Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / Tartalommutató

380 Kereskedelmi Jog 23—24. sz. Vétel. 82. Nem alapos a kereskedelmi csalásra alapított kifogás, ha vevő az árut tartósan használta vagy elhasználta azon időpont után, amikor az állítólagos csalásról tudomást szerzett . . . . . 16 83. A kényszereladás szempontjából a községi elöljáróság is hiteles személynek tekintendő. — Az árverés nem eléggé forgalmas helyen tétetvén közzé, felperes keresetével elutasittatott J7 84. Az „azonnal", „legközelebbi időben" kifejezéseknek csupán akkor lehet az egyes iparágak körében ái\ ó jelentősége, ha a felek a szállítási határidőt az eredeti rendelésben jelölték meg e szavakkal. A későbbi levelezésben e kifejezéseket csak azok közönséges értelmében lehet magyarázni . . .17 85. A kiválasztott mintának megfelelő zsákok minőségi hiány miatt nem kifogásolhatók 35 86 Nem megállapítási kereset, melyben az kéretik: mondassák ki, hogy a felperes által alperestől vett gépek vételárának fedezetéül adott - s- még le nem járt váltók összege az alperes által szállított gépek hiányai mérvének mgglelelő összeggel leszállittassék, illetve fenn nem állónak kimondassék Ez lényegileg kártérítési kereset 36 87. Ha a vételügylet teljesítésének az eladó részéről az eladó telepen is kell történnie, ebből még nem következik, hogy az eladó a más helyen lakó vevőtől külön kikötés nélkül azt követelheti, hogy a vevő az áru valóságos átvétele végett az eladó telepére jöjjön, hanem a vevő követelheti, hogy az áru az ö czimére küldessék 58 88. Az eladó gyári üzemében kiütött sztrájknak, mint erőhatalomnak csak akkor van mentő hatálya, ha az eladó kimutatja, hogy öt a sztrájk előidézésében mulasztás vagy vétkesség nem terheli 58 89. A magánjogi csalás fenforgásához sem ravasz fondorlat, som megtévesztés nem szükséges ugyan, de szükséges a rosszhiszeműség fenforgása, mely adás-vétel esetén fenforog, ha az eladó valódi Amati helyett tudva hamisitottat, vagy utánzottat ad el 95 90. A vevő, aki a teljesítési határidő letelte után az áruk szállítását a maga részéről is sürgette és elfogadta, sőt azok vételárát is kifizette anélkül, hogy kifejezést adott volna annak, hogy a késedelmes szállítás elfogadásával a vételügyletből folyó összes jogait kielégítettnek nem tekintheti, hanem amellett még a késedelemből eredő kárának megtérítését igényli, a késedelemből eredő kár iránti igényéről lemondottnak tekintendő 96 91. A vevőnek a bor vételével megbízott alkalmazottjával megállapított feltétel akkor is kötelezi a vevőt, ha a vétel iránti kötlevelet a megbízó vevő állította ki utóbb eme feltétel nélkül A vevő az állítólag 6% nál több seprőt tartalmazó bor vételárának aránylagos leszállítását igényelheti abban az esetben, ha az eladó nem közölte vele előre az ezt előidéző azon körülményt, hogy gőzpréssel sajtol 115 92. Ha a vevő, a neki szállított géppel az eladó tanácsai folytán, tehát annak hozzájárulásával három hónapon át kísérletezik, ez a körülmény a vevő részéről történt használat fogalma alá nem vonható s így korábbi rendelkezésre bocsátás hatályát meg nem szünteti 135 93. A vevő, ki a K. T. --i48 §-ában biztosított jogai közül az ügylettől való elállást választotta, utóbb árleszállítást nem követelhet Iö6 94 A K. T. 353. §-a értelmében, ha az eladó az áru átadásával késik, a vevő tetszés szerint válogathat a részére megállapított jogok közül, tehát a nem szállítás miatt kártérítést is követelhet E kártérités iránti követelésnek előfeltételét nem képezi, hogy a kártérítést követelő ezt csak akkor követelhetné, ha fedezeti vételt eszközölt volna, mert ez a kártérítést követelőnek csak joga, de nem kötelessége s következménye csak az, hogy ennek igénybe m m vétele az árkülönbözeti követelését is kizárja, ami valóságos fedezeti vétel nélkül csak oly áruknál követelhető, melyek piaczi vagy tőzsdei árral birnak, ezek közé azonban a faáruk nem tartoznak, de nem zárja ki, hogy egyéb kár követelhető legyen . 176 95. A megrendelő-levélnek azon kitételéből, hogy: „Szállítási határidő feltétlenül f. évi április 5.", arra lehet következtetni, hogy fix ügylet jön létre . . 177 9tí. Oly esetben, midőn az árunak alapos megvizsgálás utján könnyen megállapítható silányabb minősége, vagy nem kellő tisztasága esik kifogás alá, habár utólag ki is derül, hogy az áru a kikötött minőségnek meg nem felel, a K. T. 350. §-ában emiitett magánjogi csalásról nem lehet szó 179 9< Szavatossági hiány esetében a vevő az árut a vételügylet felbontása előtt az eladó veszélyére hites személy közbenjöttével jog szerint csak ugy adhatja el, ha az eladót a hibákról értesítve, egyidejűleg az áru visszavételére fe hívja és határozottan kijelenti, hogy különben a dolgot el fogja árvereztetni. — Az árverésen való eladásnak az eladóval szemben kötelező hatályt csak az esetre lehet tulajdonítani, ha az árverésre kitűzött határnapról az eladó kellően, vagyis akként értesíttetik, hogy esetleges nagyobb károsodásának elkerülhetése végett az árverésen megjelenhessék vagy pedig érdekeiről egyébként gondoskodni kellő ideje- legyen 215 98. Az eladó az áru átvételének hiánya miatt szenvedett kárát csak ugy érvényesítheti, ha a maga részéről teljesítési készségét felajánlja. (K. T. 352. §.) — A teljesítési készséggel egyenlő az árunak a vevő veszélyére való letétele vagy az áru elárvereztetése . . 215 99. Bükkönymag helyett vadborsó szállítása esetében a kereset rendelkezésre bocsátás hiánya miatt nem utasítható el 235 100. Az eladás idejében már elkészült járdának a költségeit ellenkező kikötés hijján az eladó köteles viselni akkor is, ha ez a kövezési járulék a székesfővárosi hatóság által utóbb vettetvén ki, a vevőtől behajtatott 249 101. Rejtett hiba esetén az eladó akkor is felelős, ha megállapodás szerint a vétel tárgyának megvizsgálása és átvétele, esetén ezt a felelősséget kizárta . . 260 102. Egymagában abból a körülményből, hogy férj és feleség a házat és korcsmaüzletet az előbbi tulajdonostól közösen vették meg, nem következik, hogy a feleség az üzletet a férjével együtt a maga nevében is folytathatja és abban nem mint csupán lérjének megbízottja jár el; nem következik tehát az sem, hogy az üzletbe szállított áruk vételáráért felelős .... 260 103. Gépvételnél oly kikötés, hogy eladó nem felel az elmaradt haszonért, nem vonatkozik dolus esetére. — Ily dolusnak tekintendő, ha a cséplőgép régi alkatrészekből is van összeállítva. — A gép átvétele után eredmény nélkül eszközölt cséplések a cséplőgép használhatósága kipróbálásának tekintendők 272 104. Az 1875: XXXVII t.-cz. 346. §-ában emiitett „átvétel" alatt nem a jogi, hanem a tényleges átvétel értendő, a midőn és ahol a vevő abba a helyzetbe jutott, hogy az árut valóban megvizsgálhatja és a fölött rendelkezhetik ... 283 105. Ugyanazon felek közt létrejött és ugyanazon határidők alatt részletekben szállítandó azonos áruk iránt kötött ügyleteknél, ha mindjárt azokról külön-külön kütlevél állíttatott is ki, a vevőnek az egyik részlet szállításáról bekövetkezett fizetési késedelme esetében az eladó a másik szerződésnek még nem teljesített része tekintetében elállhat . . 806 106. Annak kikötése, hogy az eladó a vétel tárgyát képező sertések átvészeltségét igazoló állatorvosi bizonyítványt a vevőnek átadni tartozik, lényegileg az áru minőségének meghatározására irányul, következésképen abban az esetben, ha az eladó ebbeli kötelezettségének meg nem felel, a vevő a K T 348. §-ában meghatározott jogokkal már ez alapon és annak kimutatása nélkül is élhet, hogy a megvett sertések a sertésvészen még át nem mentek 397 107. A vevő az általa rendelkezésre bocsátott motort leszereltette s annak alkatrészeit egy nyitott félszer alá rakatta, ugy hogy azok közül több darab elveszett, eltörött s a többi rozsdásodás s a piszok folytán használhatatlanná vált Eladó csak 4 év múlva jelentkezett a motor átvétele végett A Curia megállapította a vevő felelősségét a gondatlan leszerelés és elrakás által okozott karokért, beszámítva ebbe a szakszerű leszerelés és elrakás esetén netán felmerülő költségek összegét 307