Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - A tökekamat- és járadékadó tekintettel a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra

1. BZ. Kereskedelmi Jog 9 midőn az adót levonás utján szedik be, bevallásnak helye nincs. Minden más esetben azonban vallomás adandó. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok a 40. §. 1. pontjában emiitett értékpapírjaiknak adóköteles és adólevonás alá nem eső kamatairól a jelen utasítás értelmében vallomást nem adnak, hanem ezeket a kamatokat a vállalat kereseti adójának megállapításához beadott vallomással együtt tartoznak kimutatni. (T. 15. §-a.) Levonás utján szedendő be az adó : 1. az állam, törvényhatóságok és társulatok által kibocsátott adóköteles értékpapírok kamatai, valamint a papi tized kárpótlás után — az adós által, kivéve a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott kölcsönkötvényeket (elsőbbségi kötvényeket) és zálogleveleket, melyeknek kamatait a felek kötelesek bevallani; 2. a takarékbetétek után a pénzintézet által. A kifizetett, vagy a tőkéhez irt kamatokból a levont adó visszatartható. Ha a levonást az 1. pont esetében nem állampénztár, hanem törvényhatóság, vagy társulat teljesiti, köteles az esedékessé vált kamatok után járó adó teljes összegét, legkésőbb a kamat esedékessé váltától számított öt nap alatt, a megfelelő kimutatás kíséretében a székhelye szerint illetékes állampénztárba beszolgáltatni. A takarékbetétek után járó adónak beszállítását a következő II. pont szabályozza. A levonás után beszedett tökekamat- és járadékadó az egyenes adókon nyugvó összes adópótlékoktól mentes. (T. 24. és 28. §-ai.) II. A náluk elhelyezett takarékbetétekből folyó kamatjövedelmek összegét kötelesek a pénzintézetek és pedig : a) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenként, minden év márczius, június, szeptember és deczember havának utolsó napjáig terjedőleg. minden évnegyed végétől számítandó 15 nap alatt a megfelelő nyomtatványminta felhasználásával. b) a tőkésített kamatok összegét naptári felevenként minden év január és július havának utolsó napjáig, illetőleg ha a tőkésítés csak évenkint történik, az egész évre terjedőleg minden év január havának utolsó napjáig, legkésőbb azonban ezen határidőket követő 15 nap alatt a székhelyeik szerint illetékes királyi adóhivatalnak (állampénztárnak) a megfelelő nyomtatványminta felhasználásával kimutatni és az adót beszállítani. Az adókötelezettség abban az esetben is változatlanul fennáll, ha a felek a tőkésített kamatokat a pénzintézetre utílag átruházzák, illetve neki elengedik. Csődbejutott pénzintézetnél elhelyezett betétekből eredő kamatok után azonban az adó csak abban az esetben követelhető, ha az még a csődbejutás előtt vált esedékessé. III. Az adólevonást eszközlő pénztár, vagy intézet (társulat) az adó beszállításának alapjául szolgáló kimutatás adataiért felelős. A kir. pénzügyigazgatóságnak (Budapesten a kir. adófelügyelőne^) jogában áll ezen adatok helyes, vagy helytelen voltát koronként — sőt évenként legalább egyszer köteles is — a helyszínén könyvvizsgálat utján megállapítani. A vizsgálat során a belkezelésnek és egyéb az adó helyességének megállapításával szorosan egybe nem függő kérdéseknek vitatása és azok tárgyalásába való bocsátkozás kerülendő. Ha a vizsgálat alkalmával a kimutatás hiányosnak bizonyul, végzésileg a számlakönyvben foganatosítandó pótelőirásnak van helye. (T. 26. §-a.) A jelen szakaszban foglaltak szerint kell eljárni akkor is, a) ha a vállalat az általa elfogadott takarékbetétek kamatairól kimutatást nem adott; b) ha a vállalat a kereseti adójánál levonható tétel gyanánt a takarékbetétek után járó adó fejében a befizetettnél nagyobb összeget vesz fel kiadásképen. IV. Azok az adóösszegek, melyeket az adó beszállítására kötelezettek a kitűzött határidők alatt a kir. adóhivatalba be nem szállítanak, a közadók kezeléséről szóló törvény (1909 : XI. t.-cz.) értelmében s a mulasztás tartamára számítandó 5°/o-03 késedelmi kamatokkal együtt hajtandók be tőlük. (T. 27. §-a.) V. A kir. adóhivatalok (állampénztárak) tartoznak a levonás utján beszedett és a megfelelő kimutatások alapján beszállított, illetőleg naplószerü átszámolás utján bevételezett tőkekamat- és járadékadót, az illető kimutatások csatolása mellett bevételben elszámolni s erről a beüzeiő törvényhatóságnak, társulatnak, gyámpénztárnak vagy pénzintézetnek szabályszerű nyugtát kiszolgáltatni. A jövedéki Táháqások esetei. Jövedéki bün-