Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - A czimzett joga a postautalványi szerződés keretében. [1. r.]

J. 11 zödések kategóriájába tartozik. Akkor, amikor a kodifikált kereskedelmi törvények a czimzettnek a fuvarozási ügyletnél a küldemény kiadásara vonatkozólag öaálló jogot adtak, csupán °ly jogszabályt iktattak törvénybe, melynek elismerését a kereskedelem szükségletei parancsolólag követelték. A forgalom e szükséglete pedig a posta minden ügyleténél sokkal nagyobb, mint a közönséges fuvarozási szerződésnél, már csak azért is. mert a postajog különleges szabályai szerint a posta a küldemények helyes kézbesítéséért a leiadónak felelős, daczára annak, hogy a legtöbb esetben a feladó személye a postára nézve teljesen közömbös, azt sokszor egyáltalán nem ismeri, sőt nem is akarja ismerni. Az esetek nagy számában a feladóra nézve rendkívül nehéz az. hogy magát e minőségben igazolja: ilyenkor pedig, ha ugyan a posta mai szervezete mellett megtörténhetnék az, hogy a posta a küldemény kiadását indokolatlanul megtagadná, a feladó érdeke sulyos sérelmet szenvedne azáltal, hogy neki joga volna ugyan a küldeményeknek a czimzett részére való kézbesítését követelni, de e jogát nem gyakorolhatná azért, mert a feladó; minőségének igazolása nem sikerül. Ha ily esetre való tekintettel a czimzettnek a küldemény követelésére vonatkozó önálló jogot nem adjuk meg, akkor egyáltalán nem volna elérhető az ügylet czelja. melynek elérése pedig ugy a feladónak, mint a czimzettnek egyformán érdekében áll. Különben is a feladó arról, hogy a kézbesítés nem történt meg. csupán elkésve értesül és ő. már csak a távolság miatt is. a kiadásra vonatkozó követelési jogát sokkal nehezebben érvényesítheti, mint a czimzett. E megfontolások a postai ügyletek és a fuvarozási ügylet közötti analógiából folynak és ennélfogva a polg. tvkv. 328. §. II. bek. értelmében azt kell föltételezni, hogy a czimzett. mint harmadik személy jogosítva van a küldemény kiadását a postával szemben önállóan követelni. Minthogy pedig a postai specziális jogszabályok értelmében a postautalványi ügylet mindenütt a többi postai fuvarozási szerződés analógiája szerint kezeltetik, ennélfogva a felhozott indokok itt is amellett szólnak, hogy a czimzetmek itt is joga van a postától az utalványozott összeg kifizetését önállóan kövess telni. Ehhez járul az, hogy a postai jogszabályok a czimzett ez önálló jogát kifejezetten seholsem tagadják meg, sőt ellenkezőleg számos intézkedést tartalmaznak' amelyekből e jog levezethető. Minthogy pedig ez elmélet szerint a czimzett ez önnálló jogához kétség sem férhet, ennélfogva most már csak az lehet a kérdés, hogy e jog a czimzettet a postautalványi szerződés alapján mily terjedelemben illeti meg és mik a következményei a czimzett ez önálló jogának. Elsősorban annak a fentebb kiemelt elvnek, hogy a posta a nem kellő módon vagy csupán a rendes kezelés folytán késedelmesen történt teljesítésért a feladónak csak a tényleg befizetett összeg erejéig szavatol, következményeként hangsulygzva van az, hogy abban az esetben, ha a czimzett az öt megillető önálló jog alapján a postától az utalványozott összeg kifizetését a saját nevében követeli, e joga csak a tényleg utalványozott összeg erejéig érvényesíthető. A kamatoknak és az esetleges elmaradt haszonnak megtérítését a czimzett ennélfogva sem akkor nem követelheti, ha a részére érkezett küldeményről más uton. esetleg közvetlenül a feladótól tudomást szerezve, arról értesül, hogy a posta a szerződésből származó kötelezettségét nem kellő módon teljesítette, azaz a kézbesítés és kifizetés jogosulatlan egyénnek türtént (pl. abban az esetben, ha a posta nem tartotta be azokat a szabályokat, melyek megjelölik azon személyeket, kikkel szemben az u. n. pótló kézbesítés teljes joghatálylyal megtörténhetik avagy ha a posta a kifizetés alkalmával a bemutatott legitimácziójának vizsgálatára vonatkozó gondosság kifejtését elmulasztja), sem akkor, ha a részére szóló küldeményről ugyancsak értesülvén, a kézbesítést és a kifizetést hosszabb ideig hiába várja, anélkül, hogy az jogosulatlan egyén kezéhez már megtörtént volna. Kártérítési igény a czimzettet tehát szintén nem illeti meg, csupán az eredeti kötelem teljesitétésének követelése, melyről a posta tévesen tételezte fel azt. hogy azt már teljesitette vagy amelynek teljesítését a posta jogos ok nélkül halogatja. Másodsorban a czimzett e jogának következménye az, hogy annak keletkezésétől, tehát a jogügylet létrejöttétől kezdve a feladó és a czimzett között egyetemleges hitelezői viszony van megalapítva. Ezt megerősíti a postai különjognak az az Kereskedelmi Jog