Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 21. szám - A magyar polgári törvénykönyv javaslata
410 Kereskedelmi Jog 21. sz. bizonyítványból kitűnik, hogy a hajó épen akkor már elindult volt és igy felperes akkor is elkésett volna, ha 10 perczczel az indulási idő előtt a hajónál volt. M. kir. Curia: A rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek helyt nem ad. Indokok: Az elsőbiróságok Ítéleteik vonatkozó indokaik értelmében helyesen állapították meg azt, hogy a felperes a térti jegy váltása által megszerzett azt a jogát, hogy a térti jegy váltása alapján alperes társaság hajóján Fiúméba utazhasson, saját hibáján kívül nem érvényesíthette A perbeli adatoknak megfelelően állapították meg az elsőbirósági ítéletek azt is, hogy a felperes abból a czélból, megközelítőleg abban az időben, amelyben a hajón való utazás esetén Fiúméba érhetett volna, ugyanoda megérkezzen, helyesen választotta közlekedési eszközül a bérkocsit; és mert az elsőbiróság Ítéletének vonatkozó indokai szerint az alperesi társaságot mulasztás terhelte abban a tekintetben, hogy nem gondoskodott megfelelő módon arról, hogy azok az utasok, akik részére térti jegyet kiadott, akadály nélkül a megfelelő utat meg is tehessék, helyes az alsóbirósági ítéleteknek az ebből vont az a jogi következtetése, hogy az alperes társaság megtéríteni köteles azt a szükséges kiadást, amely az ugyanazon ut megtétele által felperes terhére felmerül. Biztosítás. 272. A biztositási ügynöknek az a kijelentése, hogy ajégkárbiztositást is annak idején rendezni fogja, nem kötelezi a biztosító társaságot, de nem is jelent oly kötelezettséget, hogy az ajánlattételre felhívja a biztosítottat. (M. kir Curia 1050/1912. — 1913. június 17.) A zombori kir. törvényszék, mint kereskedelmi birósáq : Felperest keresetével, ugy elsőrendű, mint másodrendű alperessel szemben elutasítja. Indokok: Felperes keresetében élőadta, hogy elsőrendű alperes 1909. július havában megjelent nála és rábeszélte, hogy a G. B. Sz.-nél levő kárbiztositását mondja fel és hogy az összes biztosításait az F. P. B. intézethez tegye át. Ugyanekkor elsőrendű alperes a felperesnek G. B. Sz.-nél volt összes biztosításait fel is vette a czég biztositási kitételeivel, amelyre vonatkozólag kijelentette, hogy azt 1910. év tavaszán fogja beterjeszteni, addig bontsa fel felperes a G.-nél a jégbiztosítását. Felperes a jégbiztosítást a G.-nél fel is bontotta és ezzel az összes biztosításait rendezettnek vélte, mivel elsőrendű alperessel történt fenti megállapodásnak eleget tett. 1910. évi június hó első felében azonban a jégverés felperesnek az ujsziváczi határban levő buza- és zabtermését teljesen tönkretette és ezáltal 9120 korona kára merült fel; ekkor kárát elsőrendű alperesnél kellő időben be is jelentette, de elsőrendű alperes kijelentette, hogy ő elfelejtette F. P. B. L-hez felperes jégbiztositási ajánlatát felterjeszteni, de azzal hitegette, hogy egy kérvényt fog beadni az intézethez és igy a kárát meg fogja kapni. Minthogy azonban az intézet a kár megtérítését megtagadta és tekintettel arra, hogy felperes jégbiztositási ajánlata elsőrendű alperes vétkes mulasztása folytán nem került be másodrendű alpereshez, minélfogva ugy elsőrendű alperes, mint másodrendű alperes, minthogy tisztviselője mulasztása folytán szenvedte a kárt, a felmerült kárért felelős és kérte, hogy alperesek 9120 korona kártőke, ennek a kereset beadásától járó 5% kamata, a perköltségek megfizetésére egyetemlegesen köteleztessenek. Elsőrendű alperes tagadta felperes kereseti előadásait, különösen pedig azt, hogy elismerte volna, miszerint elfelejtette a jégbiztosításra vonatkozó ajánlatot másodrendű alpereshez beterjeszteni, hogy eziránt bármiféle kötelezettséget vállalt volna és hogy kijelentette volna, hogy a jégbiztosítás is rendben van. Előadta, hogy 1909. augusztus havában mikor felperesnek a G.-nél volt biztosítását felvette, kijelentette, hogy a jégbiztosítást most nem kötheti meg, hanem felperes jelentkezzék tavasszal és tegyen ajánlatot. De felperes tavasszal nem tett ajánlatot, hanem 1910. szeptember 3-án M. B., ki korábban másodrendű alperes ügy nöke volt, értesítette, hogy felperesnek jégkára volt, és kérte őt, hogy kérvény utján próbáljon másodrendű alperesnél felperes részére kieszközölni valamit, minthogy a többi biz'ositásai is másodrendű alperesnél vannak. Később Sziváczon egy vendéglőben tárgyalt felperessel és ekkor kijelentette e!őtte, hogy mivel ajánlatot nem tett, nem követelhet semmit, de felperes, ki többedmagával ittas állapotban volt, fenyegetően lépett fel. mire elsőrendű alperes megígérte, hogy majd megkísérel részére valamit kieszközölni; kérte felperes keresetét elutasítani és felperest a költségek megfizetésére kötelezni. Másodrendű alperes elleniratában szintén tagadta felperes kereseti állításait és előadta, hogy közte és felperes között a felperes ajánlatára csakis élet- és tűzkár biztositási szerződések jöttek létre, de jégkárbiztositást nem kötöttek. Eziránt felperes ajánlatát sem tette, mert elsőrendű alperes midőn 1909. nyarán az élet- és tűzbiztosításokat felvette, a jégkárbiztositást nem fogadta el, hanem utasította felperest, hogy a tavasszal jelentkezzék. Tavasszal egy alkalommal érdeklődött is M. B.-nél felperes jégbiztosítása iránt, de ő ekkor már nem volt másodrendű alperes ügynöke és így felperest B. I hez az utódjához utasította, de felperes nem jelentkezett nála és igv a jégkárbiztosítás iránt ajánlatot nem tett. Előadásának igazolására kérte M. B. tanító zombori lakost és B. I. ügynök ujsziváczi lakost tanuként kihallgatni. Ugyancsak kérte felperest keresetével