Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 5. szám - Az egységes nemzetközi váltójog

Kereskedelmi Jog A K. T. 273. § a értelmében a kötbér összege kereskedelmi ügyleteknél semmi korlá­tozásnak alávetve nincsen. Ez a törvényes ren­delkezés azonban nem akadályozhatja azt, hogy a kikötött kötbér, ha az a teljesités által biz­tosítandó vagyoni érdekkel nem áll arányban, kereskedelmi ügyleteknél is bíróilag mérsékel­tessék. A bíróság pedig azt találta, hogy oly hat gépnél, amelyeknek összes vételára 390 kor., a kötbérrel védett vagyoni érdekkel nem a 11 arányban az, hogy a késedelmes szállításért az eladó 600 kor. kötbérrel sujtassék. Ugyanis a kereskedő, aki vele üzleti össze­köttetésen álló féltől kártérítést vagy kötbért követelhet, a K. T. 271. §-ának rendelkezései­ből folyólag a rendes kereskedő gondosságával köteles eljárni és arra köteles törekedni, hogy a kártérítésre, vagy a kötbér megfizetésére köttlezett fél a felesleges és a rendes gondos­ság mellett elkerülhető kár, vagy a teljesítéssel arányban nem álló nagyságú kötbér megtérité­tésetől megóvassék. A rendes kereskedő gon­dosságával pedig ellenkezik az az eljárás, meiy a késedelem folytán fizetendő kötbért oly ösz­szegre engedi felszaporodni, mely az áiu érté­két jóval túlhaladja, ahelyett, hogy — mint ez a jelen esetbea könnyen eszközölhető lett volna — a késedelmesen szállított gépeket fedezeti vétel utján szerezte volna be, amely esetben az árkülönbözet a kötbérnél jelentékenyen kisebb lett volna. Ezek figyelembe vételével a biróság azt állapította meg, hogy a gépek kellő időben va'ó szállításához fűződő vagyoni érdek nem lehet a gépek vételára ál nagyobb, miért is a kötbért 390 koronára mérsékelte. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiró­ság ítéletét helybenhagyja, a perköltségeket megszünteti. Indokok : Mellőzve az elsőbiróság Ítéleté­nek azt az indokát, hogy a K. T. 273. § ban foglalt rendelkezés nem akadályozhatja azt, hogy a kikötött kötbér, ha az a teljesités által biztosítandó vagyoni érdekkel nem áll arányban, kereskedelmi ügyleteknél is bíróilag mér'ékel­tessék; — az elsőbiróság ítéletét mégis hely­benhagyja vonatkozó egyéb indokainál fogva, — s a kö bér összegét illetően főképen azért, mert — amint azt az elsőbiróság is Ítéle­tének indokaiban helyesen kifejtette, — alperest a rendes kereskedői gondosság kötelezte arra, hogy a késedelem időtartamára naponként fize­tendő összegben meghatározott kötbérnek az ára vételárát meghaladó összegig való felszapo­rodását lehetőleg megakadályozza. M. kir. Cuna: A másodb'róság ítéletét az abban felhozott s az elsőbiróság itéleléből el­fogadott indokok alapján helybenhagyja. Vétel. 67 A hazai gyártmány helyett külföldi árunak szállítása a Keresk. Tv. 350. §-a alá esö csalás. (M. kir. Curia 427/912. — 1913. január 15.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótör­vényszék . A kir. törvényszék feltétlenül kötelezi alperest, ho^y G031 kor. 79 fill. tőkét, ennek 1908. évi április hó 14-től számítandó 5%-os kamatait és G06 kor. 40 fill. perköltséget fel­peresnek megfizessen. Ezt meghaladó keresetével a kir. törvény­szék felperest, egész viszonkeresetével pedig al­perest feltétlenül elutasítja. Alperes vételárleszállitás czimén 10.328 koronát és 5065 kor. 46 fill. összesen tehát 15.393 kor. 46 fillért követel. 10 328 koronás követelését alperes arra alapítja, hogy felperes a 2. alatti szerződésben kötelezetiséget vállalt az iránt, hogy az ott megjelölt árukat belföldön, budapes'.i Madarász­utczd 4 6. sz. alatti gyárban állítja elő és a szerződésben az egységárak éppen arra tekin­tettel al apíttattak oly magas árban, mert a hazai gyártás köttetett ki, felperes pedig a szerződést megszegte azzal, hogy az árukat külföldről hozatta. Minthogy ennek folytán az áruk a szerződésben kikötött minőségnek az eredet tekintetében meg nem feleltek, alperes a vételárból levonásba kívánja helyezni a 2. alatti szerződésben megállapított egységárak és a külfö'di egységárak között mutatkozó 3. alatti kimuiatásban részletezett különbözeteket. Felperes tagadta, hogy az árukat külföld­ről hozatta volna, amivel szemben alperes fel­peresnek ezen körülmény bizonyítására főesküt ajánlott. A ki*, törvényszék a viszonkereset ezen tétele tekintetében ugy a gyártási hely meg­állapítására ajánlott főesküt, mint a külföldi egységárakra Aonatkozó tanubizonyitást illetőleg szakértői kihallgatást mellőzte, mert az árleszál­lítás igénylése esetében is vevő az árut hala­déktalanul kifogásolni tartozik a K. T. 347. § ának megfelelően, már pedig alperes azt, hogy az áruk ellen eredetük miatt peren kivül kifogást emelt volna, egyáltalán nem bizonyította. Alperesnek az az érvelése sem volt figye­lembe vehető, hogy kereskedelmi csalás esete forog fenn, s hogy felperes a K. T. 350. §-a értelmében a perbeli utólagos kifogásolást tűrni tartoznék, mert alperes nem is állítja, hogy az árut cs. és kir. hadügyi kincstár abból az okból, mert nem hazai gyártmány, alperessel szemben kifogásolta volna, vagy hogy az áru abból az okból, mert nem hazai gyártmány, használható­ság tekintetében kevésbé lett volna alkalmas. Alperesnek a cs. és kir. hadügyi kincstárral szemben hazai gyártmány szállítása iránt vál­lalt kötelezettségénél nemcsak joga, hanem köte-

Next

/
Thumbnails
Contents