Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 19-20. szám - Tőzsdeügyletek lebonyolitása a háború alatt

19—20. sz. semmisítés mégsem menne oly egyszerűéi. Ha azonban közelebbről megnézzük, vájjon mit tartozik az a kérelmező igazolni, azt látjuk, hogy az semmi. Ugyanis csak azt kell igazolni, hogy a megsemmisíttetni kért szabadalom tulajdonosa ellenséges állam alattvalója és hogy a kérelmező kész a szabadalmat gyakorlatba venni. Ezek a feltételek tehát tulajdonképen nem is feltételek. Különben az 1. §. végén ki van mondva, hogy „közérdekből* a szabadalom kérelem nélkül is megsemmisíthető. Mindez nemcsak a szabadalmak mégsem, misitésére, hanem felfüggesztésére is szól. Látjuk ezekből, hogy a magyar, német és osztrák szabadalmak Anglia önkényének teljesen ki vannak szolgáltatva. Ily eljárással szemben, mely rablásnál egyébnek nem minősíthető, természetes, hogy megfelelő megtorlási intézkedést kell tenni, mihelyt hivatalos uton megerősítést nyer az angol törvény tartalma, mely irányban a külügyminiszter utján a megfelelő lépések már megtétettek. A megtorlási intézkedések megtétele óvatosságot igényel és kiindulási pontul az fog szolgálni, hogy a megtorlási intézkedések folytán hazai iparunkra hátrány ne háromoljék, hanem hogy a megtorlási intézkedések iparunkra épen fejlesztőleg hassanak. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a míg Németországnak 9640 szabadalma van Angliában, addig viszont Angliának Németországban csak 1470 szabadalma van. Ellenben Magyarországnak Angliában csak 288, Ausztriának 1143 szabadalma van, mig viszont Angliának ugy nálunk, mint Ausztriában több mint tízszer annyi van. Meg nem erősített hírek szerint Angliának fentvázolt gazdasági rablóhadjáratát követik Francziaország és Oroszország. így áll jelenleg a helyzet, amelyhez hasonló még soha sem volt, amióta szabadalmi és más iparjogvédelmi törvények egyáltalában léteznek. Tőzsdeügyletek lebonyolítása a háború alatt Irta: Dr. Wittmann Mór, ügyvéd, udv. tanácsos. Sub judice lis est. A lisztkereskedők és a malmok között folyamatban levő perek egyikében a tőzsdebiróság ugyan már ítéletet hozott, de tudja mindenki, aki a dolog iránt érdeklődik, hogy még számos per van folyamatban és igy nem egészen illő, hogy addig, mig a bíróság előtti viták teljesen lezárva nincsenek, a szaksajtó az ügyekkel és az ítélettel foglalkozzék és felek közötti vitába bocsájtkozzék. Ennél az oknál fogva én, ki a bíróság előtt egyes malmok érdekeit képviselem, nem kívántam volna ezekkel a perekkel a szaksajtóban foglalkozni, de sajnos, kénytelen vagyok vele, mert az Ügyvédek Lapja 45-ik számában a tőzsdebiróság ítéletét bírálat tárgyává tette és pedig a tényállás és az indokolás egyes részeinek elferdítése mellett. Nyilt sisakkal küzdök, nem akarom a pártatlan és érdektelen biráló mezét ölteni, hátmegetti informácziókkal nem foglalkozom. Illenék, hogy szaklap, ha bírói ítéletet tesz bírálat tárgyává, első sorban az ítéletet teljes terjedelmében közölje, hogy a jogász-olvasó a bírálatot ellenőrizhesse. Az Ügyvédek Lapja az ítéletet nem közli, nem közli még az indokoknak bírálata tárgyává tett részét sem, hanem kiszakítja az ítélet egy-két mondatát és lebirálja azokat. Ami pedig a tényállást illeti, azt az Ügyvédek Lapja azzal meriti ki, hogy elmondja, miként felperes a háború előtt augusztusi szállitásos lisztet vásárolt és alperes a lisztet nem szállította. Ismertessük tehát mindenekelőtt a tényállást, ugy amint azt az ítélet alapján is meg lehet állapítani. Ugy amint minden évben, a malmok az idén is, a nyári hónapokban, júliusaugusztusi és szeptember-deczemberi szállításokra oly mennyiségű őrleményeket adtak el, amelyeknek előállítása, a teljes üzemnek fentartása mellett, a malmokat november hó végéig foglalkoztatta volna. Ezen előzetes eladások fedezetére vásároltak a malmok a tőzsdén határidő-buzát, vásároltak továbbá u. n. spannung üzletekkel készbuzát és továbbá készbuzát Amerikában és Romániában is. A háború kitörése után a budapesti árués értéktőzsde tanácsa, a határidő-buza további