Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 16. szám - Viszontkereset és beszámítás a tőzsdeeljárásban

286 Kereskedelmi Jog vagyon kezeléséből kizárhatnák és az ellenük indítandó megtámadási pereket megakadályozhatnák. Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék 1913. május 30. 90.559/913. sz. a. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület és az Ügyvédi Kör által rendezendő továbbképző tanfolyam végrehajtó bizottsága a tartandó előadások tárgyát és sorrendjét már véglegesen megállapította. Az első tanfolyam, amely október elejétől deczember közepéig fog tartani, 11 előadást foglal magában. Az előadások pontos czimét és rövid tartalmát a végrehajtó-bizottság a közel jövőben külön lenyomatban fogja közzé tenni. Egyelőre is jelezzük, hogy az előadások nem szoritkoznak jogi tárgyakra, hanem ily előadások mellett közgazdasági, lélektani, orvostudományi és technikai tárgyú felolvasások és bemutatások is szerepelnek a tanfolyamon. Az előadások rendszerint váltakozva hol a Birói egyesület, hol meg az Ügyvédi Kör helyiségében fognak megtartatni; azok az előadások ellenben, a melyek bemutatásokkal kapcsolatosak a helyszínen tűzetnek ki. A végrehajtó-bizottság — félreértések elkerülése végett — szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a továbbképző tanfolyamon nem csupán a birói egyesület ós az ügyvédi kör tagjai vehetnek részt, hanem nyitva áll az a birói, ügyészi, ügyvédi pályán működőknek, illetőleg a fogalmazó és segédszemélyzet tagjainak számára is. Az aggályok tehát, hogy e tanfolyamról az ügyvédjelöltek kizáratnának — indokolatlanok. IRODALOM. Die höhere Gewaltim Wechselrechte. Herrmann Otavsky, Wien. Manz kiadása 1913. 2 kor. 20 fill. A balkáni háborús viszonyok igen érzékenyen érintették az osztrák és magyar kereskedők érdekeit is és ennek tudható be, hogy a törvényhozás ugy nálunk (1912. évi LXIV. t.-czj, mint Ausztriában (1912. évi november 30. törvény), nem várva be a hágai egységes szabályzat törvénybe iktatását, külön novella alakjában szabályozták az erőhatalom kérdését. A szabályozás alapjául a hágai szabályzat 53. czikke szolgált és igy a most emiitett novellák tulajdonképpen az egységes váltójog eSJ részének előzetes életbeléptetéseként birálandók el. Herrmann-Otavsky prágai professzornak dolgozata éppen ezért az erőhatalomnak a váltójogban történt szabályozását főleg a hágai Szabályzat alapján veszi bonczkés alá. Ha figyelemmel kisértük azt az élénk eszmecserét, amit az erőhatalomnak a szigorú, határozott formák között érvényesülő váltójogba való behozatala a hágai értekezleteken kiváltott, kialakulhatott bennük az a meggyőződés, hogy a Szabályzatnak kompromissumként jelentkező 53. czikke egyik legérdekesebb és birói 16. 8Z. gyakorlatunkat még sok nehéz kérdés elé állitó újítása lesz váltójogunknak. A Szabályzat 53. czikke főleg két lényeges kérdés megoldását adja: 1. mi tekintessék erőhatalomnak, 2. minő hatályt idéz elő az erőhatalom a váltójog területén. Ami az első kérdést illeti, e tekintetben a Szabályzat csak negatívumot ad: t. i. kizárja az erőhatalom fogalmából azokat a tényeket, amelyek merőben a váltócselekmények végzésére hivatott személyeket érintik. A Szabályzat 53. czikke tehát a birói gyakorlat és az elmélet kiegészítő munkájára szorul, mert csak az utóbbiak fogják megállapítani azokat a pozitív kritériumokat, amelyek valamely tényt, eseményt, váltójogi hatályt is gyakorló erőhatalommá minősítenek. És Herrmann-Otavsky dolgozatának igen nagy érdeme, hogy a Szabályzat rendelkezéseinek és az értekezleteken felmerült észrevételeknek figyelembe vételével a váltójogi erőhatalom fogalmát közelebbről ós részletesen körülírja és reá mutat egyúttal azokra a nehézségekre, amiket a Szabályzat megoldása felidézni alkalmas. Szerinte a váltójogi erőhatalom általános ismertető jelei: objektív tény, amit a kellő gondosság és óvatosság mellett sem lehet leküzdeni; a váltójogok fentartását czélozó cselekmények megvalósítását lehetetlenné tevő akadály, amely extensiv (nemcsak egyes személyeket, hanem bizonyos nagyobb kört is érint vagy érinthet) és egyúttal intensiv is (leküzdhetetlen.) Hangsúlyozza, hogy az erőhatalom fenforgásának megállapítása mindenkor a birói mérlegelés feladata: „Es ist ein Denkprozess, welcher der gewissenhaften judizierenden Tatigkeit des Richters notwendig innewohnt und zumeist auch ohne vollbewusste Erfassung des logisch methodischen Vorgangs angewendet wird.'' Sokkal határozottabb megoldásban részesiti a Szabályzat 53. czikke az erőhatalom hatályát, amidőn a felfüggesztő és felmentő (dilatorius és remissorius) hatályt a helyes középúton összeegyezteti. Ezekben a kérdésekben szerző kimerítő részletességgel magyarázza a törvényt. Igen értékes kritikai fejtegetések zárják be szerző dolgozatát, amelyek a Szabályzat megoldásának hiányait és előnyeit mélyről vett alapelvek nézőpontjából kiindulva, domborítják ki. Tekintve, hogy az 1912. évi LXIV. t.-cz. azonos az osztrák novellával és a hágai Szabályzat 53. czikkével, Herrmann-Otavsky dolgozata nálunk is igen nagy figyelmet érdemel. (K. ö.) Samter: Das Handelsregister und seine Rechtsverhaltnisse in kurzgefasster Darstellung. Berlin, 1913. 3. M. Jákob E. : Volkswirtschaftliche Theorie der Grenossenschaften. Stuttgart. Kohlhammer 1913. 6 M