Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 5. szám - Az egységes nemzetközi váltójog

96 Kereskedelmi Jog A K. T. 224. §-ának utolsó bekezdése értelmében ugyanis az egyes tagok belépése a szövetkezetbe Írásbeli nyilatkozat alapján történik. A törvény ezen intézkedése parancsoló, s még az alapszabályok ellentétes intézkedése, vagy intézkedésének hiánya által sem hagyható figyelmen kivül. De jelen esetben még az alapszabályok 6. §-a is megkívánja az Írásbeli nyilatkozatot a fenti törvényes rendelkezéssel egyöntetűen. Az Írásbeli nyilatkozat hiányát, — az e részben fennálló egyöntetű birói gyakorlat szerint, — semmi más nem pótolhatja, nevezetesen az sem, hogy az illető üzletrészkönyvet váltott, az üzletrészekre befizetéseket teljesített, a közgyűlésen részt vett, vagy az igazgatóságnak tagja is volt, vagy pedig (mint ez az F) alatti bizonyítványból latszik), a névjegyzékben, mint üzletrészes szerepel. A szegedi Jcir. itélötál la : Az felsőbíróság Ítéletét helybenhagyja indokai alapján és azért, mert a K. T. 182. §-a értelmében igazgatósági tagok nemcsak üzletrésztulajdonosok, ha nem a társaságon kivül állók is lehetnek, mert a K. T. 226. és következő szakaszaiból kitűnően a szövetkezet czégének és alapszabályainak bejegyzésénél a czégbiróság részéről nem képezi vizsgálat tárgyát az a körülmény, hogy a szövetkezet tagjai adtak-e belépési nyilatkozatot, aminek következtében abból, hogy a felperes a szövetkezetnek már alakulása óta tagjaként szerepelt és később igazgatósági tagja volt: nem feltétlenül következik, hogy Írásbeli nyilatkozattal lépett be a szövetkezet tagjai sorába, továbbá, mert az nem is állíttatik, hogy a tagváltozásokra vonatkozó évnegyedi kimutatásokat, vagy közgyűlési jegyzőkönyveket, amelyekben a felperes üzletrészeinek a száma fel volt tüntetve, a felperes is aláirta, és igy amennyiben már a czégbirósághoz intézett iratokat alá is irta volna, ez a K. T. 224. §-ában foglalt írásbeli belépési nyilatkozatot nem pótolja. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyj a, a felperes kereshetőségi jogának hiányára vonatkozóan felhozott s e részben az elsőbiróság ítéletéből átvett indokai alapján és azért, mert a szövetkezet tagjai közé való belépés a K. T. 224. íjának utolsó pontjában foglalt szabály szerint, — melytől eltérésnek helye nincs, — általában írásbeli nyilatkozattal történik, — a hiányzó írásbeli nyilatkozatot tehát másként bizonyított tények nem pótolhatják. Kötbér. 66. A szerződéstől való elállás mellett — erre vonatkozó külön megállapodás hiányában — a kikötött kölbér nem követelhető. — A szerződéshez hü fél maga is köteles mindent megtenni, hogy a kötbér felszaporodását medakadályozza. (M. kir. Curia 451 1912. — 1912. nov. 26.) A budapesti Icir. hereskedelmi és váltótörvényszék mint kereskedelmi bíróság: Alperes köteles fizetni stb. A késedelmes szállítás esetére kikötött kötbért a szerződéshez hü fél csak a főkötelezettség fennállása esetében, vagyis akkor követelheti, ha a szerződés teljesítéséhez is ragaszkodik. Ugyanis a vevőnek a pontos szállítás elmulasztása esetére megállapított kötbér kikötése mellett is joga van a kereskedelmi törvény 352. §a értelmében az ügyiéitől egyszerűen elállani. Ha vevő e jogával él, ezáltal ellenkező kikötés hiányában csakis a teljesítéssel együtt, vagyis a megrendelt áru átvétele esetében igényelhető kötbérnek megfizetését az ügylettől való elállása folytán nem követelheti, mert a főkötelezettség megszűntével — ha csak az ellenkező ki nem köttetett — a kötbér kikötése is tárgytalanná válik. Minthogy pedig a felek megállapodtak abban, hogy a felperestől megrendelt 18 csiszológépből 3 egyáltalában nem szállítandó, kilenczet pedig alperes W. P. czégtől szerez be : minthogy ekként a 12 csiszológépre nézve a vételi ügylettől közös egyetértéssel elállottak, ennélfogva a vevő alperes ezen 12 gép szállítási késedelme miatt kötbért nem követelhet. Nem döntő ezzel szemben, hogy alperes az 0. és 14. alatti megállapodásokban a kötbérhez va'ó igényét fentartotta ; mert azt az igényt felperes kifejezetten kifogásolván, a felek az ügylet megszüntetett része tekintetében a köthér fizetésére nézve meg sem állapodtak, és mert ily megállapodás nélkül a kötbérigény fintartása csak annyit, jelent, hogy alperes az őt a fennálló jogszabályok szerint megillető kötbérről nem mond le, de nem annyit, hogy a késedelem esetére kikötött kötbér az ügylettől való elál'ás daczára is megilleti. A felperes által vitatott olyan kereskedelmi szokás, bogy a gyáros késedelmének következményei alól szabadul, ha a késedelmet a megrendelt anyag későn szállítása okozta, a budapesti kereskedelmi és iparkamara véleménye szerint nem létezik, annak az általános véleménynek pedig, hogy ily esetben a kötbér méltányosan kezelendő, megfelelt az alperes akkor, midőn a kötbért nem a szerződés szerint kikötött augusztus hó 15 tői, hanem szeptember 10-től számította. A kötbér kár bizonyítása nélkül is követelhető lévén, nem bir jelentőséggel felperesnek az a védekezése, hogy alperes késedelmes szállítás folytán nem károsodott. Minthogy pedig alperes a gépeket újonnan felállítandó evőeszközgyára részére rendelte meg és ekként gyára berendezésének minél előbbi elkészültéhez, tehát a gépeknek a kikötött időben való szállításához vagyoni érdeke igenis fűződött, nem bir alappal az a védekezés sem, hogy a kötbér a szállításhoz fűződő vagyoni érdek hiányában nem követelhető.