Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 5. szám - Az egységes nemzetközi váltójog

Kereskedelmi Jog A K. T. 273. § a értelmében a kötbér összege kereskedelmi ügyleteknél semmi korlátozásnak alávetve nincsen. Ez a törvényes rendelkezés azonban nem akadályozhatja azt, hogy a kikötött kötbér, ha az a teljesités által biztosítandó vagyoni érdekkel nem áll arányban, kereskedelmi ügyleteknél is bíróilag mérsékeltessék. A bíróság pedig azt találta, hogy oly hat gépnél, amelyeknek összes vételára 390 kor., a kötbérrel védett vagyoni érdekkel nem a 11 arányban az, hogy a késedelmes szállításért az eladó 600 kor. kötbérrel sujtassék. Ugyanis a kereskedő, aki vele üzleti összeköttetésen álló féltől kártérítést vagy kötbért követelhet, a K. T. 271. §-ának rendelkezéseiből folyólag a rendes kereskedő gondosságával köteles eljárni és arra köteles törekedni, hogy a kártérítésre, vagy a kötbér megfizetésére köttlezett fél a felesleges és a rendes gondosság mellett elkerülhető kár, vagy a teljesítéssel arányban nem álló nagyságú kötbér megtéritétésetől megóvassék. A rendes kereskedő gondosságával pedig ellenkezik az az eljárás, meiy a késedelem folytán fizetendő kötbért oly öszszegre engedi felszaporodni, mely az áiu értékét jóval túlhaladja, ahelyett, hogy — mint ez a jelen esetbea könnyen eszközölhető lett volna — a késedelmesen szállított gépeket fedezeti vétel utján szerezte volna be, amely esetben az árkülönbözet a kötbérnél jelentékenyen kisebb lett volna. Ezek figyelembe vételével a biróság azt állapította meg, hogy a gépek kellő időben va'ó szállításához fűződő vagyoni érdek nem lehet a gépek vételára ál nagyobb, miért is a kötbért 390 koronára mérsékelte. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja, a perköltségeket megszünteti. Indokok : Mellőzve az elsőbiróság Ítéletének azt az indokát, hogy a K. T. 273. § ban foglalt rendelkezés nem akadályozhatja azt, hogy a kikötött kötbér, ha az a teljesités által biztosítandó vagyoni érdekkel nem áll arányban, kereskedelmi ügyleteknél is bíróilag mér'ékeltessék; — az elsőbiróság ítéletét mégis helybenhagyja vonatkozó egyéb indokainál fogva, — s a kö bér összegét illetően főképen azért, mert — amint azt az elsőbiróság is Ítéletének indokaiban helyesen kifejtette, — alperest a rendes kereskedői gondosság kötelezte arra, hogy a késedelem időtartamára naponként fizetendő összegben meghatározott kötbérnek az ára vételárát meghaladó összegig való felszaporodását lehetőleg megakadályozza. M. kir. Cuna: A másodb'róság ítéletét az abban felhozott s az elsőbiróság itéleléből elfogadott indokok alapján helybenhagyja. Vétel. 67 A hazai gyártmány helyett külföldi árunak szállítása a Keresk. Tv. 350. §-a alá esö csalás. (M. kir. Curia 427/912. — 1913. január 15.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék . A kir. törvényszék feltétlenül kötelezi alperest, ho^y G031 kor. 79 fill. tőkét, ennek 1908. évi április hó 14-től számítandó 5%-os kamatait és G06 kor. 40 fill. perköltséget felperesnek megfizessen. Ezt meghaladó keresetével a kir. törvényszék felperest, egész viszonkeresetével pedig alperest feltétlenül elutasítja. Alperes vételárleszállitás czimén 10.328 koronát és 5065 kor. 46 fill. összesen tehát 15.393 kor. 46 fillért követel. 10 328 koronás követelését alperes arra alapítja, hogy felperes a 2. alatti szerződésben kötelezetiséget vállalt az iránt, hogy az ott megjelölt árukat belföldön, budapes'.i Madarászutczd 4 6. sz. alatti gyárban állítja elő és a szerződésben az egységárak éppen arra tekintettel al apíttattak oly magas árban, mert a hazai gyártás köttetett ki, felperes pedig a szerződést megszegte azzal, hogy az árukat külföldről hozatta. Minthogy ennek folytán az áruk a szerződésben kikötött minőségnek az eredet tekintetében meg nem feleltek, alperes a vételárból levonásba kívánja helyezni a 2. alatti szerződésben megállapított egységárak és a külfö'di egységárak között mutatkozó 3. alatti kimuiatásban részletezett különbözeteket. Felperes tagadta, hogy az árukat külföldről hozatta volna, amivel szemben alperes felperesnek ezen körülmény bizonyítására főesküt ajánlott. A ki*, törvényszék a viszonkereset ezen tétele tekintetében ugy a gyártási hely megállapítására ajánlott főesküt, mint a külföldi egységárakra Aonatkozó tanubizonyitást illetőleg szakértői kihallgatást mellőzte, mert az árleszállítás igénylése esetében is vevő az árut haladéktalanul kifogásolni tartozik a K. T. 347. § ának megfelelően, már pedig alperes azt, hogy az áruk ellen eredetük miatt peren kivül kifogást emelt volna, egyáltalán nem bizonyította. Alperesnek az az érvelése sem volt figyelembe vehető, hogy kereskedelmi csalás esete forog fenn, s hogy felperes a K. T. 350. §-a értelmében a perbeli utólagos kifogásolást tűrni tartoznék, mert alperes nem is állítja, hogy az árut cs. és kir. hadügyi kincstár abból az okból, mert nem hazai gyártmány, alperessel szemben kifogásolta volna, vagy hogy az áru abból az okból, mert nem hazai gyártmány, használhatóság tekintetében kevésbé lett volna alkalmas. Alperesnek a cs. és kir. hadügyi kincstárral szemben hazai gyártmány szállítása iránt vállalt kötelezettségénél nemcsak joga, hanem köte-