Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 16. szám - Viszontkereset és beszámítás a tőzsdeeljárásban

16 SZ. felelni, s ahol bizony az, hogy az ügyek 30, illetve 90 napon belül kerülnek tárgyalásra, nem szabály többé, hanem ritka kivétel. De, mert ha a gyorsaság tekintetében a tőzsdebiróság Ítélkezéseiben határozott visszaélés is mutatkozik, a rendes bíróságok csigalassúságához képest a tőzsdén még mindig ideális állapotok uralkodr ak,*) nem igen remélhető, hogy az ügyforgalom belátható időn belül megcsappanjon, s az egyes ügyek tárgyalására 30, illetve 90 napon belül ismét sor kerüljön. Ezek a körülmények pedig sürgősen szükségessé teszik, hogy a szokványok rendelkezései a viszontkereset és beszámítás tekintetében sürgősen pótoltassanak. Mert az a körülmény, hogy a tőzsdebiróság ujabban különösen a beszámítási kifogást illetően nem ragaszkodik mereven a szokványok betűjéhez és hogy kivételesen olyankor, amikor a viszontkeresetet is már az első szempillantásra megítélendőnek találja, annak tárgyalásába az elévülési határidőn tul is bele megy, még koránt sem elegendő ahhoz, hogy az alperesek nyugodtan és tétlenül várják be az ügynek tárgyalását és ekkor, — mert az elévülési határidő az esetek túlnyomó többségében már letelt — tisztán a birák jóindulatától tétessék függővé a viszontkereset tárgyalása, vagy pedig annak elévülése okából a limine való elutasítása. Ma tehát az a helyzet, hogy az alperes, ha viszontkeresetet vagy beszámítási kifogást akar az ellene indított perben támasztani, kénytelen a maga jogának megóvása végett a felperes ellen külön keresettel fellépni. S mert az ilyen kereset formájába öltöztetett viszontkeresetnek, illetve beszámítási kifogásnak rendszerint ugy is az a vége, hogy az első, mondjuk alapkeresettel egyesittetik és azzal egységesen döntetik el, kérdem, nem volna-e pertechnikai és kezelési szempontokból is sokkal egyszerűbb és olcsóbb a mindenkori alpereseket ez alól a keresetindítási kényszer alól felmenteni s a viszontkereseti és beszámítási jog kellő szabályozásával mindkét peres fél érdekét kellőként megóvni. Mindazok az okok, melyek a világ minden államának perrendtartásait a viszontkereset megkonstruálásához vezették, szólnak e mellett is. Az természetesen, hogy e tekintetben a *) A czikkiró ur egyéni felfogása ez. Szerk. 285 szokványok közé miiyen intézkedés vétessék fel, hogy például tekintet nélkül a kereset kézbesítésére, az első tárgyaláson korlátlanul legyen viszontkereset és bes2ámitási kifogás támasztható, vagy hogy a kereset kézbesítésétől számított bizonyos idő alatt legyen köteles az alperes eme szándékát bejelenteni stb. stb., lehet vita tárgya és kell is, hogy az legyen, de az vitán felül áll, hogy ennek a kérdésnek czélszerü szabályozására sürgősen szükség van. KÜLÖNFÉLÉK. Jogászgyülés Temesvárott. Hazánk jogszolgáltatásának összes tényezői ez év október hó 5-én Temesvárott találkoznak. Általános jogászgyüléssel kapcsolatosan rendes közgyűlésüket Temesvárott fogják megtartani az országos birói és ügyészi egyesület Grecsák Károly curiai biró elnöklete alatt, az országos ügyvédszövetség Pollák llle'8 szövetségi elnök részvételével, a magyar jogászegylet dr. Nagy Ferencz egyetemi tanár, valóságos belső titkos tanácsos vezetése mellett és az ügyvédjelöltek országos egyesülete. Az igazságszolgáltatás minden táborát képviselő jogtudósok, birák, ügyvédek, ügyvédjelöltek összejövetele jelentőségteljes, érdekes eseménynek Ígérkezik. Temesvár város máris nagyszabású előkészületeket tesz a sok száz számra menő kiváló vendég fogadtatására. Az értekezletek és a társas összejövetelek után befejezésként herkules-fürdői és aldunai kiiándulást tervez a rendezőség. A két napig tartó kirándulás, melyen családtagok is résztvehetnek, teljes ellátással együtt a féljegyre jogositó igazolvány tulajdonosainak 40 koronába, másoknak 45 koronába kerül. A közgyűléseken és a kiránduláson való részvételre szeptember hó 10-ik napjáig lehet jelentkezni dr. Láng Béla temesvári ügyvéd, rendezőbizottsági titkárnál, a hova a határidőig a kirándulás dija is beküldendő. A csődválasztmány alakításához. A csődtörvény 144. §-a arra az esetre, ha a felek a kifogásolt hitelezők szavazati joga tárgyában meg nem egyezhetnek, a döntést a csődbíróságra bizza. A csődbíróság e határozatának meghozatalában szabályokhoz kötve nincs ugyan, de az összes körülmények gondos mórlegelése alapján tartozik dönteni. A csődbíróság a szavazati jogot nem adta meg, mivel a nem kifogásolt hitelezőknek szám és összeg szerinti többsége annak megadása ellen nyilatkozott, a kifogásolt hitelezők szavazatát pedig, minthogy saját jogosultságuk kérdésében felek gyanánt jelentkeznek, figyelembe nem vette ós mivel a kifogásolt hitelezők éppen követeléseik nagy összegénél fogva a nem kifogásolt hitelezőket a csődKereskedelmi Jog