Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / Tartalommutató

23-24 sz. Kereskedelmi Jog az Osztrák-magyar bank fiókintézete fogja teljesíteni Kaposvárott. Az ily váltó tehát telepitve van . . 309 166. Ha az óvatolt váltó azonossága kétségtelen, az óvásba felvett váltómásolat keletébe becsúszott iráshiba (1912. február 21. helyett deczember 21.) nem képez oly lényeges szabálytalanságot, amely miatt az óváslevél érvénytelennek volna tekinthető 309 167. Egymagában az a körülmény, hogy felperes az alperesnek eltogadótársa, nem lehet akadálya annak, hogy felperes, aki a váltót magához váltotta s ezáltal a kereseti váltóból eredő összes jogokat megszerezte, a váltón alapuló jogait érvényesíthesse — Alperes csupán oly kifogásokat emelhet, melyek a közte s felperes között fennálló köztörvényi viszonyon alapulnak . . . 331 168. A váltóbirtokos a váltóra vezetett telepítést egyoldalúkig joghatályosan nem törölheti .... 252 169. A váltójogi elévülés kitogását sikerrel nem vitathatja az alperes, ha az eljárás azon hibás birói intézkedés folytán szünetelt, amelylyel a váltóbirtokos az állítólag szabályszerütlenül kézbesített keresetnek újból való beadására utasíttatott . . '. 353 Csőd. 170. A csödmegtámadási perben nem az a döntő, hogy a zálogjogi bejegyzés alapját képező okirat mikor keletkezett, hanem, hogy annak alapján a zálogjog mikor szereztetett'? ... . 100 171 A csőd megszűnése után a volt tömeggondnok számadástételre való felhívása s a számadások elbírálása nem tartozik a csődbíróság hatáskörébe. — Dijainak és kiadásainak megtérítését azonban a közadóssal szemben a csődbíróság előtt érvényesítheti . . ... 140 172. A tömeggondnoknak az a cselekménye, hogy a csődnyitás után a tömeg ellen elrendelt árverés elhárítása czéljából a végrehajtatónak követelését kifizeti, mint végrehajtási kényszer alatt teljesített fizetés a Cs. T. 27. § 2. pontja alapján megtámadható . 160 173. A külön kielégítési .jog nem zárja el a hitelezőt követelésének a csődtömegbe való bejelentésétől — A Cs. T. 10 §-a alapján való felfüggesztésének ily esetben nincs helye . 160 174. A tömeggondnok a közadóst az ez ellen ennek személyes perbeidézésével, de nem a csödvagyonra irányuló kérelemmel indított perben képviselni nem jogo sult. — A Cs T. 3. és 8. §-ai a közadós perbenállási képességét nem érintik azon perekben, melynek tárgya nem csődvagyon . . ... . ... 180 175. A kereskedők közötti engedményezés kereskedelmi ügylet lévén, az engedményezés megtámadására irányuló per elbírálására a kereskedelmi bíróságok bírnak hatáskörrel .... 2U0 176 A megtámadhatóság szempontjából a bejegyzett és be nem jegyzett kereskedők között különbség nem tehető. A megtámadási jog gyakorlását nem zárja ki, hogy a megtámadott hitelező követelése törvényes elsőbbséggel bír, mert a csődeljárás során jelentkezhetnek oly hitelezők is, akiknek követelése még ezt is megelőz'i . . 217 177. Az adós czég állal követeléseknek a banknak kimutatás mellett azon záradékkal való átengedése, hogy a czég azok valódiságáért és behajthatóságáért kezességet vállal, az engedményezés tényét nem bizonyítja 218 178. Olyan tiltó törvény nincsen, amely a tömeggondnokot, bár a megtámadott követelésre nézve felperesként fellépni nem tartozik, elzárná attól, hogy a megtámadott követelés valótlanságának megállapítása végett, perrel felperesként fel ne léphessen . . 219 179 A váltókövetelés valódiságának elbírálásánál a csödbeli külön pereknél is a váltójogi szabályok mérvadók . ... .... 250 180. Az a körülmény, hogy a hitelező már évekkel előbb a közadós adósleveleinek birtokában volt, mégis azok alapján sem a követelés behajtását, sem annak biztosítását évekig nem szorgalmazta, ellenben, mikor a közadós fizetéseit már kétségtelenül megszüntette, közadós által összes követeléseire nézve bekebelezésre alkalmas uj kötelezvényt állíttatott ki és annak kiállítása után követelését nyomban zálogjogilag biztosíttatta, szintén támogató adatul szolgál arranézve, hogy a fizetések megszüntetéséről a biztosítás szerzésekor már tudott . 263 181. Az 1881. XVII. t-cz. 35. §-a a megtámadást nem szorítja kizárólag azon személyek ellen, akik a vagyonbukottól közvetlenül szereztek v ihmit, a'dk tehát a vagyonbukottnak közvetlen jogutódai, hnn-?m a felhívott törvényben foglalt jogutód alatt azok is értendők, akik megtámadható személytől szerzik meg a vagyont és közvetve a közadóstól származott vagyonhoz jutnak 276 182. A váltó adásival s illetve átvételével a hitelező nem nyer külön kielégítésre alapot és jogosultságot és mert a csődvagyon t nem a váltó adása, hanem a fizetés károsítja meg Ugyanez áll arra az esetre is, ha az adós minden hitelezőjével kiegyezvén, a fizetés megszüntetésének állapota megszűnt s csak később —• a megtámadott fizetés előtt állott újra be .... 285 188. Az a körülmény, hogy a kereskedő az ellene valamely lejárt követelésnek behejtása czéljából elrendelt végrehajtásnak foganatosítását eltűri, okszerű következtetést enged ugyan arra, hogy fizetéseit megszüntette s hogy erről a végrehajtást foganatosító hitelezője tudomással bírt, nem nyerhet azonban ez a jogszabály alkalmazást olyan esetben, amikor a kereskedő lejárt tartozását az ellene elrendelt végrehajtás foganatosításának mellőzésével, tehát oly időben fizeti ki, midőn á kiküldött végrehajtó csak a végrehajtást rendelő végzést kézbesítette cs a jegyzőkönyvben a követelést számította fel 285 184. A bérlő M00 korona kölcsönt adott bérbeadójának s a bérszerződésben kiköttetett, hogy a bérlő az általa fizetendő bérösszeget beszámíthatja a 3Ó00 korona kölcsönkövetelésébe vagyis lelakhatja ezt. A bérlő az okként még le nem törlesztett követelése alapján a bérbeadó ellen csődöt nem kérhet 310 185 A határozatlan időre kirendelt felszámoló csupán a csődnyitásig lejárt tiszteletdijának megállapítását és kifizetését kérheti ; a csődnyitás folytán a felszámolói megbízás megszűnt .... 331 186 Az Országos Központi Hitelszövetkezet kebelébe tartozó szövetkezet saját tagjával szemben fennálló követelésével szemben kielégítési elsőbbség csak oly követelésre gyakorolható, melyre a hitelezőt közvetlenül törvényen alapuló elsőbbség illeti meg, amilyen a bérbevagy haszonbérbeadót illető törvényes zálogjog, a váltó és kereskedelmi törvény szerint bizonyos dolgokra gyakorolható zálogjoggal biztositott követelés, nem pedig a szerződés vagy végrehajtás utján szerzett zálogjog. A szövetkezet követelése a közadós ingó vagyonából a csődtömegnek a Cs. T 47. §-a értelmében ezt a vagyont terhelő tartozásai és e vagyonra közvetlenül törvényen alapuló elsőbbséggel biró hitelezők követelései után következő sorrendben, a Cs T 55. §-a szerint külön kielégítésre jogosított hitelezőket, csakúgy mint a tulajdonképeni csődhitelezőket megelőzően elégítheti ki . 353 187. A külön kielégítésre jogosult hitelezők a Cs T. 52. §-a szerint követeléseket a közönség s csődhit °lezök mellőzésével is érvényesíthetik, tehát váltóper utján 354 Tőzsde. 188. A tőzsdetanács 1895. február 20 án kelt elvi jelentőségű határozatának az a czélzata, hogy csak azon tőzsdeügyletekből származó igénnyel szemben tagadja meg a jogsegélyt, amellyel tájékozatlan személyek rászedése, vagy kizsákmányolása czéloztatott. Fedezet nyújtási kötelezettségét ismeri az a fél, ki az ügylet tartama alatt több izben nyújtott fedezetet ... 80 189 Miután kétségtelen, hogy részvénytársaságok a köztük létrejött ügyleti megállapodást irásba foglalják és egymásnak azt kölcsönösen levélileg is elismerik, miután egyébként is a kereskedelmi forgalomban szokatlan, ho<rv egy nagyobb összegről szóló kötelezettség iránti megállapodás tisztán csak a peres felek tisztviselőinek szóbeli megegyezésén alapuljon, az ily szóbeli megállapodás létrejöttére nézve felajánlott bizonyítás mellőztetett 80 190. Ha az ügylet nem a tőzsdén jött létre, ugy a tőzsdeszokványok rendelkezései a tőzsdebirósági kikötés