Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 11. szám - A belga uj részvényjogi törvény
220 Kereskedelmi Jog 11. 82. tozó ténykörülmények s az ezzel kapcsolatos kérdések tisztázva nem lettek, a rendelkező rész szerint kellett határozni. Szállítmányozás. 161. Ha a szál itmányozó az elkésett szállításból eredő kártérítés fejében bizonyos összeg fizetésére kötelezte magát, ennek érvényesítésénél nem a K. T 390 § ában meghatározott egy évi, hanem az általános elévülési idő jön számításba. (M. kir. Curia 810/912. sz. — 19 3. márcz. 11.) A budapesti kir. ítélőtábla: A semmiségi panasz elvetése mellett az elsőbiróság Ítéletének azt a részét, melylyel alperes 432 korona tőke, ezután 1910. évi január hó 15-től számítandó 5% kamat és 179 korona perköltség megfizetésére köteleztetett, helybenhagyja. Indokok: Az ideiglenes perrendtartás 339. §-ában felsorolt esetek egyike sem forogván fenn, a semmiségi panaszt el kellett vetni. Az elsőbiróság helyesen kötelezte alperest 432 korona és külön nem kifogásolt kamata fizetésére, mert az alperes E) és G) alatti valódiaknak elismert leveleiben elismerte, hogy a felperesnek az A) alattiban számlázott áruk késedelmes szállítása miatt kártérítéssel tartozik és ennek összegét is (30%>-ot az áruk számlaértékéből) elismerte, mely összeg a nem vitás adatok szerint 432 korona. Az alperesnek a K. T. 390. § ára alapitolt elévülési kifogás it a felperes ellenzése folytán az ideiglenes Prdts. 12. §-a értelmében figyel men kívül kellett hagyni, mert azt elkésetten a viszonválaszban hozta csak fel. M. kir. Curia: A semmiségi panaszt elveti a rendkívüli felülvizsgálatnak pedig helyt nem ad. Indokok : Alperesnek az ideiglenes perrendtartás 339. §. 3. pontjára alapított semmiségi panaszát a kir. Curia elvetette, mert a másodbiróság az alperesnek ezen a viszonválaszában felhozott elévülési kifogását a felperesnek vonatkozó ellenzése folytán helye sen hagyta figyelmen kívül. De nem sértette meg az elsőfokon eljárt kir. törvényszék az ideiglenes perrendtartás 46. § ának rendelkezéseit sem, mert ezek értelmében a tárgyalást ve. ető bírónak sem áll kötelességében az ügyvédek által képviselt feleknek figyelmét arra is felhívni, hogy esetleg a kereseti követelés ellen hivatalból nem észlelhető elévülési kifogás is emelhető. Megjegyzi különben a kir. Curia, hogy az alperesnek a K. T. 390. §-ára alapított elévülési kifogása jogos alappal sem bir, mert a felperes a kereseti követelését azon az alapon érvényesíti, hogy az alperes a kártérítési kötelezettségét elismerte és a felek közt létrejött megállapodás szerint meghatározott összeg megfizetésére magát kötelezte is, ebben az esetben pedig nem a K. T. 390. §-ában megállapított kivételes, hanem az általános elévülési idő jön számitásba, ez pedig még be sem következett. A másodbirósági Ítéletnek az alperest marasztaló rendelkezése ellen az alperes által beadott rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek a kir. Curia helyt nem adott, mert az Ítéletnek vonatkozó indokai helyesek s mert nem forog fenn adat arra nézve, hogy az alperes akkor, amikor a kártérítési kötelezettsége fennállását elismerte, menthető tévedésben volt s mert ennélfogva az ideiglenes perrendtartás 335. §-ának egyik esete sem forog fenn. Vasúti fuvarozás. 162. A vasúti személypodgyásznak téves irányba történt fuvarozásából a vasút teljes kártérítéssel tartozik. (M. kir. Curia 627/1912. sz. — 1913. április 8.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, mint kereskedelmi bíróság : Kötelezi az alperest, hogy felperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhével 14 kor. 92 fi 11. tőkét és ennek 1909. június 17-től számítandó 5% kamatát megfizesse ; ezt meghaladó kereseti követelésével felperest elutasítja és a perköltségeket kölcsönösen megszünteti. Indokok : A vasúti üzletszabályzat azon rendelkezéseiből, hogy podgyász gyanánt rendszerint csak az adható fel, ami az utasnak utazásához szükséges (30. §.), hogy továbbá a podgyász-vevény bemutatója jogo itva van a rendeltetési helyen a podgyász kiadóhelyiségben a podgyász azonnali kiszolgáltatását követelni, mihelyt azon vonat megérkezése után, melyhez a podgyász feladatott, a szabályszerű kiadásra és kirakodásra, valamint a netaláni vám vagy adóhivatali kezelésre szükséges idő eltelt (33 §.) és végül, hogy a hiányzó podgyászdarabok 3 nappal azon vonat megérkezése után, melyhez feladattak, elveszettek gyanánt tekintetnek (35. §.) nyilvánvalóan következik, hogy a vasút a személypodgyász helyes irányítása és késedelem nélküli kiszolgáltatása körül fokozott gondosságot köteles kifejteni és hogy ebbeli mulasztása mindenesetben vétkesnek minősítendő, ha csak