Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A kereskedelmi alkuszok jogviszonyai

KERESKEDELMI JOG A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, V., Visegrádi-utcza 14. Telefon : 71 — 65. FŐSZERKESZTŐ\ GRECSÁK KÁROLY KIR. CURIAI BIRÓ. SZERKESZTŐK: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS EGYETEMI M. TANÁR ÜGYVÉD, FELELŐS SZERKESZTŐ. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre .... 20 K. Félévre 10 K. Egyes szám ára 1 K. TIZEDIK ÉVFOLYAM. 13. SZ. MEG JELEN MINDEN HO 1-EN ES lő-EN. BUDAPEST, 1913. JÚLIUS 1. A kereskedelmi alkuszok jogviszonyai. Irta : Fövényessy Lajos, budapesti kir. ítélőtáblai biró. Kereskedelmi ügyletek megkötésének, — állandó vagy tartós szerződési viszonyon kivül. — de iparszerüen való közvetítése : kereskedelmi alkuszi ügyletnek, és az aki ilyen kereskedelmi ügyletekkel iparszerüen foglalkozik, kereske­delmi alkusznak tekintendő. Mig ellenben az, aki nem iparszerüen, hanem csak alkalom adtán közvetít valamely — bár kereskedelmi ügyletet — nem keres­kedelmi, hanem polgári alkusz, mert a keres­kedelmi alkusznál az iparszerüségben van a lényeg. A kereskedelmi alkusz nincs egy féllel állandó vagy tartós szerződési összeköttetésben, hanem alkalom adtán közvetít többek részére is. Ez a különbség a kereskedelmi ügynök és kereskedelmi alkusz között. A kereskedelmi alkusz tevékenységének köre tehát kereske­delmi szerződések iparszerü közvetítése, mint áruk eladására, vételére, értékpapírok eladá­sára, fuvarozásra, szállítmányozásra, hajóköl­csönre. hajóbérletre stb. vonatkozó szerződések megkötésének közvetítése. A puszta útbaigazításhoz álló tevékenység tehát nem alkuszi működés még akkor sem, ha ez iparszerüen űzetik is. A kereskedelmi alkusz kereskedő, ügyletei kereskedelmi ügyletek. Megilletik a kereske­delmi alkuszt a kereskedőt megillatő jogok és terhelik annak kötelezettségei. Mig a kereskedelmi ügynökök jogviszo­nyait nálunk törvény nem szabályozza, addig a kereskedelmi alkuszok és ügyleteik a keres­kedelmi törvény kilenczedik czimében többé­kevésbé szabályozva vannak. Ezek szerint: A kereskedelmi alkusz különös felhatal­' mazás nélkül fizetést vagy szolgáltatást nem vehet fel (K. T. 534. §. második bekezdés). Ha az ügylet természete ugy kívánja, titok­tartásra van kötelezve. (K. T. 535. §) A rendes kereskedő gondosságával köteles eljárni. (K. T. 538. §.) Kötelességeik megszegése vagy elhanya­golásáért mindkét fél irányában kártérítéssel tartoznak. (K T. 545. §.) Az alkusz közvetítő tevékenysége folytán nem csupán megbízójával, hanem a másik féllel szemben is szerződéses viszonyba kerül. A másik szerződő fél az alkusz és megbízója közötti szerződéses viszonyba annak folytán lép be. hogy az alkusz közvetítő tevékenységét elfogadja. Innen ered aztán a kereskedelmi törvény •547. §-a második bekezdésének az a rendel­kezése, hogy az alkusz diját, hacsak már ki nem köttetett, vagy a helyi szokás mást nem állapit meg: a felek egyenlően tartoznak viselni. Díjazni tartozik tehát az alkuszt az a szer­ződő fél is. aki őt meg nem bizta, hanem csak közvetítő tevékenységét fogadta el. Hogy a kereskedelmi alkuszt közvetítő tevékenységeért díjazás illeti: az sem az elmé­letben, sem a gyakorlatban nem vitás. Aki alkuszhoz fordul, vagy annak a tevé­kenységét elfogadja, tudja s tudnia kell, hogy az a tevékenység nem ingyenes. Az azonban, hogy az alkusz mikor köve­telhet díjazást, a gyakorlatban már meglehető­sen vitás. A szerződni akaró felek akarat­nyilvánításainak kölcsönös közlése, a felekkel eközben folytatott tárgyalások, a felek közvet­i len érintkezésének előkészítése, a feleknek tár-

Next

/
Thumbnails
Contents