Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 3. szám - Belga törvényjavaslat a részvénytársaság alapításáról

58 3. si. értesítésnek oly tartalmúnak kell lenni, a miből a rendelkezésre bocsátás határozottan kitűnjék, arról kétség ue lehessen, hogy a vevő az árut el nem fogadva, az eladó rendelkezése alatt állónak kívánja tekinteni. Alperes leveleinek ilyen tartalma sincs. A B) alatti levélben alperes az áru minőségét a hiányok megjelölésével kifogásolta ; de az erről szóló értesítés nem egy jelentőségű a rendelkezésre bocsájtással és az utóbbit nem pótolja, mivel a kifogás mellett a vevő az árut megtarthatja s vételár leszállítást igényelhet. Sőt a B) alatti levél azon tartalmából „nem tudom, hogy ezt a waggont ott feldolgozhatom-e vagy itt leszek kénytelen felhasználni? tanácsos volna, ha egy hivatalnokot adnának mellém, a kinek jó beszélő képessége van és szakember;" a C) alatti levél azon részéből, melyben kéri felperest, hogy „küldje meg az 43 drb homorú gerinczcserepet, a 20.000 drb drótszeget, 4 kalapácsot, mert ezek nélkül semmit sem tehetek ;* a D) alatti levél azon tartalmából, melyben sürgeti felperest, hogy „az igért szerszámokat, a hátralékos lemezeket küldje, hogy adott esetben fedést eszközölhessek a 2. alatti levél azon részéből, hogy „M. ur volt olyan szeretetre méltó, hogy az ügynek valamelyes módon leendő rendezését magára vállalta;" — éppen az tűnik ki, hogy alperes az áru minőségi hiányai daczára megtartani, s nem pedig felperes rendelkezésére bocsájtani kívánta. Ilyen előzmények után a 2. alatti levél azon része, melylyel közli felperessel, hogy „az ön asbest palájának egyik darabját sem használtam fel; az egész waggon ugy fekszik itten berakva, a mint megérkezett," szintén nem te kinthető rendelkezésre bocsájtásnak. A felperesi előadás szerint alperes csak az 1909. január 10-én irt levélben tett említést, hogy az árut rendelkezésre bocsátja, melyet ő el nem fogadott, továbbá alperes az 1909 szept. 9-én kelt közjegyzői tanúsítvány szerint hívta fel felperest, hogy az árut vegye át és fizessen kártérítést. Az árunak a b) alatti fuvarlevél szerint 1908. évi jul us 6 án történt átvételétől számított hat hó után eszközölt rendelkezésre bocsájtás és 15 hónap után kelt felhívás az 1875. XXXVII. t.-cz. 349 §-a értelmében elkésett. Minthogy a vételtől elálláshoz való jog érvényesítésének feltételét képezi az árunak az eladó rendelkezésére bccsájtása s ez nem történt meg, alperes az ügyletiől el nem állhat; minek folyománya, hogy alperes a mennyiség és esedékesség szempontjából, nem kifogásolt kereseti tőkét és kamatokat felperesnek megfizetni köteles; további folyománya az alperesi viszonkereset elutasítása. M. kir. Curia: A kir. ítélőtábla ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. 37. Az elszámolás nem gátolja a játék kifogás sikeres érvényesítését. (M. kir. Curia 298/812. — 912. nov. 7.). A szegedi kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : A hirói uton nem érvényesíthető tőzsdejatékból eredő különbözeti követelést az adós elismerése érvényesithetővé nem teszi. Minthogy azonban az I. r. alperes sem a 2. és 3. alatt csatolt, okiratokkal sem a kihallgatott tanuk vallomásával nem szolgáltatott, kellő bizonyítékot arra nézve, hogy a 2. alattiban elszámolt 1000 q zab szállítására kötött ügyletnél a zabnak tényleges szállítása és átvétele a felek szándéka szerint, vagy a szerződő felek üzleti és vagyoni körülményeinél fogv.i már eleve kizártnak lett volna tekintendő, az általa a felp3re3ne!c a viszonvalasziratban - kínált főeskü psd g határozatlan szövegezésénél fogva nem a'kalmazható ez az ügylet nem sorozható ama tőzsdejáték ügyletek közé, amelyekből eredő árkülönbözeti követelések birói jogsegélyben nem részesíthetők. A 2. 3. és X. alatt csatolt okiratok egybevetett tartalmából egyébként is kitűnik, hogy az I. r. alperes az 1053 K 06 f. különbözeti összeget a felperesnek még az 1907. évi október hó 14-i összeszámolás előtt beszámítás utján kifizette ; már pedig a bíróilag nem érvényesíthető tőzsdejátékból eredő követelés, ha egyszer kiegyenlíttetett, ezen az alapon többé vissza nem követelhető. A B. alatti könyvkivonat „Tartozik" oldal 1908. évi május 12 én bevezetett 294 K 74 f. kamatkövetelést a kir. Ítélőtábla valódinak és fennállónak állapítja meg, mirt L r. alperes, valódinak elismert Z alatt csatolt levelében kifejezetten kötelezte magát, hogy a már szállított, de még el nem számolt 2261.45 q. zab megközelítő értékéül közös megegvezéssel felvett 31.500 K án felül fenmaradó 12.974 K 28 f. készpénztartozás után az elszámolás napjától, 1907. évi október hó 14-étől fogva a kiegyenlítésig 7°/o kamatot fizet ; ez a tőkeösszeg pedig, habár arra részletfizetések történtek, 1908. évi május hó 15-ig, ameddig a kamatok számítva vannak, teljesen ki nem egyenlittetett. Helyes e szerint az elsőbiróságnak az a megállapítása, mely szerint az I. r. alperes töke\ tarto?ása 1908. május 18. 33.733'30 K-t tett ki. I Az L)—S) alatti értesítések szerint szállított 2261.45 q zab vételárának az összegét az elsőbiróság helyesen állapította meg a felek kötelező megállapodása és a felperes ennek megfelelő számítása szerint, mert ezek az ügyletek valóságos szállítással, az árunak tényleges átadásával véglegeztettek, az a körülmény pedig, hogy a fizetendő vételár nem fix összegben, hanem akként állapíttatott meg, hogy az I r. alperes részére kitűzött hosszabb ha ándőben az alperes választása és tetszése szerint megjelölendő napon a budapesti tőzsdén jegyzett ár fog