Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 11. szám - A belga uj részvényjogi törvény

11. BZ. Kereskedelmi Jog 215 indul ki. mégis azzal a korlátozással, hogy a törvény az átvevőt az átruházónak csak azon adósságaiért teszi felelős sé, amelyekről az átvevő tudott vagy a rendes kereskedő gondosságával tudhatott, de épen a törvénynek a hitelezők érdekeinek fokozottabb védelmére hivatott czéljánál fogva az átvevő ténykedése szigorúbb megbirálás alá vonandó abban a tekintetben, hogy az átvevő az átruházó adósságainak kipuhatolása körül a kereskedői gondosságnak a törvény czélzatának megfelelő mérvét elérte-e ? A per adatai szerint az alperesek a bírósági végrehajtónál és N. N. ügyvédnél tudakozódtak. Ezenfelül G. M. ralija, hogy neki „ha jól emlékszik", H. vasúti raktáros mondta, hogy N. N. utánvét mellett kapta az árukat. Azonban mig ez a vallomás határozatlanságánál fogva nem megbízható és ezért ebben a tekintetben bizonyítékul el nem fogadtatik, addig másrészről ez a tudakozódás nem födi a rendes kereskedői gondosságnak itt megkövetelt mérvét, mert arra való tekintettel, hogy a feladó vevények tanúságaként az áruk túlnyomó része felperestől az 1909. évi január, február és márczius havában érkeztek, sőt az utolsó szállítmány 1909. márczius 11-én adatván fel, e hó közepe táján, tehát az üzlet átruházás előtt alig egy két héttel érkezett rendeltetési helyére Csanádpalotára : az alpereseknek, mint ottani lakosoknak is a rendes kereskedői gondosság és körültekintőbb tudakozódás mellett tudniok kellett, hogy N. N. az utolsó időben felperessel üzleti összeköttetésben állott. A fenti irányban való alaposabb tudakozódás az alpereseknek annál is inkább kötelességük volt. mert maguk állították, hogy N. N. sem könyveket, sem számlákat nem mutatott tel nekik és így az ő kijelentéseiben a rendes kereskedő gondossága mellett nem volt szabad megnyugodniok. mivel ők már előzőleg is bérlői voltak a szóban lévő vendéglőnek, X. N. az ő italukat mérte és igy vagyoni viszonyait ismerhették. Af. fctr. Curia : A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben. Indokot: A kereskedelmi üzlet átruházásáról szóló 1908 : LVII t.-cz. 1. §-a Fzerint az üzletátvevő az üzletből eredő kötelezettségek közül csak azokért a kötelezettségekért felelős, amelyeket SLZ üzletátvétel idejében ismert, vagy a rendes kereskedő gondosságával ismerhetett. Az idézett törvényszakasz alapján tehát, melyre a felperes 1 eresetét fektette, az üzletátvevő felelősségének jogalapja csak az üzletátruházó kötelezettségeiről való tudomás vagy tudhatás lehet, ellenben az átvétel után, bár a vételár fizetése előtt tudomásra jutott körülmények az átvevő felelősségét meg nem állapítják. Téves ennélfogva a másodbiróságnak az a jogi álláspontja, mely szerint az alpereseknek, mint üzletátvevőknek a kereseti követelésért való felelősségét abból az okból kiindulva is megállapíthatónak találta, hogy az alperesek a felperes czég követeléséről 1909. márczius hó 1-én értesültek, mert az elsőbiróságnak helyes megállapítása szerint 1809. márczius hó 23. és 27. napjain felek a vendéglői üzlet átruházására nézve minden tekintetben megegyeztek és ugyanakkor G. S. az üzletet és az azzal együtt átruházás tárgyát képezett berendezést, felszerelést és üzleti czikkeket is átadván az alperesnek, ezzel az üzletátruházás már az 1909. évi márczius hó 23., illetve 27. napján teljesen befejezett jogügyletté vált. Nem változtat ezen a másodbiróság által felhozott az a körülmény, hogy az alperesek az átvett ingóságok és óvadék 3356 kor. 39 fill. értékének megfelelő kifizetéseket G. S. helyett 1909. márczius hó 31-ig nem teijesitették, és hogy akkor még Csanádpalota községgel a vendéglöhelyiség bérletére kötött 2. alatti szerződést sem irván alá az alperesek, módjukban állott az üzletátruházási ügyletet G. S.-val tartozásainak eltitkolása okából felbontani. Az üzletátvé'el után tudomására jutott körülmények ugyanis már semmi tekintetben sem hozzák az üzletátvevőt az üzletátruházási törvényben megállapított kivételes jogi helyzetbe, a közönséges magánjogi szabályokból pedig nem vezethető le a vevőfélnek oly kötelezettsége, melynél fogva ő a jóhiszeműen megkötött vételi ügylettől csupán azért visszalépni tartoznék, mert az eladó oly vagyont idegenitett el, mely különben hitelezőinek szolgálhatott volna kielégítési alapul. Közkereseti társaság. 157. A felek a K. T. 10$. §-tól eltérően megállapíthatják azt szerződésileg, hogy a felszámolás helyett a kilépő tag kifizetéssel elégítendő ki. (M. kir. Curia 321 &13. V. sz. — 1913 április 23) A kassai Tcir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság: Az alperest viszonkeresetével elutasítja, ellenben a keresetnek helyt adván, megállapítja, hogy a kassai kir. törvényszéknél a kereskedelmi társas czégekről vezetett jegyzék Ilik kötetének 6. lapján bejegyzett „F. és társa gépgyár és vasöntöde" társas czégnek 1912. évi deczember hó 31-én bekövetkező feloszlása után a társasági ügyek lebonyolítása a törvényszerinti felszámolás utján eszközlendő és hogy ennek folytán F. K. alperes, mint czégtag köteles a szabályszerű eljárás alapján elrendelendő felszámoláshoz hozzájárulni. Indokok: A kassai kir. törvényszéknél a kereskedelmi társas czégekről vezetett jegyzék Il-ik kötetének 6-ik lapján „F. és Társa gépgyára és vasöntödéje" czég alatt bejegyzett közkereseti társaságnak 1890. évi márczius 14-ikétől Sch. G. és F. K. voltak a tagjai.