Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 11. szám - A belga uj részvényjogi törvény
11 sz. zottabb védelme modern eszméi kiváló figyelemben részesültek. Hogy miként történt ez, ezt a Tervezet tanulmányozása után fogjuk kifejteni. A tervezetet Balogh Jenő igazságügyminiszter véleményadás végett szét fogja küldeni és a vélemények alapján meg fogja állapitani a törvényjavaslat végleges szövegét. A váltó utólagos telepítése kérdésében az ujabb birói gyakorlat tudvalevőleg honorálván a legutóbbi jogászgyülós állásfoglalását, a váltóbirtokosnak megadja a feltétlen jogot a váltónak utólagos telepitésére, abból indulván ki, hogy a fizetési helyre nézve kitöltetlenül kapott váltóban a pénzintézeti forgalomban szokásos lévén a váltónak utólagos telepitése, az e szokásnak megfelelően a váltóra vezetett telepítés jogszerűnek tekintendő. Ujabban azonban felmerült az a kérdés, hogy jogában van-e a váltóbirtokosnak az igy a váltóra utólag vezetett telepitési záradékot a váltókötelezettek beleegyezése nélkül törölni. A Curia váltótanácsa a legutóbbi napokban tartott ülésében erre a kérdésre nemmel felelt és kimondotta, hogy a váltóbirtokosnak nem áll jogában a váltóra utólag vezetett telepet törölni, mert az ujabb álláspont szerint a váltóra utólag vezetett telepítési záradék jogszerűnek lévén tekintendő, a váltóbirtokos a váltónak ezt a jogszerű tartalmát a váltókötelezettek beleegyezése nélkül többé már csak azért sem törölheti, mert ez a törlés az egyes kötelezettek sérelmével járhat. Czégbitorlás Edison nevével. A nagy feltaláló Edison Alma Thomas czógbitorlási keresetet adott be az itt a fővárosban működő Edison színház részvénytársaság ellen azon az alapon, hogy ő nem adván engedélyt a nevezett részvénytársaságnak arra, hogy nevét a czégébe felvehesse, ez ennek folytán azt jogosulatlanul használja. Az alsóbiróságok ennek alapján megállapították a czógbitorlást és a nevezett részvénytársaságot kötelezték Edison nevének a czógből leendő elhagyására. A Curia azonban mindkét alsóbiróság ítéletének feloldásával további bizonyítást rendelt el arra a körülményre, hogy a nevezett színház alkalmaz-e olyan találmányi rendszert, a melynek Edison a feltalálója és ha igen, ez a találmány még élvezi-e a szabadalmi védelmet, abból a felfogásból indulván ki, hogy a védelemben már nem részesülő találmány feltalálójának nem állhat jogában az ezen találmányt e szerint jogszerűen használó valamely harmadik személynek megtiltani, hogy czégébe toldatként felvegye annak nevét, a kinek találmányi rendszerét vállalatában alkalmazza. A belga uj részvényjogi törvény. Lapunk idei 3. számában hirt adtunk arról, hogy Belgiumban a már régóta készen álló rószvényjogi törvényjavaslat törvénnyé válásának nagy lökést adott a Grent-Terneuzen vasút igazgatójának 40 millió 211 frankos bukása, amely — hasonlóan egy nálunk ugyancsak a közelmúltban előfordult szédelgéshez — hamisított kötvények forgalomba hozásával volt kapcsolatos. Ez a világra szóló botrány volt legközvetlenebb oka annak, hogy a belga kormány közgazdasági fontos érdeknek minősítette a tökéletlen és hatálytalan 1873. respektive 1886. évi törvények sürgős revízióját, ami most meg is történt. Jelezve, hogy ezen uj törvény részletes ismertetésére még visszatérünk, most csak annyit emiitünk meg, hogy az uj belga részvónyjogi törvény figyelembe veszi azokat a szigorúbb és hatékonyabb rendelkezéseket, amiket az ujabb franczia törvények ós javaslatok (különösen az 1893. augusztus 1., 1903. nov. 16-iki törvények és 1906. évi részvényjogi javaslatok) és az uj N. K. T. szükségeseknek találtak felállítani. Az apport-szabályozásnál nem a revizorok közreműködésétől (német rendszer), hanem apport-részvények forgalomba hozásának (az első két évben) megtiltásától várja az uj törvény a jótékony hatást. Hogy helyes-e ez az ut, azt hamaro- . san nagyon nehéz volna eldönteni. A német apportszabályozásnak — legalább is a korlátolt felelősségű társaságoknál — problematikus voltát nagyon előtérbe állitja az a Niederdeutsche Bank most történt bukásánál kiderült tény, ame y szerint egy, a nevezett bankkal összeköttetésben állott korlátolt felelősségű társaságnál (amelynek törzstőkéje 250.000 M. volt; ebből készpénz 10.000 M.; betétként behozott szabadalom: 240.000 M.) maga az apporteur társasági tag utóbb elismerte, hogy a társaság alapításakor 240,000 M-ra becsült szabadalom alig ér egy néhány ezer márkát! Az apport-szabályozás tehát — amint láthatjuk — még mindig csak tapogatózó normákban ölt alakot és — különösen a határozatlan értékű vagyontái gyokra nézve megfelelő biztosítékok létesítése még nagyon sok fejtörést fog okozni a törvényhozásodnak. Részünkről egyelőre olvasóink nagybecsű véleményének kikérése végett egy eszmét szeretnénk ez uton is röviden felvetni, amely talán a határozatlan értékű apportokkal elkövethető szédelgések megakadályozásának megfelelő szabályozására bizonyos útmutatással szolgálna. Nem volna-e helyes és egyúttal keresztülvihető is, ha az apportnál a törvényes szabályozás: az alapítás idejében határozottan értékelhető és határozottan nem értékelhető vagyontárgyak között disztingválna és részvény- vagy készpénztőkét tevő készpénz adását csakis a határozottan értékelhető betétek ellenében engedné meg? A határozottan nem értékelhető vagyontárgyakra nézve pedig (ide tartoznának a konkrét esetekben főleg a szabadalom, jog, jogosítvány, szolgáltatás stb.) előírná a törvény, hogy ezeket alapításkor csakis a jövőbeli évi jövedelem bizonyos részére jogot adó és e mellett siavazati jogot is biztosító értékpapírok elleKereskedelmi Jog