Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / Tartalommutató

•24. BE. Kereskedelmi Jog 465 31. A kereskedelmi utazó által felvett megrendelés nem kötelező a főnökre, ha oly értelmű záradék vezettetett a megrendelő jegyre, hogy ez csak a főnök hozzájárulásával lesz kötelező 251 3í Az 1884 : XVII t.-cz. 104. §-a értelmében az iparos a segédnek a munkából való kilépése alkalmával kérelmére a szerződési viszony megszűntéről és a segéd magaviseletéről az igazságnak megtelelő külön bizonyítványt tartozik kiadni. Ebből a rendelkezésből tehát az következik ugyan, hogy a segéd használhatóságát illetőleg a munkaadó a bizonyítványban dicsérő nyilatkozatot tenni nem köteles, ha ily nyilatkozatn ok nincsen. Ámde a főnök által a segéd részére kiállított bizonyítványban arra történvén utalás, hogy a felperes által " felelősség mellett átvett áruban hiány mutatkozott, s hogv mivel az üzletben többszöri betöréses lopás követtetett el: a hiány honnan származását illetőleg birói nyomozás van folyamatban, ennek a megjegyzésnek pedig a törvény fent idézett rendelkezését tartva szem előtt, — a bizonyítványban helye nem lehetett, alperes kártérítési kötelezettsége megáilapittatott 94 33. A szokás és az ügylet természete is azt hozza magával, hogy a nagyobb javadalmazásu kereskedelmi alkalmazott evi fizetését havi részletekben kapja meg. Az alkalmazott, kinek havi fizetéséből a fcnök negyedrészt két hétig visszatart, a felmondás nélküli kilépésre jogosult. Szerződésszegő a főnök, ha erre szerződött utazóját nem utaztatja és részére vasúti bérletjegyet nem vált 94 34 Az alkalmazott szolgá'ati mulasztása csak annyiban szolgáihat a szolgálati szerződés azonnali felbontásra okot, ha az szerződésszegő jelentőségét megbocsátás vagy elévülés által el nem vesztette. — Beáll az alkalmazott javára a mulasztás megbocsátása és elévülése, ha a szolgálatadó a vétkes magatartás felmerülésekor és tudomásul vételekor felmondási jogát azonnal nem gyakorolja — Valamely szolgálati mulasztás a szolgálati viszony felbontására csak akkor szolgálhat okul, ha ez a másik félre jelentős sérelemmel jár. — Ennek súlyát egyedül a fél van hivatva elbírálni. — Az alkalmazott a S7erződésileg vállalt és reáruházott teendőktől eltérő munkakörre és feladatkörre nem szorítható, különösen, ha az önérzetét méltán sértené 10" 35. A felmondás nélkül szolgálatát elhagyni jogosított segéd nemcsak a felmondási, hanem az egész szerződési időre járó illetményeit igényelheti .... 155 36. A szolgálatba nem lépés esetére megállapított kötbér nem követelhető, ha egyúttal arra az esetre is ki nem köttetett, ha a főnök az alkalmazottat szolgálatba nem fogadja. A szolgálatadó és alkalmazott közötti kereset nem tartozik az iparhatóság elé, ha az egyik fél külföldi és külföldi ipartelepen való alkalmaztatásáról van szó 155 37. Az ipartörvény nem heivezte hatályon kivül a K. T. 58. §-át 155 3S. „Az üzlet vezetésével megbízott „ügyvivő' igazgató nem minósithetó olv kereskedösegédnek, hogy az alkalmazási viszonyból főnöke ellen támasztott igényének érvényesítése végett első sorban az iparhatóság eíé kellene menni" ... 175 30 A czégvezetó nem tartozik a segédszemélyzethez >kereskedösegéd stb ), melyre nézve az ipartörvény 176. §-a alkalmazást nyerhetne. A czégvezetó és főnöke között a szolgálati viszonyból felmerülő peres kérdések nem tartoznak az iparhatóság körébe 195 Nyugdíjjárulék. 40. A nyugdijszabályok jogi hatálya nem függ a kormánvhatósági jóváhagyástól. Tételes jogunkban is minden téren a szerződési szabadság elve az irányadó, melvlyel szemben nem a bíróság feladata az ellentétes gazdasági érdekek kiegyenlítése. A nyugdijintézeti tag ebben a minőségben nemcsak a munkaadóval, hanem a többi tagokkai is jogviszonyban áll s bármely érdekelt részéről támasztott jogosulatlan igény a szerződés kollektív természeténél fogva az összesség érdekeivel jön összeütközésbe 183 4t. A munkaadó érvényesen kikötheti azt, hogy alkalmazottja abban az esetben, ha a szolgálatból önként kilép, a nyugdíjalapba nyugdíjjárulék czimén befizetett összegeket vissza nem követelheti és nyugdíjhoz való igényét is elveszti 263 Kereskedelmi ügynök. 42. Az ügynök arra vonatkozó felhatalmazás nélkül az eladót kötelező engedményeket a megrendelő részére nem tehet . . , 15 43. Xem állitható fel általános szabályul, hogy az ügvnöknél történt kifogásolás és rendelkezésre bocsátás az eladóval szemben nem joghatályos, mert bizonyos körben az ügynök is meghatalmazottja főnökének s nincs kizárva, hogy meghatalmazása olyan terjedelmű, mely ót kifogásolások és rendelkezésre bocsátó nyilatkozatok átvételére is feljogosítja 238 44. Közvetítési díj követelésének jogalapja az, hogy a közvetített ügylet a közvetitő tevékenységével oly okozati összefüggésben álljon, hogy az ügylet létrejötte a közvetítő tevékenysége eredményének legyen tekinthető és nem elég e részben az, hogy a közvetítő a feleket összehozta, kivéve, ha a közvetítést a felek akarata szerint már akkor kimeritettnek lehetne tekinteni, ha a közvetítésre vá lalkozó a szerződő feleket összehozza. Az oly közbenjárás, mely — szükebbkörü ajánlati verseny esetén — befolyást érvényesít a munka kiadójánál az egyik ajánlattevő javára, hogy a munkát a többi versenyző rovására ne a legolcsóbb és legmegbízhatóbb ajánlattevő, hanem más nyerje el: mint a munkaadó s a többi versenyzők jogos érdekeit sértő, a jó erkölcsökbe ütközik. De a jó erkölcsökbe ütközik az olyan közbenjárás is, mely arra irányul, hogy a versenyzők árajánlatait a pályázati határidő eltelte előtt, meg nem engedett indiszkreczió utján megtudva, azokat az egyik ajánlattevővel közölje 305 45. Ha a megbízó a közvetített ügylet megkötését bár szerződésszerűen, de a jóhiszemű forgalomban nem szokásos módon s az ügynök megtévesztésével tagadja meg, az ügynöknek az üzletszerzés körül felmerült költségeit megtéríteni tartozik 305 46. A felekkel folytatott tárgyalások s ezzel kapcsolatban azok akaratnyilvánításának kölcsönös közlése és az ellentétek kiegyenlítése teljesen kimerítik az ügynöki tevékenység fogalmát 34 Versenytilalom. 4". A bár helyileg korlátolt, de időre való tekintet nélkül megállapított versenvtilalom iránti kikötés érvénvtelen 195 48. Ha a felek a kikötött versenytilalomnak a szerződés tartama alatt előfordulható megsértése esetére egyedül kötbérben állapodnak meg, ez arra enged jogszerű következtetést, hogy a felek maguk sem kívánták a versenytilalom megsértését a szerződés felbontására elégséges okul tekinteni, hanem megelégedtek azzal, hogy a szerződésszegés kötbérrel sujtassék . . . 325 Közkereseti társaság. 49. A K. T 101. §-ában szabályozott eljárás igénybevételénél nem lényeges az, hogy az előzetes felmondást tartalmazó levelet a társasági tagok átvenni vonakodnak 12 50. A czégtagok által a társaság megalakulása előtt kötelezett ügynöki díj a czéget kötelezi .... 36 51 Közkereseti társaság felszámolása nem birói eljárás keretében történvén, a bíróság a felszámolási eljárásnál, a törvényben megjelölt külön esetek kivételével, közre nem működhet s a felszámolásnál felmerülő vitás kérdések elintézése perenkivüli bírói eljárásra nem tartozik 95