Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 11. szám - A belga uj részvényjogi törvény

11. B. Kereskedelmi Jog 213 I. HAZAI JOGGYAKORLAT. Általános. 154. A kártérítési kötelezettség alapján a kereskedő könyvebe bevezetett követess lejárt követelesnek nem tekinthető és igy a telekkönyvi rendelet SS. Sanak c pontja alapján arra vonatkozólag zálogjog előjegyzése el nem rendelhető. (M. kir Curia 2846 1912. P. sz. — 1913. ápr. 22.) A budapesti kir. ítélőtábla : Az elsőbiróság végzését megváltoztatja s K. A. czég kérelmezőt zálogjog előjegyzés iránti kérelmével elutasítja ; mert a kérvényhez csatolt könyvkivonat szerint kérelmező követelése kártérítési kötelezettség alapján megállapítható árkülönbözetet képez ; minthogy azonban a kártérítési kötelezettség alapján a kereskedő könyvébe bevezetett kövelelés lejárt követelésnek nem tekinthető és igy a telekkönyvi rendelet 88. §-ának c) pontja alapján arra vonatkozólag zálogjog előjegyzése el nem rendé hetö : ezért az elsőb'róság végzésének megváltoztatása mellett kérelmező zálogjog előjegyzése iránti kérvényét elutasítani kellett. M. kir. Curia : A másodbiróság végzését helyoenhagyja indokolása alapján és azért, mert a kérvényhez csatolt könyvkivonatnak az iratoknál található másolatán látható hitelesítési záradék hiányos, miután abban netn foglaltatik benne az 18T4:XXXV. t.-cz. 90. §-ának megfelelően annak az igazolása is, hogy a kir. közjegyző előtt felmutatott könyv az annak hitebsségére megkívántató törvényes kellékekkel bír. Czégbitorlás.*) 155. Czegb torlás esete fenforog-e abban az esetben, amikor valamely találmány feltalálójának nevét felveszi valaki toldat tyanánt a czégébe ? (M. ür. Curia 734 912. sz. — 1913. április 29.) A budapesti kir. kereskedelmi és váV.ótörvényszék, mint kereskedelmi biróság : A czégbitorlást megállapi'j i, az alperest az ^Edison' lü.ddt használatától eltiltja, s a szükséges intézkedések megtétele végett ez íteletet a czéghivatallal közli. Indokok: A kereseti tényállással szemben aj alperes elsősorban is kifo,ást emelt a felperesség ellen és pedig ezt hozta fel. hogy a felperes n°m azonos a közismert feltalálóval. Edisonnal s hogy a felperesi képviselő megbízásit nem tőle kapta. E^t a kifogást azonban nem lehetett figyelembe venni, mert a keresethez A a. csatolt közjegyzői hitelesítéssel ellátott meghatalmazásból kitűnik, hogy azt Edison Alva Tnomas newjersey-i lakos állította ki, ezzel szemben pedig az alperes nem bizonyította, hogy a felperes és az ismert feltaláló Edison különböző személyek. DŐ nem alapos az az alperesi védekezés sem, hogy a felperesnek Magyarország területén bejegyzett czége nem lévén, nem követelheti, hogy az alperes cz^g használatától eltiltassék. Ugyanis állandó bírói gyakorlat értelmében a K. T. 24. §-ában szabályozott jogok érvényesítésének nem feltétele az, hogy a felperes bejegyzett czég legyen, hanem felléphet — honosságára való tekintet nélkül — bárki, a ,ki valamely czég bitorlása által jogaiban sérelmet szenved.* (K. T. 24. § ) És nem érvényesítheti sikeresen az alperes azt sem, hogy a felperes neve és alperesi czégszöveg nem azonosak, még csak nem is hasonlók, miért is czégbitorlás fenn nem forog. A K. T. 24. §-a szerint ugyanis, aki a czég bitorlása által jogaiban sérelmet szenved, kérheti a czég használatától való eltiltást. Kétségtelen tehát, hogy az alperes czégbitorlást követett el az által hogy a czégszövegben a felperes beleegyezése nélkül használta a felperes családi nevét: nevezetesen ezzel a tényével megsértette a felperesnek nevéhez való jogát. A czegva^ódiság elve is megköveteli, hogy az üzleti életben senki sem használjon olyan czéget, amely tévedésre vezethetne, FZ alperesi czégszöveg pedig okot adhat arra. hogy az alperesi czég és a felperes között való összeköttetés feltételeztessék. Ezen az alapon a keresetnek helyt adva, a czégbitorlást megállapítani, az alperest az „Edison" név használatától eltiltani, s ennek megfelelő intézkedésre a czéghivatalt utasítva, az alperest, mint pervesztest a prts. 251. § a alapján a perköltségek viselésére kötelezni kellett. M. kir. Curia : A per alapos elbirálhatása okából mindkét alsóbiróságok ítéletét a prts. 108. §-a alapján feloldja és utasítja az elsőfokban eljárt kir. törvényszéket, hogy hivja fel az alperest az általa megnevezett John Edison chicagói lakos, kereskedő hiteles alakban kiállított olyan tartalmú nyilatkozatának bemutatására, amely szerint az alperest feljogosította nevének czégébe való felvételére; hozza továbbá tisztába a felekkel tartandó tárgyaláson és szükség esetére a bizonyításnak ily irányban leendő kiegészítése utján azt. hogy az alperes a vállalatában olyan találmányi rendszerű berendezést alkalmaz e, amelynek Edison Thomas a feltalálója és ha igen, hogy ez a találmány még a szabadalmak védelme alatt áll-e, vagy sem és mindezek után hozzon a perköltségre is kiterjedő uj határozatot. *) Lásd Különféle rovatot.