Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 4. szám - A részvénytársaság semmissége

75 Kölosöndij. a kölcsön adott ponyva, esetleg annak értéke iránt indított perben, a kereset beadása utáni időre már meg nem itelhetö. (M. kir. Curia 307 yl2. — 1912. nov. 6.) 47. A cséplőgépnek huzamosb használat (-4 havi' után történt rendelkezésre bousatas elkésett akkcr is, ha a minőségi kifogás ke.lö időben tete+eit meg. CA. kir. Curia 130,912. — 1912. nov. 6.) 48. Mustra szerinti véte' eseteben. ha az e'adó a musrrát nyitva adti at. ugy őt terheli a bizonyítás a tekintetben, hogy a mustra meg lett változtatva, vagy hogy az a szerződési mustá.al nem azonos. (M. kir. Curia 20 912. — 1912. október 23.) A naqyváradi lir. tábla: Az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kötlevél szerint a felek az áru elszállításának időpontja gyanánt nem jelöltek ki határozott napot, hanem ezt a kifejezést használták: _dies wöchentlich", mely magyarul azt jelenti, hogy „ezen a héten". Minthogy a kötlevél október 3-án, hétfői napon kelt, az alperesre nézve legkedvezőbb magyarázat mellett is a szállításnak legkésőbb a következő vasárnapon, október 9-én. illetve ehelyett a KT. 330. §-a szerint a vasárnapot közvetlenül megelőző köznapon, október 8-án kellett volna megtörténni. Minthogy pedig a kötlevél szerint a felperes az eladott árut B—n. mint a KT. 322. §-a szerint meghatározott teljesítési helyén a b—i vasúti állomásra tartozott ugyan feladni, de ezzel szemben ki volt kötve, hogy a vételár az elkü dés előtt fizetendő, ennélfogva a kölcsönös teljesités megkezdéso gyanánt alperes tartozott volna a vételárat felperesnek B -re, mint a KT. 324. §-a szerinti teljesítési helyre olyan időben megküldeni, hogy az áru legkésőbb október 8-án a vasútra feladnató lett volna. Alperes ezt elmulasztotta, sőt a felperes ismételt felhívása ellenére azt megtagadta, indokolván ezt azzal, hogy a felperestől az ügylet megkötése után kapott mintaküldemény a szerződési mintának meg nem felel. A teljesítési határidő eredménytelen eltelte után alperes fizetési késedelme beállott s minthogy az áru még átadva nem lett, a KT. 352. §-a szerint felperesnek joga nyílott ahhoz, hogy az árut a 347. § ban foglalt határozatok megtartása mellett, a vevő rovására eladhassa és kárának megtérítését igényelhesse. A KT, 354. § a szerint u^yan az a szerződő fél. aki a másikkal szemben a teljesités helyett kártérítést kíván érvényesíteni, ellenfelének az utólagos teljesítésre, ha ezt az ügylet természete megengedi, kellő időt engedni tartozik ; de az alperes az utólagos teljesítésre időt nem kért. s igy felperesnek nem állott ! módjában, hogy ilyet engedjen ; másfelöl pedig felperes az aru eladásával sokáig nem várhatott, | mert nem hagyhatta alperest rosszabb időn át bizonytalanságoan aziiánt. hogy a KT. 352. §-aban vagylagosan megengedett jogok közül me.yi-et választja. A levelek tartalma arra mutat, hogy alperes az árut előre kifogasolta, átvételét, illetve a vételár kifizetését még a teljesítési határidő előtt ujabb minta beküldésétől tette függővé, ekként tehát megtagadta, amidőn pedig felperes a teljesítéshez ragaszkodott, vetelarleszál itast kért és felperesnek arra a sürgönyére is. hogy a vételárból mit sem enged, alperes október hó 10 iki levelében attól teszi a vérelár kifizetését függővé, ha az árut az ő bizalmi embere a mustrával egyezőnek találja. Felperes keresetét tehát azon okból, hogy ő a KT. 354. §-ának rendelkezését megszegte volna, elutasítani nem lehet és té ;es az e;sőbiróságnak az a kijelentése is, hogy a felperes a 352. § belí jogok valamelyikét csak akkor gyakorolhatná, ha a vevő a nem kifogasolt áru vételárának megfizetésével késlekednék, mert nyilvánvaló, hogy a 352. §. akkor alkalmazandó, amidőn az áru még átadva nem lett, ellenben ha az áru az átadásnál nem kifogásoltatott, vagyis már átadatott, az eladónak egyedül ahhoz van joga, hogy a fizetni vonakodó vevőtől a vételár megfizetését és a késedelmi kamatokat követelje. Mindamellett az elsöbiróság a keresetet helyesen utasította el. Ugyanis ahhoz, hogy az eladó a késedelmes vevőtől teljesítést, vagy ahelyett kártéritest követelhessen, szükséges a KT. 335. § ában foglat általános rendelkezés szerint azt is kimutatni, hogy az eladó a msga részéről is megfelelően teljesített, illetve kész a teljesítésre. Az eladás mustra szer.nt történt, vagyis kell. hogy az áru az alperes részére átadott mustrának megfelel en. Alperes a mustrát bemutatta, felperest terheli tehát annak bizonyítása, hogy az áru a mustrának megfelel. Nem tesz különbséget az, hogy a mustra nyitott volt s hogy fe peres a mustra azonosságát tagadja, mert amennyiben a felek határozottan mu-tra szerint való vételi ügyletet kötöttek, az eladó nyitott mustrát is adhat, ö tartozik tehát azt is bizonyítani, hogy az á'adott mustra a szerződési mustrával nem azono?. Felperesnek az áru szerződésszerű minőségét annál is inkább bizonyítania kel'ett volna, mert az alperes az áru ellen még annak nyilvános eladása előtt több izben és kifejezetten minőségi kifogást emelt. Nem fogadható el felperesnek az a jogi álláspontja, hogy alperes az átvétel előtt az árut nem kifogáso hattá volna, mert amennyiben a vevő az alaptalan kifogás következményeit viselni köteles, nincs elzárva a vevő attól sem. hogy a minőségi kifogást még az átadás előtt az áru megvizsgálása nélkül