Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 3. szám - Belga törvényjavaslat a részvénytársaság alapításáról

3. BZ. vétele tekintetében perfekt szerződés létre nem jött, miért is nincs olyan szerződés, melynek teljesítését felperes alperestől követelhetné; azért felperes keresetével már ezen oknál fogva is elutasítandó volt. De ezen felül kir. törvényszék ugyancsak A. J., B. I., M. B. és L. J. tanuk vallomásaiból tényként azt is megállapította, hogy felperes az üzlettől a későbbi tárgyalások folyama alatt elállott, mert miként a tanuk kifejezik: felperes határozottan kijelentette alperesnek, hogy utóbbinak társaival szemben nehézségeket nem akar okozni, miért is a vételről lemond, s ahhoz semmiféle igényt nem tart, Erre pedig történt az, hogy alperes a kapott 5000 koronát visszakínálta ; felperes azonban azt a kijelentést tette, hogy alperes a pénzt tartsa még tovább is magánál, mert hátha a társai a feltételeket elfogadják s eként később az ügylet megköthető lesz. Tanuk ezen vallomásaiból pedig mig egyrészt szintén megerősítést nyert azon tényállás, hogy felperes sem tekintette az ügyletet végleg megkötöttnek, hanem csak megköthetőnek, másrészt pedig később saját ajánlatát is visszavonta, s a tervbe vett üzlettől alperes halig itólagos beleegyezésével egészben elállott. Tehát felperesnek kereshetőségi joga e tekintetben s illetve ezen okból nincs. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A pernek nem vitás következő adataiból, hogy a 126 -127 holdnyi, alperesnek több társával közös erdő területét fáinak kitermeléséről és 95.000 K, a felperes szerint és több 2 évi idó alatt törlesztendő véte árról volt szó, amilyen nagyobb fontosságú s évek alatt lebonyolítandó üzletnél a részletes szerződési feltételek megfelelően az üzleti szokásnak s a dolog természetének pontosabb meghatározást igényelnek, hogy a felperes nem is állította lényeges részletes módozatok, pl. vásári időszakok beosztása, fizetési feltételekkel való összhangba hozása stb. megállapodás létesült volna ; a kir. Ítélőtábla támogatva látja és döntő bizonyítékul elfogadja H. K. tanúnak ama vallomását, hogy a sürgönyének tartalmával is megegyező, hogy feleknek s nevezetesen felperesnek is a szerződésnek kétségen kivül érvényessége feltétlenül a tulajdonos társakkal együttes írásba foglalása volt a szándékában, hogy felperes H.-nak a hívására e végett jelent meg Gy -sztmiklóson, s minthogy alperes a társaknak a fizetésre vonatkozó kívánságát közölte, felperes azokat el nem fogadta, sőt kijelentette, hogy a vételtől visszalép, a további tárgyalásokat abban hagyta. Utóbb a felperes előadása szerint is alperesnek az ügy végleges rendezését kilátásba helyező hívásaira, hónapok múlva kisérlették meg alperessel, akkor is sikertelenül a megállapodás létesítését. Minthogy pedig már annálfogva, hogy a szerződésnek a felek szándéka szerint irásba foglalva kellett létesülnie, ebben az esetben a megelőző s nevezetesen a sürgönyök tartalmával igazolt megegyezés a vétel tárgyára, a vételár összegére s előleg akár foglaló elfogadására, csupán mint kötendő szerződés iránti egyezkedések irásba foglalandó szerződésnek előzetes biztosisitására szolgálhattak, s előkészítő jelentőséggel bírtak, minthogy továbbá a T. B. és Sch. M. különben a felperes mellett nagyban érdekelt tanuknak a vallomása mi adatot sem tartalmaz arra nézve, hogy a felek az irásba foglalást az ügylet feltételéül nem tekintették, s e részben az a körülmény sem bir sulylyal, hogy alperes és R. L részes társak a saját 4°/o jutalékuk tekintetében a szerződést már adott szavukra utalással, állani kívánták, mit azonban felperes nem fogadott el. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Vételnél az ügylet megkötésének a K. T. 336. §-ában ' foglalt az az előfeltétele, hogy a felek a vételárra vonatkozólag megegyez'ek legyen, nem tekinthető beállottnak akkor, ha a vételár s/ámszerü összege tekintetében nincs ugyan eltérés a felek közt, de a fizetés mikéntjére nézve lényeges különbség van köztük. Magában véve az a körülmény tehát, hogy a felperes az alperesnek a kérdésben forgó erdő kiterjedése és 95.000 K vételára tekinteteben tett ajánlatát elfogadta, az ü yletet végleg megkö'ötté nem minősiti, mert miként a per adatai bizonyítják, a vételár fizetésének módjára nézve, mely többszöri megbeszélésnek képezte tárgyát, tehát mindkét fél előtt lényeges fontossággal birt, egyetértés nem létesült, minélfogva a kereset tárgyát képező vételügylet a felek közt létre nem jővén, a felperes annak teljesítését alperestől nem követelheti. 36. A rendelkezésre bocsátásnak és a kereskedelmi törvény 346. § ában meghatározott időben kell történni. (M. kir. Curia 233 1912. — 1912. okt. 24.) A pécsi kir. Ítélőtábla: A kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja, felperes keresetének hely adása, alperes viszontkeresetének elutasítása mellett kötelezi alperest, hogy felperesnek 2401 korona 88 fillér tőkét ennek kamatait, felebbezési költségét megfizesse. Indokok: Alperes a felperesi kereset elutasítását, a viszontkereset hely adását az okból kérte, mert a küldött 1 waggon asbest czement palát, mihelyest lehetséges volt megvizsgálta, az áru minőségi hiányát felperessel közölte, az árt neki rendelkezésre bocsátotta. Alperes azonban a B), C), D) és 2. alatti leveleiben az árut szó szerint felperes rendelkezésére nem bocsájtotta. A rendelkezésre bocsájtásnál ugyan nem kell, hogy az értesítés a rendelkezésre bocsájtás szavakat is szó szerint tartalmazza, de az