Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 5. szám - Az egységes nemzetközi váltójog

104 Kereskedelmi Jog tervvel foghlkozott, hegy egy konkurrens vállalatba lépjen. A düsseldorfi Oberlandesgericht és a Reichsgericht azonban jogosnak tartották a segéd igényét, meit versenytilalom nem létében nem lehet ok az elbocsátásra az, ha a segéd egy konkurrens vállalatba való belépés érdekében előkészületeket tesz. (III. polg. tanács 1911. okt. 10. III. 414/910. sz. ítélet.) Vétel. 77. A régi bútorok vevője, akit az ügyletkötésre tisztán a bútor régisége késztetett, lényegben való tévedés alapján követelheti a vétel megsemmisítését, amennyiben utóbb kitűnik, hogy a bútorok nem antiquitások. A hivatásszerűen régi bútorok eladásával foglalkozó eladó nem hivatkozhatik sikerrel arra, hogy ő az eladáskor külön nem garantálván a bútorok régi voltát, nem is köteles a vételárat visszafizetni azon a czimen, hogy a bútorok nem régiek. Neki, amennyiben nem akart volna felelősséget vállalni a bútorok régiségéért, kötlesesége lett volna ezt a szerződés-kötés alkalmával külön kifejezésre juttatni. (Roueni törvényszék 1911. július 15 iki Ítélete. Közölve Dalloz: Recueil s b. 1912. évf. 21. füzet 367. 1.) Tisztességtelen verseny. 78. Egy lapkiadó helyi telefonjegyzéket adott ki, melyből a konkurrenslap kiadójának telefonszámát kihagyta. Utóbbi a tisztességtelen verseny elleni törvény 1. §-a alapján panaszt emelt és kérte a jegyzék forgalombahozatalának batiltását. Az elsőfokú bíróság a panasznak helyt adott, a másodbiróság az Ítéletet helybenhagyta, lényegében az itt közölt indokokb'l: Nem vitás, hogy a falinaptárral összekötött jegyzék a panaszlott előfizetői között szétosztatott. Ez nyilvánvalóan reklámczélokból, tehát üzleti forgalomban történt. Kétségtelen továbbá, hogy panaszlott panaszost szándékosan hagyta a jegyzékből ki. Már a panaszos kihagyása is igen feltűnő, minthogy a felek közötti viszony nagyon ellenséges és egymással éles. Konkurrenczia harezot vivnak, kizártnak tekinthető, hogy panaszlott figyelmét vélet5 ÜL. lenül kerülte el az, hogy panaszosnak is van telefonji. Ezzel szemben kézenfekvő az a felfogás, hogy panaszlott panaszosnak szándékosan mellőzte a jegyzékbe való felvett lét. Ezen tényállás mellett kétségkívül megállapítható, hogy panaszlott verseny czéljából cs- lekedett és a jó erkölcsökbe ütköző cselekményt követett el. Az üzletekben és más helyiségekben való használatra szánt töt életlen jegyzék arra alkalmas, hogy a közönségben azt a hitet keltse, mintha panaszosnak nem lenne vagy már nem lenne telefonja. Ez annál is inkább volt lehetséges, mert a jegyzék mint „Az L.-i postai kerület telefonelőfizetöinek jegyzéke" volt megjelö.ve és egészében azt a benyorrást keltette, mintha teljes volna. Nem szól ez ellen az sem, hogy a jegyzékből még más előfizetők is kimaradtak és hogy panaszos a hivatalos jegyzékbe fel volt véve, mert ép ezt a leggyakrabban igen terjedelmes és más postai kerületek előfizetőit is tartalmazó jegyzéket szándékolta panaszlott a helyi forgalomban kényelmesebb jegyzékével helyettesíteni. A telefon használata azonban a mai üzleti életben oly jelentőségűvé lett, hogy tényleg minden üzletet, legalább is minden újságot, ha telefonja nincs, kis terjedelműnek vagy nem modernnek és kevésbé teljesitőképesnek kell tekinteni. Ennek az a következménye, hogy az ily üzlet a teljesitőképesebbnek tekintett konkurrencziával szemben üzletfeleit el fogja veszíteni. Ezenfelül számolni kell azzal is, hogy oly személyek, akik személyesen akarnak üzleti megbízásokkal a panaszoshoz fordulni, helyette kényelmi szempontból közvetlenül a panaszlottal lépnek érintkezésbe, ha ennek telefonszámát hamarább találják meg. Hogy panaszlott, aki L.-ben a panaszos elkeseredett és egyetlen konkurrense, ezen czélokra törekedett is, kétségtelen. Ez az eljárás azonban méltányosan és igazságosan gondolkodó emberek tisztességérzetét sérti, tehát a jó erkölcsökbe ütközik. Az sem mentené panaszlottat, ha panaszos vele szemben is tisztességtelenül viselkedett volna. Ez még nem jogosítja fel őt arra, hogy ő is a jó erkölcsökbe ütköző cselekményt kövessen el. (Hamm-i Oberlandesgericht 1912. márczius 15. Oewerblicher Rechtschutz 1913. febr. szám.)