Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - A polgári törvénykönyv uj tervezetének a kötelmi jogra vonatkozó részéről

KERESKEDELMI JOG A hiteltórvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL : 3UD-PEST. V., Visegrádi-utcza 14. Telefon : 71 — 65. FŐSZERKESZTŐ: GRECSAK KAROLY KIR. CURIAI BIRÓ. SZERKESZTŐK: Dr. KUNCZ ÖDÖN HS Dr. SZENTÉ LAJOS ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre . . . 20 K. Félévre 10 K. Egyes szám ára 1 K. TIZEDIK ÉVFOLYAM. 12. SZ MEGJELEN MINDEN HÖ 1-ÉN ES 15-EN. BUDAPEST, 1913. JÜNIÜS 15. A polgári törvénykönyv uj tervezetének a kötelmi jogra vonatkozó részéről.*) ht& : Dr. Thirring Lajos, kir. curiai biró. A polgári törvénykönyv tervezetének uj szövegében a kötelmi jogi rész változott legkevesebbet elvi kérdésekben, aminek oka részben az is, hogy a szerkesztő bizottság ennek szentelhetett legkevesebb időt Kerülve a részletkérdéseket, csak néhány főbb újítás felemlitésére szorítkozom. A szerződésből eredő kártérítés szabályai két irányban módosultak, illetve bővültek: egyrészt a 920. §. felvétele által, mely a positiv kötelemszegö cselekmények következményeit állapítja meg és minden vétkes kötelemszegéshez a kártérítés szankczióját fűzi; másrészt a 921. §. által, mely az adóst kivételesen az olyan kárnak megtérítésére is kötelezi, amelyet kötelességének nem teljesítése vagy megszegése által hibáján kivül okozott, de csak annyiban, amennyiben ezt a fenforgó körülményekre, különösen a felek vagyoni viszonyaira való tekintettel a méltányosság megkívánja. Mindkét módosítás a bizottsági tárgyalásokon nyilvánult óhajoknak kiván eleget tenni. Ami az elsőt illeti, ismeretes az az irodalmi vita, amely Németországban azon kérdés körül fejlődött ki. hogy a német polgári törvénykönyv kielégítő védelmében részesiti-e a hitelezőt, az adós pozitív kötelemszegéséböl eredő károsításai ellen. Nem akarom kutatni, hogy a német polgári törvénykönyv ellen e : tekintetben felhozható több kifogás mennyiben talál a mi első tervezetünkre is és hogy a tör•) Részlet az illusztris szerzőnek a Jogász-Egyletben, 1913. május bó 25-én tartott előadásából. vény külön szabály felvétele nélkül csakugyan hézagot mutatna-e fel. A kérdés gyakorlati szempontból mindenesetre olyan fontos, hogy világos eldöntése akkor is kívánatos, ha ugyanazt az eredményt talán törvénymagyarázat utján más törvényhelyekből is le lehetne vonni. Ami a második módosítást illeti, az csak következménye, annak a jogtételnek, amely a szerződésen kivüli kár okozására nézve már az L tervezet 1778. §-ában van kimondva és amelyet az ennek első és második bekezdése közötti különbség eejtésével a EL T. 1486. § a igy fejez ki ; „Akimásnak valamely jogvédte érdekét jogellenesen, de vétlenül sérti meg, az a sértettnek ebből eredő vagyoni kárát, ha máshonnan meg nem térül, annyiban köteles megtéríteni, amennyiben ezt a fenforgó körülményekre, különösen az érdekelt felek vagyoni viszonyaira való tekintettel, a méltányosság megkívánja.* Csakugyan alig lehetne helyes okát adni anr.ak, hogy miért álljon ez a szabály csupán a szerződésen kivüli károkozás terén és miért nem akkor is, ha a szerződési kötelezettség nem teljesítéséről vagy megszegéséről van szó. Itt is előfordulhat, hogy egy szegény hitelezővel, például a munkabért követelő munkavállalóval, egy dúsgazdag adós áll szemben és itt is képzelhetők oly esetek, amelyekben jogérzetünk megköveteli, hogy az adós objektív jogellenes magatartásából eredő kárért akkor is helyt álljon, ha subjektiv vétkesség nem terheli. A II. T. tehát az 1486. §-ban foglalt gondolatát átviszi a szerződési jog terére is és pedig a 921. §-ban a nem teljesítés és kötelemszegés esetére, a 929. §-ban pedig, a 921. §. megfelelő kiterjesztésével, a késedelem esetére. Ugyanezt a méltányossági felelősséget álla-