Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 16. szám - Viszontkereset és beszámítás a tőzsdeeljárásban

16 8Z. Kereskedelmi Jog 287 I. HAZAI JOGGYAKORLAT. Főnök és alkalmazott. 215. Az a szerződés, melyben az alkalmazott fel nem mondhat, a főnök azonban igen, nem érvényes. (M. kir. Curia 123. 1913. V. sz. — 1913. június 30.) A budapesti kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, a 47.154/911. sz. a. hozott sommás végzést hatályon kivül helyezi. Indokok: Az alperes alkalmaztatásának feltételeit tartalmazó C) a másolatban csatolt és tartalmi valóságát illetően nem kifogásolt levél 2. pontjában az van megállapítva, hogy alperes, aki a felperes czég által alkalmaztatott szabászként, 5 évig ezt az állását felmondani, illetőleg elhagyni nem jogosult, azzal szemben pedig felperes jogosítva van az alperest ezen időn belül is bármikor két heti felmondás mellett elbocsátani. Az alperes ipari szabadságának a felperes részéről fentartott felmondási jog szabad gyakorolhatásával szemben akként való lekötése s az alperes megállapított hetibérével arányban nem álló magas összegű kötbérrel való megerősítése nyilvánvalóan a felperes mint szolgálatadó főnök előnyösebb helyzetének, a gazdaságilag gyengébb alperesre nézve aránytalanul súlyos feltételek mellett való biztosítását czélozza s így ez a kikötés mint az alperes ipari szabadságát nagy mértékben és súlyosan korlátozó megállapodás a jó erkölcsökbe ütköző szerződéses megállapodások tekintete alá esik. Minthogy pedig az ilyen természetű megállapodásból származhatott igények tekintetében bírói jogsegélynek helye nincs, felperes a szerződés megszegéséből az alperes ellen származtatott minden igénynek és igy kötbér igényének is fedezetére szolgáló kereseti váltót alperes ellen érvényesíteni jogosult, következésképen az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával a sommás végzést hatályon kivül helyezni s felperest keresetével elutasítani kellett. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. Vétel. 216. A kiválasztásra jogosított vevő idejekorán nem gyakorolván e jogát, az eladónak az utólagos teljesítésre határidő^ kérni joga van oly esetben, midőn a vevő több fajok közli | csak egyet hív le a teljesítési határidő utolsó napjaiban (M. kir. Curia 1011. V/1912, szám. — 1913. május 8.) A szegedi kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, az alperesnek a kártérítési kötelezettségét megállapitja. Indokolás: A csatolt levelek tartalmából nem állapitható meg, hogy a felperes czég 1909. évi november hó végéig hátralékos 9500 csomag gyufaárunak már 1909. évi november hó 30 án leendő átvételét követelte volna. Erre a szállításra felperes csak ugy lehetett képes, hogy ő maga választja ki a gyufaáru fajait, mely esetleg olyan gyufát választhatott volna, amilyen raktárán épen készenlétben volt, de 9500 csomag egyfajta gyújtót, az alperesnek, mint kereskedőnek nyilvánvaló tudtával három nap alatt szállítani aligha lehetett képes. A szerződésben nem lévén kikötve, hogy a megrendelés (lehívás, az áru fajának és menynyiségének közlése) után a felperes mennyi idő múlva tartozik az árut szállítani, a felperes gyáros annyi idő múlva volt jogosult a teljesítést eszközölni, amennyi a felperes gyári üzeme terjedelmének és a megrendelt áru mennyiségének figyelembe vételével az áru elkészítésére feltehetőleg elegendő. Ebből következik, hogy az alperesnek nem volt joga 1909. évi november hó 27-én kelt levelével a nagy mennyiségű és egyfajta árunak szállítását 1909. évi november hó 30-án köveielni. De ha a felek megállapodtak volna is abban, hogy a 9500 csomag gyufa 1909. nov. 30 án szállítandó és veendő át s az alperes vevő a K. T. 354. §-a értelmében értesítette is az eladót arról, hogy a szerződéstől az eladó késedelme tekintetében elállani kiván, tekintettel arra, hogy a fenforgó esetben a vételi ügylet nem határozott időre (fix) ügylet, az alperes a felperesnek — mivel azt az ügylet természete megengedi — az utólagos teljesítésre kellő időt engedélyezni tartozott. Alperes 1909. évi november hó 19-én kelt L) a. csatolt levelében kijelenti, hogy a gyufát az év végéig köteles átvenni és annak idejében meg fog felelni kötelezettségének, 1909 évi november hó 24-én kelt G) a. csatolt levelében pedig újólag értesiti a felperest, hogy kötésbeli kötelezettségének annak idején meg fog felelni. Az utólagos teljesítés visszautasítását az sem indokolhatja, hogy az alperes állítása szerint az árut 1909. november hó 30-iki szállítási kötelezettséggel vevőinek eladta s mivel a felperes november 30-án nem szállított, kénytelen volt a vevőivel kötött szerződéseket felbontani, mert ezek a tények a felperes ügyleti magatartásával és jogszerű eljárásával mi összefüggésben sincsenek s a felperes vétkességét és késedelmét meg nem állapítják. Egyébként is a szállítás a kötlevél szerint legkésőbb deczember hó végéig lévén eszközlendő, a határidő előtt felperes késedelembe nem eshetett. De a fentiek szerint a felperesnek az utólagos teljesítéshez is kétségtelen joga volt, mert felperes szállítási kötelezettségnek rövid idő elteltével az általa igényelhető utólagos teljesítési idő keretén belül 1909. évi deczember hó 13-án eleget tett, az alperes a szállított áru átvételét jogszerűen meg nem tagadhatta, mi okból az elsőbiróság ítéletének megváltoztatá-