Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - A tökekamat- és járadékadó tekintettel a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra

12 Kereskedelmi Jog 1 sz. kozattal el nem késett és az áruszállítást minden kártérítési felelősség nélkül jogosan megtagadhatta. De különben, ha alperest terhelte volna is a haladéktalan nyilatkozás kötelezettsége arra, hogy felperesnek hozzájuttatott megrendelési ajanlatát elfogadja e vagy nem, ezen kötelezettségének is megfelelt. Ugyanis K. H. tanú és K. L. tanú vallomásával bizonyítva van stb. Eszerint tehát bizonyítva van az is, hogy alperes a rendelés vétele után kellő időben jelentette ki felperesnek, hogy a rendelést el nem fogadja, ennélfogva a tett rendelés hatályát vesztvén, felperes kártérítési igényének nincs alapja. (1588/911.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert az ügynökként eljárt K. H. jogkörének terjedelmére vonatkozó perbeli adatokbal szemben, a felperes által ez irányban kinált főesküvel való bizonyításnak helye nincs. A kölcsönös tartozások és követelések rendezése esetén vélelem az, hogy az egyezséggel mindazon igények rendezve vannak, amelyek a feleket a köztük fennállott jogviszonyból folyóan egymás ellen addig megillették. (M. kir. Curia 259/1912. — 1912. okt. 29.) A debreczeni kir. Ítélőtábla : A kir. törvényszék ítéletét részben megváltoztatja, felperest a 732 K 02 fillérre és kamataira irányuló keresetével is elutasítja és arra kötelezi, hogy alperesnek 15 nap alatt, végrehajtás terhével 613 K 80 fillér per- és felebbezési költséget fizessen meg. Egyebekben az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok : A per adatai szerint az Abapusztán 1908. évben tartott szüretelés alatt az a hir kelvén szárnyra, hogy felperes idegen bort is kevert az alperesnek eladott bor közé, alperes a megvett bormennyiség átvételét ebből az okból megtagadta, majd a felek között e felett támadt vita alperes ide vonatkozó ajánlatának elfogadása mellett olykép rendeztetett, hogy felperes írásbeli nyilatkozatot adott arról, mikép az eladott bor közé idegen bor keverve nincs, alperes ped g ennek ellenében a leszűrt bormennyiséget kifogás nélkül átvette és annak vételárát felperesnek kifizette. Abban az esetben, ha a szerződő íelek a fenforgó vitából eredő bizonytalanság megszüntetése czéljából jogviszonyaikat ujabban rendezik és nincs adat arra nézve, hogy a kötött megállapodástól függetlenül egyik vagy másik fél egyes igények érvényesítését magának kifejezetten fentartotta, a létrejött megállapodás méretei tekintetében a vélelem az, hogy az egyezséggel mindazok az igények rendezve vannak, amely a feleket a köztük fennállott jogviszonyból kifolyóan egymás ellen addig megillették. Felperes beisme;éséből, de az alperes által idevonatkozóan nyuj'.ott egyéb bizonyítékokból is, kétségtelen az a tény, hogy felperes a mondott időben másoktól csakugyan vásárolt bort és bár nincs adit arra nézve, hogy az ilykép vett bort az eladott borok közé keverte, mégis a kellőleg nem indokolt vételből eredő látszat miatt a bor átvételének megtagadásából származható kárigények érvényesithetésére nézve, nem forgott fenn oly feltétlen biztonság, amely kizárná annak megengedhetőségét, hogy az emiitett egyezség keretében felperesnek semmiféle oka nem volt arra, hogy addigi igényei tekintetében maga részéről is engedményt tegyen, ily körülmények között tehát akkor, amidőn alperesnek fentemiitett és a per adataiból következtetve nyilván a fennálló jogviszony végleges rendezése czéljából tett ajánlatát felperes elfogadta anélkül, hogy a rzerződő felektől elvárható jóhiszeműséghez hiven kifejezést adott volna annak, mikép a létrejött megállapodás a vételáron kívül fennálló egyéb igényét nem érinti, hanem azok érvényesítéséhez való jogát e megállapodás mellett is fentartja: lemondottnak tekintendő felperes mindazokról az igényekről, amelyek őt az alperes tulajdonképeni kötelezettségén tul alperes ellen egyébképen még talán megillethették és áll ez a vélelem nemcsak a kártéritési igényre, hanem az alperes helyett előzőleg tett kiadásokra nézve is, mert a megállapított tényállás szerint alperes a bor vételárát tulfizette, amennyiben az átvett 1223.47 hektl. után járó 34.257 K 16 fillér helyett 34.879 K 15 fillért fizetett ki, felperesnek az az állítása pedig, hogy 621 K 99 fillér többletet alperes a keresetben emiitett kiadásokon felül felmerült költségekre fizette, mivel sincs valószínűsítve, következésképen az is megengedhető, hogy a megállapodásban az összes kiadások benfoglaltattak és felperes azokra való igényét is leszállította. Ugyanezért a kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletének marasztaló részét megváltoztatta, felperest keresetével egészben elutasította s mint pervesztest, a per és felebbezési költségek megfizetésére is kötelezte. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. Közkereseti társaság. 4. A K. T. 101. íjában szabályozott eljárás igénybevételénél nem lényeges az, hogy az előzetes felmondást tartalmazó levelet a társasági tagok átvenni vonakodnak. (M. kir. Curia 699/911. — 1912. február 22.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: a keresetet elutasítja.