Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 19-20. szám - Az iparjogvédelem és a háború

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG (KERESKEDELMI-, VÁLTÓ-, CSŐD-, IPAR-, SZABADALMI JOG STB.) MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY CURIAI TANÁCSELNÖK Dr. SCHUSTER RUDOLF a szabadalmi hivatal elnöke, KOLOS JENŐ klr. curial bíró, Dr. NITSCHE GYŐZŐ budapesti klr. ítélőtáblai biró, Dr. LÉVY BÉLA és Dr. SICHERMANN BERNÁT budapesti ügyvédek közreműködésével SZERKESZTIK : Dr. KUNCZ ÖDÖN ia Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő. Előfizetési ár: Egész évre . . 20 K. Félévre .... 10 K. Egyes szám ára 1 K. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 19-20. sr. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1914. OKTÓBER 1-15. Az iparjogvédelem és a háború. Irta: Dr. Schuster Rudolf a m. kir. szabadalmi hivatal elnöke. Az iparjogvédelem, nevezetesen a szabadalmak, védjegyek és minták oltalma, mely nem alapul csak az egyes törvényhozások intézkedésein, hanem nemzetközi egyezményeken is, minden háborúban természetszerűleg szenved. Ugylátszik azonban, hogy a jelen háború folytán különös nagy lesz az a csorba, mely ezen az oltalmon ejtetik. Háború idején látjuk, hogy tu'ajdonképen csak üvegház oltalmazza ezeket a jogokat, minek részbeni magyarázata e jogok nemzetközi természetében található. Minden iparjogvédelmi nemzeti törvény maga is már nemzetközi vonatkozással bir; a legtöbb szabadalmi törvény ugyanis szabadalom oltalmában részesiti az idegen állam honosát, ép ugy, mint saját állampolgárát; a szabadalom megadása nincs honossághoz kötve Ehhez járul azonban az, hogy e jogok oltalmi szabályozása, eltekintve az egyes államokkal kötött külön szerződésektől, több nemzetközi egyezményben is megtörtént és az ipari tulajdon védelmére külön nemzetközi Unió is létesült, melyhez jelenleg mintegy huszonnégy állam tartozik és mely Unióhoz Magyarország is csatlakozott. (1908 : LII. t. cz.) E nemzetközi egyezmény czélja az, hogy az egyes államok alattvalói vagy honosai az Unió bármely államában ugyanazokat a jogokat és előnyöket élvezhessék, melyeket a vonatkozó törvények a saját honosoknak jelenleg biztosítanak, vagy a jövőben biztosítani fognak; ez a nemzetközi Unió külön nemzetközi hivatalt létesített (Bernben) stb. Mindezeknek a törvényeknek és egyezményeknek daczára természetes azonban, hogy e jogok oltalma a háború folytán némi csorbát szenved, még pedig mintegy önkéntelenül; pl. gondoljunk csak a prioritás kérdésére ; ha ugyanis valaki itt Magyarországon szabadalmát bejelenti, az Unióbeli államban is ugyanazt a prioritást kapja, ha egy év alatt ott is megteszi a bejelentést; háborús időben azonban számtalan akadály merülhet fel ennek az egy évi határidőnek betartása ellen, ugy hogy sok prioritás elvész. Egyes nemzeti törvényhozások ezen nem segíthetnek, hanem csakis a békekötés utáni uj egyezmény fogja azokat a hátrányokat orvosolhatni. Ez. és még sok más hasonló hátrány tehát a háborúnak sajnos, de mintegy természetes folyománya, mert hiszen a nemzetközi forgalom a háború tartama alatt többékevésbé megszűnik. Ezek azok a hátrányok, melyekkel feltétlenül számolni kell, mihelyt háború üt ki, de ezek az iparjogvédelem terén helyrehozhatlan csorbát nem szoktak ejteni. Vannak azonban ennél sokkal súlyosabb hátrányok, melyek a háborúnak már nem szükségképen, hanem rossz akarattal és a nemzetközi szabályok megsértésével előidézett folyományai. Azok a fent jelzett enyhébb természetű következmények csak addig ily enyhe természetűek, amig a hadviselő államok a háborút annak tartják, a minek annak a nemzetközi jog szerint is lennie kell, t. i. a hadviselő államok hadseregeinek mérkőzése, ahol azonban a magántulajdon szentsége sérthetetlennek tekintetik. Ez is azonban, ugy mint csaknem az egész nemzetközi jog, csak szürke teória; mihelyt az egyik-másik állam a háború nemzetközi szabályait nem tartja be, akkor az egyezmény és minden elmélet irott malaszt.