Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 11. szám - A belga uj részvényjogi törvény

11 sz. zottabb védelme modern eszméi kiváló figyelemben részesültek. Hogy miként történt ez, ezt a Tervezet tanulmányozása után fogjuk kifejteni. A tervezetet Balogh Jenő igazságügyminiszter véleményadás végett szét fogja küldeni és a véle­mények alapján meg fogja állapitani a törvényja­vaslat végleges szövegét. A váltó utólagos telepítése kérdésében az ujabb birói gyakorlat tudvalevőleg honorálván a legutóbbi jogászgyülós állásfoglalását, a váltóbirto­kosnak megadja a feltétlen jogot a váltónak utóla­gos telepitésére, abból indulván ki, hogy a fizetési helyre nézve kitöltetlenül kapott váltóban a pénz­intézeti forgalomban szokásos lévén a váltónak utó­lagos telepitése, az e szokásnak megfelelően a vál­tóra vezetett telepítés jogszerűnek tekintendő. Ujab­ban azonban felmerült az a kérdés, hogy jogában van-e a váltóbirtokosnak az igy a váltóra utólag vezetett telepitési záradékot a váltókötelezettek be­leegyezése nélkül törölni. A Curia váltótanácsa a legutóbbi napokban tartott ülésében erre a kér­désre nemmel felelt és kimondotta, hogy a váltó­birtokosnak nem áll jogában a váltóra utólag ve­zetett telepet törölni, mert az ujabb álláspont sze­rint a váltóra utólag vezetett telepítési záradék jogszerűnek lévén tekintendő, a váltóbirtokos a váltónak ezt a jogszerű tartalmát a váltókötelezet­tek beleegyezése nélkül többé már csak azért sem törölheti, mert ez a törlés az egyes kötelezettek sérelmével járhat. Czégbitorlás Edison nevével. A nagy feltaláló Edison Alma Thomas czógbitorlási keresetet adott be az itt a fővárosban működő Edison szín­ház részvénytársaság ellen azon az alapon, hogy ő nem adván engedélyt a nevezett részvénytársaság­nak arra, hogy nevét a czégébe felvehesse, ez en­nek folytán azt jogosulatlanul használja. Az alsó­biróságok ennek alapján megállapították a czógbi­torlást és a nevezett részvénytársaságot kötelezték Edison nevének a czógből leendő elhagyására. A Curia azonban mindkét alsóbiróság ítéletének fel­oldásával további bizonyítást rendelt el arra a kö­rülményre, hogy a nevezett színház alkalmaz-e olyan találmányi rendszert, a melynek Edison a feltalá­lója és ha igen, ez a találmány még élvezi-e a szabadalmi védelmet, abból a felfogásból indulván ki, hogy a védelemben már nem részesülő talál­mány feltalálójának nem állhat jogában az ezen ta­lálmányt e szerint jogszerűen használó valamely harmadik személynek megtiltani, hogy czégébe tol­datként felvegye annak nevét, a kinek találmányi rendszerét vállalatában alkalmazza. A belga uj részvényjogi törvény. Lapunk idei 3. számában hirt adtunk arról, hogy Belgium­ban a már régóta készen álló rószvényjogi törvény­javaslat törvénnyé válásának nagy lökést adott a Grent-Terneuzen vasút igazgatójának 40 millió 211 frankos bukása, amely — hasonlóan egy nálunk ugyancsak a közelmúltban előfordult szédelgéshez — hamisított kötvények forgalomba hozásával volt kapcsolatos. Ez a világra szóló botrány volt leg­közvetlenebb oka annak, hogy a belga kormány közgazdasági fontos érdeknek minősítette a tökélet­len és hatálytalan 1873. respektive 1886. évi tör­vények sürgős revízióját, ami most meg is történt. Jelezve, hogy ezen uj törvény részletes ismer­tetésére még visszatérünk, most csak annyit emii­tünk meg, hogy az uj belga részvónyjogi törvény figyelembe veszi azokat a szigorúbb és hatékonyabb rendelkezéseket, amiket az ujabb franczia törvények ós javaslatok (különösen az 1893. augusztus 1., 1903. nov. 16-iki törvények és 1906. évi részvény­jogi javaslatok) és az uj N. K. T. szükségeseknek találtak felállítani. Az apport-szabályozásnál nem a revizorok közreműködésétől (német rendszer), hanem apport-részvények forgalomba hozásának (az első két évben) megtiltásától várja az uj törvény a jóté­kony hatást. Hogy helyes-e ez az ut, azt hamaro- . san nagyon nehéz volna eldönteni. A német apport­szabályozásnak — legalább is a korlátolt felelős­ségű társaságoknál — problematikus voltát nagyon előtérbe állitja az a Niederdeutsche Bank most történt bukásánál kiderült tény, ame y szerint egy, a nevezett bankkal összeköttetésben állott korlátolt felelősségű társaságnál (amelynek törzstőkéje 250.000 M. volt; ebből készpénz 10.000 M.; betétként be­hozott szabadalom: 240.000 M.) maga az apporteur társasági tag utóbb elismerte, hogy a társaság ala­pításakor 240,000 M-ra becsült szabadalom alig ér egy néhány ezer márkát! Az apport-szabályozás tehát — amint láthatjuk — még mindig csak tapogatózó normákban ölt ala­kot és — különösen a határozatlan értékű vagyon­tái gyokra nézve megfelelő biztosítékok létesítése még nagyon sok fejtörést fog okozni a törvény­hozásodnak. Részünkről egyelőre olvasóink nagybecsű vélemé­nyének kikérése végett egy eszmét szeretnénk ez uton is röviden felvetni, amely talán a határozatlan értékű apportokkal elkövethető szédelgések megakadályozásá­nak megfelelő szabályozására bizonyos útmutatással szolgálna. Nem volna-e helyes és egyúttal keresz­tülvihető is, ha az apportnál a törvényes szabályo­zás: az alapítás idejében határozottan értékelhető és határozottan nem értékelhető vagyontárgyak között disztingválna és részvény- vagy készpénz­tőkét tevő készpénz adását csakis a határozottan értékelhető betétek ellenében engedné meg? A határozottan nem értékelhető vagyontárgyakra nézve pedig (ide tartoznának a konkrét esetekben főleg a szabadalom, jog, jogosítvány, szolgáltatás stb.) elő­írná a törvény, hogy ezeket alapításkor csakis a jövőbeli évi jövedelem bizonyos részére jogot adó és e mellett siavazati jogot is biztosító értékpapírok elle­Kereskedelmi Jog

Next

/
Thumbnails
Contents