánosan ismert módozataira és feltételeire utalunk, tesszük azt csupán azért, hogy az alábbiakban a felügyeletnek kivételes és a háborús viszonyokkal kapcsolatos fajtájáról szólva, rámutathassunk az összefüggésre, mely ezen „kivételes rendszabályok" és az imént vázolt, a normális viszonyok közt is fennálló intézkedések között mutatkozik. A német birodalmi tanácsnak 1914. év augusztus hó 8-án kelt rendelete a csődeljárás 2) Részleteket lásd Cosack Lehrb. des Handelsrechts 568. és köv. old.) Kereskedelmi Jog