Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 16. szám - Viszontkereset és beszámítás a tőzsdeeljárásban

284 Kereskedelmi Jog be nem fizetett alaptőke-részt és az egyes részvényekre még hátralékos öszzeget; 4. az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjait; 5. a 29. bis. §-ban foglalt megállapításokat; 6. az utolsó évi mérleget és az utolsó nyereség- és veszteség-számlát. Ezek az adatok felveendők minden olyan prospektusba, körlevélbe és hírlapi közleménybe is, amelyek részvény- stb. vevők gyűjtése czéljából bocsátattnak ki. Az eme rendelkezések ellen vétők egyetemlegesen felelősek azokért a károkért, amiket másoknak vétkességükkel okoznak. A részvény-eladás reálitásának publicitással biztosítását czélozó ezek a rendelkezések nyíl. vánvalóan a franczia 1907. évi január 30-iki törvény hatása alatt állanak; de teljesen kielégítőknek még sem mondhatók, mert a részvényt vásárlók tisztán a közölt adatok alapján (amiknek valódisága csak utólag ható büntető következményekkel van biztosítva) a részvénytársaság gazdasági helyzetéről igazi képet nem alkothatnak. Mi, akik szintén azon a nézeten vagyunk, hogy a nagyközönség nemcsak a részvényaláirás alkalmával (amit a gyakorlatban amúgy is egynehány alapító végez), hanem a részvények piaczra dobása alkalmával is védelemben részesítendő, csakis abban az esetben tartjuk a most vázolt előzetes közzétételt hatékonynak, ha azt a részvénytársaság vagyoni helyzetét átvizsgáló felelős szakértők véleménye is kiséri.2) Kiemelendő, hogy az uj belga törvény ezt a publicitást megköveteli a részvényeknek stb. tőzsdére való bevezetéséhez is (346. §.) és kiterjeszti a kötvények és külföldi részvénytársaságok értékpapírjainak nyilvános eladására is. (68. és 130. bis. §§ ) (Folyt, köv.) Viszontkereset és beszámítás a tőzsdeeljárásban. Irta : Dr. Rejtő Alfréd. A szokványok 69. és 70. §-a a 65. §-on alapuló igény birói érvényesítését igen rövid, az a) pont esetében 30 napi, a c) és d) pont esetében pedig 90 napi záros határidőhöz kötvén, ezen idő elteltével, az ezen pontokon alapuló kereset ellen az ellenfél teljes sikerrel 2) L. részletesebben szerző: Részvényjogi reformkérdések 35. és köv. 11. Leouzon Le Duc: La réforme des soc. par actions. 1910. VI. és 21. és köv. II. 16. sz. hozhatja fel az elévülés kifogását. Nem intézkednek azonban a szokványok e helyütt sem a viszontkeresetről, sem a beszámítási kifogásról és igy nyílt kérdés marad, mi történik abban az esetben, ha az ellenfél is a 65. §. a), vagy c) és d) pontján alapuló ellenkövetelést akar támasztani akár viszontkereset, akár beszámítási kifogás alakjában. Elévül-e vájjon a 69. és 70. §-ban megszabott záros határidő alatt a viszontkereset és beszámítási jog is, vagy nem? A tőzsdebiróság abból indulva ki, hogy mert a szokványok a viszontkeresetet és beszámítást illetően külön rendelkezéseket nem tartalmaznak, ezek sem bírálhatók el másként, mint a kereset utján érvényesített jog, évek hosszú során át az előbbi álláspontra helyezkedett, s a 30, illetve a 90 nap elteltével a viszontkereset, illetve beszámítás utján érvényesített követelést is elévültnek mondotta ki. Lassan azonban kezdett felülkerekedni a jobb belátás. A tőzsdebiróság rájött arra, hogy a szokványok alkotóinak semmiképpen sem lehetett az az intencziója, hogy azt a szerződő felet, ki a közte és a másik szerződő fél között felmerült differencziák békés elintézésének reményében nem szalad mindjárt a bírósághoz, a maga jogos igényének az érvényesítésétől elüsse, csak azért, mert az az ellene folyamatba tett perről csak későn értesült, vagy mert az ügy tárgyalására a 30, illetve 90 napon belül sor nem került és ritka kivételként néha-néha el-eltért előbbi rigorózus álláspontjától. Annak egyébként, hogy a szokványok erről a kérdésről nem intézkednek, megvan a maga egyszerű magyarázata. A tőzsdebiróság a szokványok szerkesztése idejében csekély ügyforgalmu, a szó szoros értelmében vett választott bíróság volt, főczélja akkor talán még nem is annyira az igazságszolgáltatás jósága, mint inkább gyorsasága, ahol az, hogy valamely ügy 30, illetve 90 nap alatt be ne fejeztessék vagy ennyi idő alatt legalább az első tárgyalás meg ne tartassék, egyenesen ki volt zárva. A szokványok szerkesztői alig gondolhattak arra, hogy az ő kis, külön bíróságuk rövid 2—3 évtized leforgása alatt az igazságszolgáltatás hatalmas szervévé fog kifejlődni, moly az ügyforgalom hihetetlenül gyors emelkedése következtében ma már a maga nagy apparátusával sem képes az abszolút értelemben vett gyors igazságszolgáltatás követelményeinek meg-