Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / Tartalommutató

23—24. sz. Kereskedelmi Jog 379 igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak nem minden tagja irta alá 347 b) Alaptőke felemelés. 63. A részvények birtokosa az alaptőke felemelés végett kibocsátott uj részvényekre való elővételi jogával élhet akkor is, ha ö a részvénykönyvben részvényesül bevezetve nincs, ha egyébként tulajdonosi minősége kétségtelen 349 c) Vegyes. 64. A részvénytársaság valamely igazgatósági tagjának kötelezettségét átvállaló okirat szorosan magyarázandó 114 «6. A részvénytársaság hitelezője az általa lefoglalt, még be nem fizetett részvénytőke befizetését nem igényelheti . 213 66. A részvénytársaság felügyelő-bizottsági tagja joghatályosan nem köthet ki magának közvetítési dijat oly ügyletben, mely a részvénytársaság és egy harmadik között köttetett 271 67. Ha a czég jegyzésére két igazgatósági tag együttes aláirása szükséges, ily alapszabályszerü czégjegyzés nélkül a társaság üzletkörébe eső ügyletet csak az az igazgatósági tag köthet, aki üzletvezetési jogkörrel felruházott kereskedelmi meghatalmazottnak tekintendő vagy az ügylet megkötésére külön megbízást kapott . . 271 68. Ha az igazgatóság tagjai a lemondott felügyelőbizottsági tag helyébe három hónap eltelte előtt uj felügyelőbizottsági tag megválasztása iránt nem intézkedtek s ezért a részvénytársaságnak bárom hónapon át nem volt kellő számban a felügyelőbizottsága, ezzel a K. T. parancsoló rendelkezéseit sértik és igy a K. T. 21-. §-ának 2. pontja értelmében mulasztásuk vétkessége fenforog. — Ha a közgyűlési jegyzőkönyv késedelmesen terjesztetik be : az a körülmény, hogy a jegyzőkönyv beterjesztésével az egyik igazgatósági tag bízatott meg, az igazgatóság többi tagját a beterjesztési kötelesség elmulasztásából folyó felelősség alól nem mentesiti, hanem legfeljebb a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként jöhet figyelembe .... 30"> Szövetkezet. 69. A felszámolásban levő szövetkezet felügyelőbizottsági tagjai nem vonhatók felelősségre azért a kárért, melyet a vagyon értékesítése körül a felszámolók okoztak 76 70. A szövetkezet bejegyzése és kihirdetése előtt annak terhére elvállalt kötelezettségek a szövetkezetre csak akkor hatályosak, ha a szövetkezet azokat a bejegyzés és kihirdetés után elismerte >55 71. A szövetkezetbe való belépéshez elég az írásbeli nyilatkozat, melynek érvényéhez, a K. T. 313. §-a értelmében nem szükséges, hogy az okmány tartalma az aláírónak felolvastassák vagy megmagyaráztassék. Az alapszabályok nem ismerésével az aláiró nem védelmezhetik, mivel azok a czégbivatalban bárki által betekinthetők. Nincs oly tiltó rendelkezés, melynél fogva a biztosítási vállalat a biztosítási alapot kölcsön utján be ne szerezhetné, mert általa helyeztetvén letétbe, azt rendeltetésétől el nem vonhatja. A K. T. sehol sem irja, hogy a biztosítási vállalat üzletét csak a díjtartalék léte esetén kezdhetné meg, valamint azt sem, hogy a díjtartalék a befizetett dijak bizonyos hányadából alakítandó 194 72. Ha a szövetkezeti alapszabályok szerint csak az lehet tag, akinek felvétele iránt az igazgatóság határozott s akit belépési nyilatkozata alapján tagul elfogadott, akkor az, hogy az illető írásbeli belépési nyilatkozatot aláirt, a felügyelő bizottságba beválasztott, a közgyűlésen résztvett és fizetési ígéretet is tett, nem pótolhatja az igazgatóság határozatát 235 Kereskedelmi ügyletek. a) Általános. 73. A készfizető kezes a főadós ellen megítélt költségek után külön kikötés hiányában kamatfizetésre nem kötelezhető , 78 74. A kereskedelmi könyveknek bizonyító ereje csak a jogezimre s a mennyiségre terjed ki, ellenben az ügylet létrejötte, vagyis az áruk megrendelése és átadása, illetően átvétele tekintetében, a kereskedelmi könyvek nem nyújtanak részbizonyitékot 173 b) Értékpapír. 75. Fentartás nélkül névre szóló betéti könyv birtokosa a betét kifizetését akkor is követelheti, ha a beteli könyv nem az ő nevére van kiállitva, amennyiben a betét letiltva nincs és arra nézve igényt senki sem jelentett be 92 76. A bemutatóra szóló részvények tulajdonjoga csakis valóságos átadás által szerezhető meg. A zálogjog is csupán a bemutatóra szóló részvények tényleges birtoklásával együtt szerezhető meg 131 77. Ha a takarékbetét névre szói s a társasági alapszabályok nem rendelkeznek akként, hogy a betét a könyv bemutatójának kifizetendő, ily esetben a betétkönyv nem bir a bemutatóra szóló papír jogi természetével s a takarékpénztár a harmadik jóhiszemű birtokossal szemben is jogosult a közte s a betevő közt létesült megállapodásból folyó kifogásokat érvényesíteni . . . 135 78. A betéti könyvecskén látható az a fentartás, hogy „a tőke csak a pénzbetevő halála után fizetendő ki az örökösöknek", a felperes mint betevő, a betéti könyv birtokosa és vélelmezett tulajdonosa által bármikor tetszése szerint visszavonható. — A takarékbetéti ügyletnek természetével is ellenkeznék az, ha a takarékpénztár a vele közvetlen jogviszonyban álló betevő irányában fennálló fizetési kötelezettségének teljesítését függővé tehetné a betett összeg tulajdonjoga megszerzése jogszerűségének s igy a betevő és harmadik személyek között létező jogviszonynak vizsgálatától és ennek az ő saját egyéni meggyőződésére alapitható eredményétől . . .... 155 79. Az utalvány csupán azon személyek között állapit meg kötelmi viszonyt, akik ahhoz hozzájárultak 175 c) Különbözeti ügylet. 80. A különbözeti ügylet főismérve az, hogy a megvenni szándékolt értékpapírok ára a vevő vagyonviszonyaival nem áll arányban, amidőn ki van zárva, hogy a vétel tőkebefektetés czéljaira történhetett volna. Tényleg meg nem levő értékpapírok eladása az ellenkező bizonyítása hijján már az ügylet természete szerint árkülönbözeti spekuláczió, tehát játék szándékára mutat ; de nem folyik ez a dolog természetéből értékpapírok megvételénél, hol a vevőt anyagi viszonyai és kifejezett vagy tényeiből kivehető szándéka alapján kell megbírálni, vájjon a vevő tényleges teljesítésre gondolt-e, vagy pedig azt eleve kizárta-e ? — Nem lehet tőzsdejátékra következtetni az ügyletkötés és lebonyolítás módjából sem. Az értékpapíroknak ellátásba (kosztba) adásából sem a játékra, sem a reális ügyletre következtetni nem lehet. — A fedezet vétele nem jelenti föltétlenül a tőzsdejáték fennforgását, mivel fedezet követelése nemcsak tőzsdeügynöknél, hanem bankoknál is szokásos a biztosítékoknak elégtelenné válása esetén 92 Egyetemlegesség. 81. A színlelt szerződést kötő felek egyetemlegesen felelősek azért a kárért, melyet harmadik személy véletlenül amiatt szenvedett, hogy a szerződés érvényes voltában bízott 34