Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / Tartalommutató

378 Kereskedelmi Jog 23 24 sz. 43. Ha az ügynökül a megbízó magatartása akadá­lyozta közvetlen ügyletek szerzésében : az a körülmény, hogy közvetlen ügyleteket nem szerzett, nem zárja el őt, hogy az ügynöki szerződésből eredő egyéb jogait, neve­zetesen az indirekt ügyletek után kikötött jutalékra való igényét érvényesítse. — Ha az ügynök részére az indirekt ügyletek után is kiköttetett jutalék, akkor ez utóbbi akkor is jár neki, ha direkt ügyleteket nem kötött ... 55 44. A „Vertreter" kifejezés nem jelöl meg bizonyos törvénybeli fogalmat s a kereskedelmi forgalomban sem használtatik valamely meghatározott jogkör megjelö­lésére . . ... . . 75 4*>. A kereskedő ügynöke a megrendelés kérdésében akkor is az ő megbízottjának tekintendő, ha az ügynök ajánlkozására a vevő arra kérte fel az ügynököt, hogy a megrendelés eiíektuálása végett öt keresse fel . 133 46. A pezsgőgyári üzletvezető jogosítva van a gyártmányok bevezetése végett vezérképviselőt alkal­mazni. Általános kereskedelmi szokás, hogy a pezsgő­ügynök reprezentácziós költséget is kap, melynek nagy­sága országonkint különbözik 192 Versenytilalom. 47. Az üzletátadót ipari tevékenységében korlátozó versenytilalom s az annak biztosítását czélzó kötbér­kikötés csak akkor érvénytelen, ha az idő, hely és tárgyánál lógva annak üzleti tevékenységét jelentékenyen megnehezítené Ilyen korlátozásnak nem tekinthető, hogy az üzletátadó ipari tevékenységében helyileg kisebb területen s nem tulhosszu időre van korlátozva A Budapest területére, öt évi időtartamra kikötött verseny­tilalom s az annak biztosítására szolgáló kötbérkikötés ezek szerint nem érvénytelen 212 Közkereseti társaság. 48. A K. T. 120 §-a nem zárja ki, hogy az egyik czégtag peres uton ne érvényesítse a könyvek megtekin­tése iránti igényét. Az 1868 LIV. t. cz. 188. §-a csak arra az esetre szabályozza a közös okirat előterjesztése iránti igényét, ha a felek között már per van folyamat­ban, de nem az esetre, ha per még nincs folyamatban 12 49. A társaság fennállása alatt annak tagjai a tár­sas viszonyból folyó követelésükkel csak a társaság ellen s nem annak tagjai ellen léphetnek fel 14 60. A K. T. 121. §-beli 5 évi elévülési idő, mint kedvezmény, a K. T. 16. §. 2. bek. értelmében csak be­jegyzett kereskedővel, illetve kereskedelmi társasággal szemben nyerhet alkalmazást 3:ri 51. A K. T. 103 §-át figyelembe véve, egy tagnak kizárása csak akkor mondható ki, ha a társaságnak ket­tőnél több tagja van és így egy tagnak kizárása daczára a társaság mint ilyen a K T. 64. §-a értelmében még legalább két taggal fenmaradhat; az adott esetben azon­ban a társaság csak két tagból alakulván, az egyiknek, t. i. az alperesnek kizárása az egész társaságnak felosz­lását vonja maga után ... .... 304 Alkalmi egyesülés. 52. Az alkalmi egyesülés tagja társának szerződés­ellenes magatartása folytán az alkalmi egyesülésből ki­lépni jogosult. A kilépési szándék határozottan kife­jezendő ... 233 Kartell. 53. A szeszlinomitók és szeszgyárak oly kartellja, mely a verseny korlátozását czélozza, nem tartozik azon kartellszerzödések közé, melyek fölött a K. T. 179. §. 4. pontja értelmében minden esetben a közgyűlés határozna, s igy az igazgatóság jogérvényesen köthet ily szerződé­seket és kötheti ki a tőzsdebiróság illetékességét. — A kartellszerzödések erkölcstelenségére alapított hatásköri kifogás elutasittatott, mert ennek eldöntése a per érde­mére tartozik. — Érdemben elutasittatott a kötbér fize­tésére irányuló kereset, mivel a kartell tagjai maguk sem tartván be a kartellszerződés megállapodásait, meg­szűnt azon érdek, melynek megsértése esetére a kötbér kiköttetett ...... 251 Részvénytársaság. a) Közgyűlés. 54. A részvényeknek harmadik személyek részére avégből való átadása, hogy ezek a közgyűlés határozat­képességének biztosítása végett ott mint részvényesek megjelenjenek, önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy pusztán ez alapon a közgyűlés határozatai meg­semmisíttessenek, mivel a részvényeknek ilyen u n. ál­részvényesekne N való átadása és ezeknek a közgyűlésen részvényesi minőségben történt szerepeltetése csak akkor szolgálhat alapul a közgyűlési határozat megsemmisíté­sére, ha a részvények ilyen átruházása valamely vissza­élés keresztülvitele vagy Valamely jognak kijátszása czél­jából történt . ... 14 55. A részvénytársaság alapszabályai szerint a mérlegszerű nyereségből 10% az igazgatóság és 2°/o a felügyelő-bizottság tagjainak javadalmazására fordítandó. Ezen kvóta maximális, melyet a közgyűlés nem emel­het fel 33 56. Érvényes az alapszabályoknak az a rendelke­zése, hogy a közgyűlésen szavazati joggal csak az a részvényes bir, akire a részvény a közgyűlést megelőző év utolsó napjáig átíratott. — Az egyesülést tárgyazó határozat hozatalánál a társaság tisztviselője, igazgató­sági és felügyelő-bizottsági tagjai nem zárhatók ki a sza­vazásból anyagi és személyi érdekeltség czimén azért, mert a beolvasztó társaságnál esetleg nagyobb javadal­maztatással alkalmaztatnak. Még kevésbé zárhatók ki ezeknek meghatalmazásából adott szavazatai, mert mint meghatalmazottak nem is a maguk érdekében szavaztak. — A közgyűlési határozatképesség szempontjából számí­tásba veendők azon részvényesek is, akik szavazati jogu­kat az alapszabályok értelmében bárminő okból azon a közgyűlésen nem gyakorolhatják .56 57 A részvényeseknek a közgyűlésre való szabály­ellenes meghívására alapított megtámadási ok az észre­vételezéskor már elkésetten hozatik fel . . 234 68. Az 1875: XXXVII. t.-cz. 198. §. értelmében a részvénytársaság igazgatósága, a felügyelő-bizottság által megvizsgált mérleggel egvütt, a részvénytársaság igazga­tóságának a közgyűlés elé terjesztendő jelentését közzé­tenni nem köteles, hanem a közgyűlést megelőzően 8 nappal, csupán a társaság igazgatósága által aláirt s a felügyelő-bizottság által megvizsgált és aláírásával szintén ellátott mérlegre vonatkozó jelentést kell közzétennie 247 59. A közgyűlési határozat megsemmisíttetett, mert a közgyűlési meghívóban foglalt tárgysorozatban nem volt napirendre tűzve a felügyelő-bizottsági tagok el­mozdítása 247 60. A K. T 174. § a alapján megtámadási kereset tárgyát csak közgyűlési határozat képezheti; megtámadási alapot nem nyújthat az, hogy a közgyűlés valamely ügy­ben nem határozott. Az a tény, hogy a megválasztott keresztneve nem tűnik ki a jegyzőkönyvből, midőn egyéb­ként a megválasztottak személyazonosságához kétség nem fér, nem magára a közgyűlési határozatra vonat­kozik, megtámadás tárgyát nem képezheti. A gyári rész­vénytársaság gyárának eladása még nem jelenti a r.-t. feloszlását, ahhoz tehát nem kell a minősített határozati többség 329 61. A közgyűlési határozat megtámadására irányuló pernek a közgyűlési határozat végrehajtására nincs ha­lasztó hatálya. — Nem támadható meg az a közgyűlési határozat, hogy a felügyelő bizottság tagjai a felszámolás egész tartamára választattak, mert a r -t. közgyűlése a felszámolás alatt is évente összeliivandó s igy a követ­kező évi közgyűlés újból határozhat a felügyelő-bizottság megválasztása tárgvában, ha addig a felszámolás nem fejeztetett be 330 62. A mérleget elfogadó közgyűlési határozat nem érvényteleníthető abból az okból, hogy a mérleget az

Next

/
Thumbnails
Contents