Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 4. szám - A részvénytársaság semmissége

Kereskedelmi Jog 4 sz. február 17-én 1200 K ról kiállított váltó alapján, mint elfogadók eg\ ettmleg köteleztetnek, hogy stb. R. Gy. kifogásai annyiban, amennyiben azokat P. J. és R. Gy. czég nevében is beadta: visszautasittatnak. Indokok: R Gy. kifogásait a „P. J. és RGy." czeg nevebtn is ad>a be. Minthogy azonban nem vitás a perben, hogy e czég érvényes jegyzéséhez mindkét czfgtag aláírása szükségps, holott az ügyvédi meghatalmazást fgyedül R. Gy. irta alá; s nrnthogy a kifogással élő alperes kijelentette a perben, hogy a másik czégtagnak hozzájárulását ezen kifogásokhoz elvárni nem lehet: nyilvánvaló, hogy a kifogások meghatalmazás hiánya miatt a czég nevében is beadhatók nem voltak. Ezért a kifogásokat, mint a czég részéről beadottakat vissza kellett utasítani. A budapesti kir. Ítélőtábla R. Gy. alperest eskütől feltételezetten marasztaló részét helybenhagyja, felhozott indokai alapján és azért, mert a „P. J. es R. Gy." czégnek joga lett volna azzal a kifogással élni, hogy a czégaláirás nem czégjegyzésszerü, ennélfogva ezt a kifogást a czég tagja, R. Gy. saját személyében is megtenni jogosult. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét az abban kifejtett indokok alapján helybenhagyja. 53. A váltóóvásban már felhasznált üres forgatmány a váltókapcsolatban nem álló személy legitimációjára már fel nem használható. (M. kir. Curia 406/91-'. — 1912. decz. 18.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, mint válióbiróság: Az 1911- évi április hó 13 ik napján hozott sommás végzés hatályon kivül helyeztetik, íelperes keresetével elutasittatik és köteleztetik stb. Indokok: Alperesnek azt a kifogását, hogy a felperes nem létező jogi személy: figyelembe venni nem lehetett, mert azt megczafolja az ezen kir. töivényszéknél vezetett társas czégjegyíék. Alaposnak találja azonban a kir. törvényszék alperesnek azt a kifogását, hogy a felperes nem igazolt váltóbirtokos. A kereseti váltóból ugyanis megállapítható, hogy a jelenleg első forgatmányosként fellépő felperes váltókötelékben egyáltalában nem állott, s felperes válasziratában maga is beismerte, hogy ő a váltót nem az alperes forgatmányával az alperestől, hanem a második forgatmányosként szerepelt „Magyar F rt." tól beváltás utján szerezte meg, még pedig amiként ez az óváslevélből megállapítható, csak az óvás felvételére rendelt határidő eltelte után, mert az óvást is még a nevezett r.-t. vétette fel, mint váltóbirtokos. A váltótörvény 14. §-a szerint a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidő eltelte után a váltói jogokat csak az szerzi me \ akire a váltó az óvás felvételére rendelt határidő eltelte után eszközölt forgatmánynyal forgattatik. Ebből következik, hogy az, aki a váltót az óvási határidő eltelte után szerzi meg, az ezen határidő előtt, de sőt még a váltó lejárata előtt eszközölt forgatmánynyal igazolt valtób.rtokosnak nem tekinthető. Minthogy pedig a fenti tényállás szerint a felperes a kereseti vál'ót csak az óvás felvételére rendelt határidő eltelte után szerezte meg, azt pedig, hogy a váltó reá ezen határidő eltelte utan eszközölt ujabb forgat mánynyal (utóforgatmánynyal) ruháztatott volna át, akár a lent megnevezett óvást felvétető rt., akár annak előzője által: a felperes nem igazolta, de azt a kereseti váltó meg is czáfo ja, ez okból a felperes igazolt váltóbirtokosnak nem tekinthető. Minthogy pedig váltó alapján fizetést csak igazolt váltóbirtokos követelhet, felperes pedig nem az: felperes a sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett stb. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. Szabadalom. 54. A szabadalmi igénypontokban gyakrabban előforduló,, vagy hasonló anyagokra" kifejezés az egyenértékű anyagok alkalmazását magában foglalja. (A német Reichsgericht döntése.) A német birodalmi törvényszéknek legutóbb abban a kérdésben kellett határoznia, hogy miként értelmezendő a szabadalmi igénypontokban gyakrabban előforduló „hasonló anyagok" kifejezés. A konkrét esetben a panaszosnak tüzszerszámra volt szahadalma Igénypontja a következőleg szóit: „Tüzszerszám, amelynél egy kanócz, gyutacs vagy hasonló anyag valamely szikraadó test dörzsölése által meggyujtatik". A panoszlott olyan tüzszerszámokat (öngyújtókészülékeket) hozott forgalomba, a melyekben a kanócz, gyutacs vagy hasoelók helyén benzin-bél volt alkalmazva. A panaszos ebben szabadalmi jogainak megsértését látta s pert indított a panasziott ellen. A karlsruhei nagyherczegi országos törvényszék a panaszost elutasította, ezt az Ítéletet a karlsruhei országos főtörvényszék is helybenhagyta. A birodalmi törvényszék megváltoztatta az alsóbirósagok ítéletét a következő indokolással: A szabadalmi igény olyan tüzszerszámokat véd, amelyeknél kanócz, gyutacs vagy hasonló meggyujtatik, — az alsóbiróságok pedig annak a vizsgálatára szorítkoztak, hogy a — »vagy hasonló" kifejezés csak a megnevezett égő anya-