Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 19-20. szám - Vállalatok felügyelet alá helyezése a háboru idejére Németországban

318 Kereskedelmi Jog elkerülhetése czéljából bármely vállalatnak, mig a f. év szeptember 4-én kelt rendelete a külföldi vállalatok németországi telepeinek alább részletezendő politikai okokból leendő ellenőrzés alá helyezéséről intézkedik. Mig a felügyeletnek utóbbi módja természetszerűleg csupán jelentékenyebb kereskedelmi és ipari vállalatoknál kerülhet szóba, addig a csődeljárás elkerülése végett az ellenőrzés nem kereskedők vagyonára is czélszerüen elrendelhető, de alig szenvedhet kétséget, hogy ennek az intézkedésnek jelentősége is csupán nagyobb terjedelmű vállalatoknál fog kitűnni. A felügyelet czélja, hogy a rendkívüli viszonyok és intézkedések (fizetési halasztás, perlés és végrehajtás megnehezítése) következtében fizetésképtelenné lett adós a csődeljárás helyett, a hitelezők érdekeinek biztosítását a csőd jogkövetkezményeit maga után nem vonó, az adósra kedvezőbb módozatok mellett kérelmezhesse. A felügyelet elrendelésének feltétele, hogy egyrészt a fizetési nehézségek a háborús viszonyokkal kapcsolatban állottak be, másrészt pedig, hogy meg legyen a valószínűség arra, hogy a kivételes állapotok megszűntével az adós fizetőképessége is helyre áll. Az eljárás a csőd elkerülésére, nem pedig annak elodázására szolgál, ha a háborús állapotok megszűntével majd ugy is meg kell nyitni az adós vagyonára a csődöt, nem lenne értelme egyelőre csupán a felügyelet alá helyezést elrendelni. Ezért, mielőtt a bíróság az adós kérelme fölött határozna, megvizsgálja annak üzleti viszonyait, cselekvő és szenvedő vagyoni állapotát, kutatja adósságainak természetét, valamint hitelezőinek vagyoni viszonyait. Ezeknek a körülményeknek tisztába hozása után pedig, a mihez az adatokat az adósnak kell szolgáltatnia, a kérelem tárgyában szabad belátása szerint határoz. Amennyiben a felügyelet alá helyezési kérelem teljesíthető, a mely eset a fentemiitett feltételek fenforgása esetére legtöbbször be fog állani, a bíróság az adós vagyonának, üzletének vagy egyéb vállalatának felügyeletére egy, vagy a végzendő teendőkhez mérten, több ellenőrző közeget rendel ki. Ez lesz egyszersmind a bíróság feladatának legnehezebb része. A német jogászok és gazdasági szakkörök egy véleményen vannak az iránt, hogy az egész intézmény sikere, vagy csődje attól függ, vájjon felügyelőként alkalmas egyént fog-e a biróság adott esetben ki19—20. sz. rendelni. Csak helyeselhetjük a bajor igazságügyi minisztérium által kidolgozott gyakorlati útmutatás8) ama figyelmeztetését, melyben a bíróságokat felhívja, hogy bonyolultabb vállalatok felügyelet alá helyezése esetén a felügyelők kirendelése előtt el ne mulasszák a kereskedelmi kamarákat hozzáértő személy kijelölése czéljából megkeresni. Ha ugyan nem is érthetünk egyet azokkal, akik a csődtömeggondnokok mintájára felügyelőknek is minden esetben az ügyvédeket tartják legalkalmasabbaknak4) nem lehet kétség viszont az iránt, hogy oly vállalatoknál, melyeknél az üzem fentartása egyezersmind többé kevésbé bonyolult jogkérdések megoldását is szükségessé teszi, ügyvéd-felügyelő kirendelése igen is kívánatosnak látszik. Kirendelés után a biróság a felügyelőket az adott viszonyoknak megfelelő utasításokkal látja el, melyeknek természetesen a felügyelet tárgyát képező vagyonhoz, vagy vállalathoz kell igazodniok és ez okból a birodalmi tanács rendelete a felügyelők tevékenységét csupán körvonalaiban határozza meg. A felügyelők tartoznak az adóst üzletvezetésében támogatni és ellenőrizni; e végből jogukban áll a szükséges rendelkezéseket megtenni sőt az üzletvezetést az adóstól más megfelelőbb egyénekre is ruházhatják. Mindenesetre köteles azonban az adós a felügyelőknek vagyoni viszonyaiba és üzletvezetésének részleteibe is teljes betekintést engedni. A felügyelők pedig az így nyert felvilágosítás alapján, tekintve, hogy a hitelezők védelme is egyformán a kötelességük, a rendelkezésre álló értékeket, amennyiben ezek az üzem folytatása és az adós és családjának szerény megélhetése szempontjából nélkülözhetők, a hitelezők kielégítésére fordítani. A csődeljárásra megállapított sorrend itt nem kötelező; a kielégítés részletei a felügyelők belátására van bízva ; az adós és hitelezői azonban sérelmes intézkedések ellen a kirendelő bírósághoz fordulhatnak panaszukkal, melyek alapján a felügyelők 200 márkáig terjedhető pénzbirsággal sújthatok, sőt tőlük a kirendelés meg is vonható. A felügyelet alá helyezéssel tehát ily módon az adós rendelkezési joga, vagyona és vállalata felett legnagyobb részben 3) Szövegét lásd „Das Recht" XVIII. évfolyam 17/18. számában. 4) így a „Juristische Wochenschrift" 1914. évi 15. számában.