Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / Tartalommutató

24 sz. Kereskedelmi Jog 471 208. Aki egy nem létező czég nevét a váltóra irja. váltójogilag nem felelős akkor sem, ha a saját neve a czégaláirásban benfog'altatik 428 269 A váltóbirtokos kötve van azokhoz az általa ismert korlátokhoz, amelyek a váltóadós a váltóleszámí­tolással megbízottnak adott 451 210. A folyószámla fedezetére letett értékpapírokra a váltókövetelés biztosítása végett a megtartási jog nem gyakorolható . . 452 Csőd. 211. A tömeggondnok rendszerint nincs kötelezve arra, hogy a csődtömeg vagyonát tüz ellen bizto­sítsa 17 212 A kereskedő, aki az eilene foganatosított végre­hajtások előtt ismeretlen helyre költözött, fizetéseit két­ségtelenül megszüntette 19 213. A csőd megszüntetése után a már folyamat­ban lévő megtámadási pert a közadós nem folytat­hatja 19 214. A tömeggondnoki dijak az egész csődeljá­rásra nézve egységesen és nem időszakonként áJlapítan­dók meg 20 215. Ha a tömeggondnok a csőd ellen érvényesí­tett követelés iránti perben a megtámadási jogot kifo­gásként nem érvényesítette, akkor nincs elzárva attól, hogy azt külön perben érvényesítse 20 216. A vissiakövetelési jog érvényesítésére irány­zott perekben alperes jóhiszeműségének esetén a per­költségek az igényperek módjára kölcsönösen megszün­tetendők 20 217. Az utolsó visszkereset értelmében teljesített fizetés megtámadhatóságának alapja nem a fizetés telje­sítésekor, hanem a váltó továbbadásakor fennállott fize­tés megszüntetés és az arról való tudomás.... 40 218. A biztosítási végrehajtás szoros zár alkalma­zásával történt foganatosítása a kereskedőnek mindenki által felismerhető fizetés megszüntetését bizonyítja . 53 219. A csődtörvény 30. §-ának rendelkezésére si­kerrel nem hivatkozhatik az a hitelező, aki a visszkere­set alatt álló kötelezett teljes vagyontalanságát tudva, rosszhiszeműen fogadta el a fizetést. . ... 100 220. A hozománynak a csódtörv. 28. §-ában meg­határozott két éven belül történt biztosítása abban az esetben is sikeresen megtámadható, ha az évekkel az­előtt létrejött házassági szerződésben a hozomány feletti rendelkezés a nő részére fentartatott. ... . 102 221. A csődtörvény 30 2. bekezdése abban az esetben is alkalmazandó, ha a bukott társasczég egye­düli tulajdonosa voit a váltókibocsáíó . . . . 143 222. A tömeggondnoki munkadíj megtérítésére a csődöt kérő hitelező nincs kötelezve: az erre vonatkozó végzés ellen a Curiához már nincs íelfolvamodásnak helye az 1«07 : XVII. t.-cz. 5. §-a szerint .... 162 223. Tömeges végrehajtások elrendelése még nem bizonvitja a fizetésmegszüntetést 181 '224. A felek a Cs. T. 60. fának rendelkezésétől közös egyetértéssel eltérhetnek 182 225. A lejárat előtt elfogadott fizetésre nem alkal­mazható a csődtörvény 30. §-ának rendelkezése. . 203 226. A betéti könyvecskébe elhelyezett óvadék az óvadékbirtokos ellen nvitott csődbe nem leltároz­ható 204 227. Ha a csödbiztos a pótleltározást a Cs. T. 88. §-a ellenére rendelte el, az ezen intézkedése ellen be adott előterjesztés felett az elsőbiróság jogérvényesen határoz 243 228. A tömeggondnok által megindított megtáma­dási pert a csödmegszünte után a jogutód nem foly­tathatja 255 229. A közszerzeményi igénynek biztosítására szer­vett zálogjog a csődben sikeresen támadható meg s a megtámadásnak hatálya kiterjed a jóhiszeműen szerzett alzálogjogra is 267 230. A csődtörvény 30. §-ának rende'kezésére a megtámadhatatlanság okából nem hivatkozh-tik sikere­sen az a hitelező, aki rosszhiszeműen szerezte meg a kérdéses váltót 267 231. A csődtörvény 185. §. ellenére a felosztási tervről külön nem értesített hitelező a tervezetben fog­lalt tévedéssel okozott kárának megtérítéséért a tömeg­gondnok ellen nem fordulhat 280 232. Ha a hitelező a vagyonbukctt adósa ellen in­tézett keresetben nem a csődtömeg vagyonából kér ki­elégítést, a hitelező nincsen elzárva attól, hogy a köz­adóst személyesen idézze perbe i92 233. Az a körülmény, hogy a takarékbetevó fél részére végrehajtási utón kiutalt összeget megbízott ügyvéde nem teljes összegben szolgáltatta ki felének, eme fizetés csőd jogi hatálytalanítása esetében nem le­het akadálya annak, hogy ez a fél az egész kiutalt összegnek a csődtömegbe leendő visszatérítésére köte­leztessek 312 231. A vagyonbukott saját személyében a csőd alatt is perbe vonható, ha a kielégítés nem a csódva­gyonbó! kéretik 312 235. A szabóiparos is kereskedőnek tekintendő, és a csődmegtámadás szempontjából reá nézve a fizetések megszüntetése az irányadó. Ha a kereskedő ellen végre­hajtások nem vezettetek és üzletmenetében zavar nem állott be, az a körü'mény, hogy a megtámadott fizeté­sek teljesítésekor kölcsönöket vett igénybe, de nagyobb összegű künnlevósézei voltak: a fizetések megszünteté­sének megállapítására nem alkalmas 3:8 236 Ingók kézi zálogba adása még nem bizonyítja a fizetés megszüntetését 329 237. Az állagtulajdonos a haszonbé.ló által jog­talanul kivágott fáknak a tömegbe befolyt értékét a csődtömegtől visszakövetelheti 390 238. A kezesnek fedezetül adott összegből teljesí­tett fizetés csódjogilag meg nem támadható . . . 391 239. A csödvagyonhoz tartozó ingó és ingatlan va­gyonnak a csódválasztmány határozata folytán együtte­sen történt eladása esetében a hitelező jogositva van a vételárnak az ingatlanra eső részét keresettel megálla­pittatni 412 240. A közszerzeményi igénynek biztosítására en­gedett zálogjog a csődben sikeresen megtámadható s a megtámadásnak hatálya kiterjed a jóhiszeműen szerzett alzá'ogjogra is 412 241. Az örökhagyó tartozása miatt az örökösök ellen vezeted végrehajtás megtámadásának az örökösök ellen nyitott csődben nincs helye 428 242. A tulajdonjog fentartásának olyan, a KT. 258. §. 1. pontja alá eső ingókra is helye van, amelyek a czélból szereztetnek meg, hogy természetben vagy át­vagy feldolgozva ismét tovább adassanak .... 430 Tőzsde. 243 Nem állapítja meg a tózsdebiróság illetékessé géi az az ügylet, amelyet valaki megbízás nélkül más részére kötött, habár az ügylet megkötése maga a tőzs­dén, vagy a gabonacsarnokban történt is 20 244. A tózsdebiróság hatásköre megáll oly esetek­ben is, ha a felek magukat ezen kivételes bíróság illeté­kességének nem az üzlet kötése alkalmával, hanem ké­sőbb írásban kifejezetten alávetették. Ez utólagos aláve­tésnek azonban olyannak kell lennie, hogy ne hagyjon fenn kétséget az iránt, hogy az alávetés mely ügyletre vonatkozik 80 i"4l) Az a kikötés mely szerint a „Faktureníorde­rungen" |számla-követelések | a felperes által szabadon választható bíróság előtt peresithetók, nem oly határozott, melynek alapján a tózsdebiróság hatásköre megállana. 80 246. Ket kereskedő között szabályszerűen kiállított kötlevélre harmadik személy által ráírt nyilatkozatban a tózsdebiróság kikötésének határozottnak kell lennie. „Ez a kötés engem illet", nem tartalmazza kifejezett aláveté­sét a tózsdebiróságnak, illetékesség tehát nem áll meg 102

Next

/
Thumbnails
Contents