Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 5. szám - Az egységes nemzetközi váltójog

5 8Z, A budapesti kir. iléolábla: A fV-líolyamodásuak r.elyei neua ad, meri az 18S1. évi LIX. t.-cz. 94. §. b. pontja esetében a tő/sdebiróság i letösége csak akkor alapítható meg. ha a felek annak magukat kif jezetten alávetették, már pedig a C alatti kötésiedéiben csak a peren kívül átló N. N. ve'ette magát alá felperessel szemben a C. a'aiti köiéilevéiből eredő perekre nézve a tőzsdebiróság illetőségének, de nem az alperes is. aki csupán a kötéslevelre vehetett azt a nyilatkozatot irta alá. hogy a kötés teljes joggal őt illeti, ez a nyilatkozat pedig a tőzsdebirósági illetőség kö éslevélbeli Kikötésének elfogadását kifejezetten nem foglalja magában. II. KÜLFÖLDI JOGGYAKORLAT. Részvénytársaság. 74. A franczia részvényjogban is szabály, hogy az igazgatósági tagok, mint a részvény'ársaság megbízottjai, a közgvülés által bármikor elbocsáthatók. (Revocatio ad nutum. 1867. jul. 24. törv. 22. §-a) A „Scciété la Renaissacce" alapszabályaiban egyik igazgatósági tagját „tekintettel az ő betétjére és a társaság szervezése kerül kifejtett tevékenységére", 6 évi időtartamra nevezte ki. Mindennek daczára a rendes közgyűlés — anélkül, hogy ez ügy nap'rendre lett volna tűzve — a szóbanforgó idő letelte előtt, elbocsátotta az igazga'ósági tagot. Az e bocsátott igazgató perrel támadta meg ezt a közgyűlési határozatot. A párisi Cour 1910. decz. 20-iki határrzatával (Dalloz: 1912. 19. füzet 441. I.) elutasította az igazg. tag keresetét, mert az 1867 évi törvény 22. §-ának az a rendelkezése, hogy az igazgatósági tagok feltétlenül („essen'ielle") elbocsáthatók, — alapszabálybeli rendelkezéssel nem helyezhető hatályon kívül. Nem is volt tehát szükség a döntés alá került esetben alapszabálymódositásra és jogosított volt a rendes közgyűlés sz elbocsátásra, habár az napirendre nem is tüzetett, mert a közgyűlés folyamán olyan váratlan inczidens történt, ami az azonnali elbocsátást teljesen megokolja. 75. A franczia 1867. évi törvény 37. § a értelmében az igazgatóság köteles — az esetleges felszámolás kimondására alkalmat adandó — a közg\üiest ös-zehivni. ha az alapúké 4 ics,.e elveszett. X. részvénytársaság alapszabályainak 42. § a ezt a törvényes rendelkezést akként szigorusitoít?, hogy az igazgatóság köteles a közgyűlést már az alaptőke XU részének elveszése esetén is összehívni. Az igazgatósgg ezt elmulasztotta és csak akkor állott elő a felszámolás indítványozásával, amidőn a társaság gazdasági helyzete lényegesen rosszabbra for' dult s az alaptőke Véénél nagyobb rész rrár í elveszett. Több részvényes kártérítési peit indított az igazgatósági tagok ellen, követelve annak a kárrak a megtérítését, amtt nekik a társaság felszámolásának elhúzása okozott. Az igazgatósági tagok avval védekeztek, hogy ők az évi közgyűlésen teljesen hiven közölték a társaság vagyoni helyzetét s a közgyűlések az ügyek ismeretében adtak nekik többszörösen {elmentést. A limognes i törvényszék 1911. jun. 9 iki és a párisi Cour 1912. ápr. 3 iki határozatai (Dalloz: 1912. 22. f. 521. 1.) helyt aduk a részvényesek keresetének, mert az igazgatósági tagok mulasztást követtek el akkor, amidőn az alapszabályok 42. § a ellenére jártak el; s az ebből a mu asztásból eredő kárt megtéríteni kötelesek. .4 károsodott egyes részvényesekkel szemben nem hivatkozhatnak sikerrel az igazg. | tagok a közgyűlés által adott felmentvényre. Versenytilalom. 7ő. Egy kereskedősegéd havi 10C0 M. fizetéssel volt alkalmazva a dulsburgi „Kaiseis KafLegescbáfia-ben, 6 hónapi felmondás mellett A szolgalati szerződés nem tartalmazott a segédet a szolgálati viszony megszűnése u'an is korlátozó versenyli.almát. 1909. júliusában főnöke tudomást szerez arról, hogy segédje egy Brémában létesítendő cso' oládé-gyárba, tehát egy konkurrens vállalatba szándékozik belépni. Mindenekelőtt szabagságot adott neki azzal a kikötéssel, hogy bármely piilanatban visszahívhatja üzletebe ; msjd 1909. szeptember havában a felmondási idő betartása nélkül elbocsátotta szolgálatából A segéd keresettel követelte a 6 hónapi felmondási időre járó fizetését. A perben a főnök arra hivatkozott, hogy joga volt az azonnali elbocsátásra, mert segédje i már a szolgálati szerződés ideje alatt azzal a