Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 3. szám - Belga törvényjavaslat a részvénytársaság alapításáról

Kereskedelmi Jog 59 irányadóul szolgálni, s ebből az árból a felek által előre megállapított összegek a felperes javára levonásba hozatnak, az ügyletet játék ügyletté nem minősiti. mert az I. r. alperesnek a részére előbb 1907. évi október l-ig, majd az általa kért halasztások folytán 1903. évi április hó l-ig, illetve végül 1908. évi május hó 1 íg engedett határidők alatt kellő alkalma volt a reá nézve legkedvezőbbnek látszó napi ártolyamon a felperessel leszámolni, amely lehetőség az ügyletet nyilván megkülönbözteti a bíróilag nem érvényesíthető tisztán árkülönbözetre irányuló játék ügyletektől, amelyeknél a leszámolásnak nem a fél részére kitűzött hoszszabb határidő alatt az ő tetszése szerint meghatározandó napon, hanem előre kikötött és változás alá nem eshető határnapon kell történnie. E mellett az a körülmény, hogy az I. r. a'peres nagykereskedőnek tekinthető e, s hogy a kötött ügyletek az ő üzleti körét és vagyoni viszonyait meghaladják-e, közömbös. M. fctr. Guria: A másodbiróság ítéletét inlokai alapján helybenhagyja. Váltó. 38. A váltótörvény 43. §-a es annak alapján kifejlett birói jogpyakoHat szerint abban az esetben, ha a váltón — mint tmst is — több telepes van megnevezve, amennyiben a váltótörvény 42. §-ában érintett kivételes eset nem forog fenn. a váltóbirtokos váltóvisszkereseti jogának fentartása cze jából, köteles a váltót fizetés végett mindkét telepesnél bemutatni es mindkét helyen felveendő óvással bizonyitani, hogy fizetés a váltóra egyik helyen sem történt. (M. kir. Curia 76 1912. — 1912. szeptember 25.) A sombort kir. törvényszék, mint váltóbiróság: Felperes perujitási kérelmének helyt ad, érdemben azonban íelperest keresetével elutasítja Indokok : Felperes keresetének elutasítására alperes által első helyen felhozott azt a kifogást, miszerint felperes keresete a visszkereseti jognak alperes elleni elvesz'ése okából utasitaedó el, a kir. törvényszék alaposnak találta. Igaz ugyanis, hogy a váltótörvény 3. §-ának 7. pontja értelmében, ha a váltón több fizetési hely van megjelölve, fizetési helynek az első tekintendő, vállóvisszkereseti jogának érvényben lételét azonban felperesemetörvényes rendelkezés alapján sikeresen nem vitathatja, nem pedig azért, meri erre nézve a váltótörvény 42. és 43. § ai az irányadók. Mivel pedig a váltótörvény 43. § a és az annak alapján kifejlett birói joggyakorlat szerint abban az esetben, ha a váltón — mint most is — több telepes van megnevezve, a mennyiben a váltótörvény 42. § ában érintett kivételes eset nem forog fenn, a váltó lirtokos visszkereseti jogának fenntartása czéljából köteles a váltót fizetés végett mindkét telepesnél bemutatni és mindkét helyen felveendő óvással bizonyitani, hogy fizetés a váltóra egyik helyen sem történt. Felperes a per adatai szerint a kereseti váltót, daczára, hogy azon két telepes van megjegyezve, csak az első helyen megnevezett Sz. A.-nál K . . ,-n mutatta be fizetés végett s fizetés hiányában az óvást is csak itt vette fel, a másik telepesnél pedig a váltót fizetés vége't be nem mutatta és meg nem ^vatoltatta, miből következik, miszerint a fentebb említett joggyakorlat értelmében a váltó óvatolását el nem engedő B. Gy. alperessel szemben a váltó visszkereseti jogát elvesztette. így az ellen a kereseti váltó alapján váltói uton keresetet sikeresen nem támaszthat. Ezért a kir. törvényszék az alperes többi kifogásainak érintése nélkül, felperes keresetét érdemben elutasította. A szegedi kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletének a perujitás megengedésére vonatkozó nem felebbezett részét nem érinti, felebbezett többi részét pedig indokainál fogva helybenhagyja. M. kir. Curia \ A másodbiróság Ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. Csöd. 39. A tömeggondnok nem köteles a csöd vagyont tüz ellen biztosítani. (M. kir. Curia 1536,912. — 1912. nov. 12.) A zilahi kir. törvényszék : Felperes kereseti kérelmét elutasítja, s ugyanőt arra kötelezi, hogy alperesnek 342 kor. 60 fill. perköltséget megfizessen. Indokok: Nem vitás a peres felek között az, hogy felperes jogelődje W. B. ellen a zilahi kir. tvszék 11.393/909. P. sz. végzéssel a csőd megnyittatván, tömeggor.dnokká alperes neveztetett ki. s részére a tömeggondnoüi kinevezést magában foglaló csődnyitó végzés 1909. évi deczember hó 29-én kézbesittetett; nem vitás az sem, hogy a debreczeni kir. ítélőtábla a csődayitó végzést W. B. felfolyamodása következtében feloldotta, s az ezen feloldó végzés folytán tartott tárgyalás közben a csődeljárás \V. B. ellen megbüntettetett, s éppen a nem vitás körülmények folytán a vonatkozó csődiratok nélkül is elbirálhatónak találta a kir. tvszék a jelen pert ; nem vitás továbbá a peres felek között az sem. hozy alperes mint tömeggondnok a csődvagyont 1909 évi deczember 31-én zár alá vette, s annak leltározását ugyanazon napot megkezdvén, 1909. évi február hó 4-én befejezte, végül nem vitás az sem, hogy a csődvagyonhoz tartozó ingók közül 1910. évi január hó 9 én támadt tűzvész következtében 342 drb fiatal ellős juh, 30 drb juhléczka és egv juhakol elégett. Felperes épen ez utóbbi ténykörülményre