Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 21. szám - A magyar polgári törvénykönyv javaslata

Kereskedelmi Jog 399 4. Ha a vevőnek joga van hiánymentes áru szolgáltatását követelni, akkor e mellett az áru hiányosságára való tekintettel a nemteljesitésből eredő és a hiánytalan szolgáltatásban meg nem térülő kárának megtérítését is követelhesse. E posztulátumok szövegezési keresztülvitelénél nem okoz nehézséget az 1. pont, mely az 1159. §-ba való s a 3. pont, mely az 1151. §. 1. bek. átszövegezésével intézhető el. A 4. pontnak megfelelő szabályt megkísérlem az 1151. §-ban, a 2. pontbelit pedig egy ezt követő külön §-ban elhelyezni. Javaslatom tehát a következő : 1151. §. „Ha az eladó a dolog hiánymentességéért jótállott vagy ily jótállási kötelezettsége a körülményekből következtethető; ha az eladó a hiányt a vevő előtt csalárdul elhallgatta vagy az eladót abban, hogy a hiányról nem tudott, gondatlanság terheli; végül ha a hiány neki felróható : a vevő a dolog hiányosságára való tekintettel nemteljesités miatt kártérítést követelhet A vevő, akit ily kártérítés megillet, választása szerint vagy ezt a jogát, vagy az 1150. §-ban megállapított jogok valamelyikét gyakorolhatja. Ha azonban a vevőnek joga van az 1150. §. 2. bekezdése értelmében hiánymentes dolog szolgáltatását követelni, akkor e mellett a nemteljesités miatt annyiban követelhet kártérítést is, amennyiben kára a hiánymentes dolog szolgáltatása által meg nem térül. 1151. a) §. Az eladó a szolgáltatott dolog hiányossága által a vevőnek okozott kárért az 1151. §. esetein kívül is felelős, amennyiben annak megtérítését a 921. §. irányadása szerint a méltányosság megkívánja. 1159. §. A vétel felbontása esetében az eladó köteles a szerződés megdőltéből eredő kárt a vevőnek megtéríteni. Egyebekben a vétel felbontására a törvényes elállási jog szabályait kell megfelelően alkalmazni. A szolgáltatott dolgot az eladónak ott kell visszavennie, ahol az volt, mikor a vevő a hiányt felismerte.* III. A T. 1166. § a nem tartalmaz külön intézkedést a „rejtett hiány"-ról. Ingatlannál egy év után is a legalapvetőbb hiányok derülhetnek ki. Ugyanez áll értékesebb ingók tekintetében (hajó, drága gép, automobil, repülőgép, zongora). A hat havi elévülés a gyors forgalomra és gyors feledésre alapított kereskedelmi forgalomban megokolt; a magánjog lassabban halad és jobban emlékszik. A terminus mindig az átadástól számit, s nem a hiány felfedezésétől. Egy okkal több, hogy túlságos hamar ne vesszen el a kifogásolás joga. Az, hogy a T. a vevőt nem rója meg azzal a kötelezettséggel, hogy a dolgot azonnal megvizsgálja és rendelkezésre bocsássa, hanem mindezt az elévülési időn belül bármikor megengedi, nem változtat a terminus rövidségén rejtett hiány esetén. A „rejtett hiány" fogalmát nem is kellene a törvényben közelebbről meghatározni; a gyakorlat azt teljes biztonsággal tudná kiépíteni. Vagy ki óhajtjuk tehát küszöbölni a nyilt és rejtett hiány közti megkülönböztetést és az ebből fakadó, nem éppen épületes vitákat: akkor az elévülési időket véleményem szerint egyszerűen meg kellene duplázni; vagy nem akarjuk a nyilt hiányok okából az eladót oly hosszú időre bizonytalanságban hagyni: akkor a rejtett hiányoknál az elévülést azok felfedezésétől kellene számítani s egy egységes, pl. 2 évre terjedő végső elévülési időt megállapítani, melyen tul már a rejtett hiány sem érvényesíthető. Magam ez utóbbi felfogás felé hajlok, melynek értelmében a következő szöveget javaslom: „A szavatossági hiány miatt az 1150. és az 1151. §. szerint támasztható követelések ingó dolgot illetőleg a kiszolgáltatástól számított hat hónap, ingatlant illetőleg az átadástól számított egy év alatt évülnek el. Rejtett hiány tekintetében az elévülés a hiány felfedezésekor kezdődik, de be van fejezve, ha a kiszolgáltatástól, illetőleg átadástól számított két év már letelt. Az elévülési időt szerződés által a rendes elévülési idő tartamáig meg lehet hosszabbítani. Ha az eladó a hiányt csalárdul elhallgatta stb." KÜLÖNFÉLÉK. A magyar polgári törvénykönyv javaslata végre a képviselőház elé került és ezzel a mondhatni évszázadok óta készülő hatalmas alkotás megvalósulása a közeli lehetőségek sorába lépett. Részünkről a legmelegebb elismerés és hála hangján kell megemlékeznünk ebből az alkalomból Balogh Jenő dr. igazságügyminiszter úrról, aki fá-