Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 4. szám - A részvénytársaság semmissége
* 8Z- Kereskedelmi Jog 77 kintendő — hogy felperes apja, néhai Z. F. biztosított 1906 deczember 4 én — akkor a midőn a dr. Ringer féle szanatórium egyik ablakból lezuhanva, a keresetben körülírt sérüléseket szenvedte — „d mentia paranoiáéiben szenvedő, öntudatlan elmebeteg volt: ebből következik, hogy felperes, mint a biztosított örököse a biztosítási szerződésből folyóan alperestől mit sem követelhet. A felmerült perköltséget az elsőbiróság Ítéletének e részben való megváltoztatásával a kir. ítélőtábla az 18G8. LIV. t.-cz. 251. §a alapján azért szüntette meg kölcsönösen a felek között, mert a ver eldöntése a kötvényfeltételek vitás értelmének b<rói meghatározásától fügyött. M. kir. Curia: Az alperes felebbezését, mennyiben ez a masodbirósig Ítélete indokainak egy része ellen irányul, visszautasítja, mert ezek az indokok határozat jellegével nem bírnak, mivel a másodbiróság elíog'ait jogi álláspontjánál fogva nem is teijeszkedett ki annak a megállapítására, hogy a szóban forgó sérülés mily körülmények köpött állott be. Ennélfogva a másodbiróság Ítélete a felperes felebbezésére. valamint az alperes felebbezésének a perbeli és felebbezési költségre vonatkozó része alapján vétetvén vizsj álat alá : a m. kir. Curia az ítéletnek ezen felebbezett részeit indokai alapján helybenhagyja és azért, mert a K. T. 502. §-ában foglalt rendelkezés hasonszerüsé°éből is következtethető, hogy a jelen per alapját képező biztosítási szerződésnek az a rendelkezése, hogy a szerződésnek hatálya nem terjed ki azokra a balesetekre, amelyek a biztosítottnak a szerződés megkötése után bekövetkezett elmebeteg állapotában fordulnak elő : nem esik a K. T. 507. §-ának tiltó rendelkezései alá. Kártérítés. 51. "Minden ipar veszélyes, amelyben a munkás kellő gondossággal a ves. I nem háríthatja. Veszélyes ipar e szerint a kádári,. . (M. kir. Curia 4836 912. — 1913. január 7.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, az alperes kártérítési felelősségét megállapítja és utasítja az elsőbiróságot. hogy a jelen ítélet jogerőre emelkedése után hozzon a kár összege tekintetében a perés felebbezési költségek viselésére is kiterjedő ujabb határozatot. Indokok: Nem vitás a felek között, hogy a felperes. — mint az alperesnél alkalmazott kádármunkás, — 1908. évi november 28 napján egv régi hordó javítása közben, az abroncs szálkájában balkeze középső ujját megszúrta. Sv. J. tanú azt vallotta, hogy az alperes •gyárában régi, köztük piszkos, rozsdás abroncsokkal ellátott hordókat kellett javítani és hogy ; a felperes mindig régi hordót javított és némelykor asztalos munkával bízták meg. N. P. tanú vallomása szerint a javítás alá kerü ő hordók régiek, piszkosak, rozsdásak, olajjal és savakkal telitettek voltak, sőt voltak olyanok is, amelyek mérges anyaggal jöttek érintkezésbe. Az orvosszakértők megállapították, hogy a felperes a szúrás következtében verdaganatot kapott, vagyis mérgezést szenvedett és ennek következtében teljesen elvesztette azt a képes: séget, hogy a kádarmunkát folytassa. Összevetve a tanuk vallomását és az orvosszakértők véleményét, a királyi Ítélőtábla ugy találta, hogy az alperes üzeme veszélyes, mert a nála alkalmazott kádármuokás a régi hordók javítása közben kezének megsértésével mérgezést szenvedhet akként, hogy elveszti egész munkaképességét. Ennek folytán és mivel veszélyes üzemnél a munkaadó felelős annak a balesetnek a következményeiért, amely az üzem veszélyességénél fogva a munkást éri: az alperesnek kellett volna bizonyítani azt. hogy a régi hordók javításánál minden óvóintézkedést megtett oly irányban, hogy a kádármur kások meg ne sérüljenek és hogy a felperes saját hibája okozta a sérülést. Minthogy azonban alperes mindezt nem is áUitotta: az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatása mellett az alperesnek kártérítési felelősségét meg kellett állapítani. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja a benne felhozott indokok alap; ján és azért, mert a per adatai alapján a kir. Curia is megállapította szt, hogy az alperes üzeme az ott foglalkozó munkásra állandó veszélylyel jár és ennek megállapítására a további bizonyítást feleslegesnek tartja, továbbá, mert az ily üzemből folyó kártérítési kötelezettség az Optk.*) 30-dik fejezetében szabályozást nem nyervén, helyesen alkalmazta a másodbiróság az általános jogszabályok által megállapított azt az elvet, hogy az ily veszélyes üzemnél felmerült sérülések következményeiért a munkaadó felelős. Váltó. 52. A czég nevében megtehető kifogást a perbehivott czégtag saját személyében is megteheti. (M. kir. Curia 303 1912. — 1912. decz. 8.) A budapesti lir. keresk. és váltótörvényszék, mint váltóbiróság : Az 1910. évi június 80-án hozott sommás végzés D D. és neje. sz. K. A. alperesekkel szemben feltétlenül hatályban tartatik és ezek az alperesek a Budapesten 1910. *) Fiumei eset.