Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / Tartalommutató

24. sz. Kereskedelmi Jog 467 77. Alaptökeíelemeics cserében 22 uj részvényesiói a névértéken felül a tartalcka ap javára megállapított felpénz jogosan követelhető 261 78. Az alaptőkefelerr.elés esetében a társaságalapítására vonatkozó szabályok alkalmazását a törvény nem rendeli s igy az igazgatóság nem kötelezhető az uj részvényjegyzésre vonatkozó eredeti aláírási felhívás bemutatásán, úgyszintén annak igazolására sem, hogy az uj részvénvek kik által s mily számmal jegyeztettek s hogy azokra kik s mikor, mily Összeget fizettek be. A felemelt alaptőkét feltüntető alapszabályok bejegyzéséhez az igazgatóság, amennyiben az eddig meg nem történt, a régi és minden esetben az uj alaptőke teljes befizetését tartozik igazolni. Ennek igazolására pedig elegendő, ha annak megtörténtét az igazgatóság megállapítja és az erre vonatkozó igazgatósági üles jegyzőkönyvi kivonatát a részvénytőke-számla kapcsán, vagy az igazgatóság által aláirt, s a régi és uj alaptöke befizetését feltüntető mérlegszámlát bemutatja 309 c) Vegyes. "9. Az egyes részvényesnek nincsen ielfolyamodási joga a czégbiróságnak azon határozata ellen, melyiyel a közgyűlési határozatot tudomásul vette . , . . . 71 80. Még abban az esetben is. ha helyesnek fogadtatik el az az álláspont, hogy a részvényest a KT. 174. §-ában meghatározott kereseten kivüi az a jog is megilleti, hogy egyes lényeges alapítási feltételek meg nem tartása miatt azt kérhesse, hogy a czégjegyzékbe bevezetett társaság semmisnek kimondássék, — ha a részvényes magával a társasággal szemben ezt a jogát nem érvényesiti. a czégjegyzékbe bevezetett s kellő időben megalakult társaság közgyűlésének katározatával a felelősség alól feloldott alapitok az aláirók álta! a részvényekre befizetett pénzek visszafizetésére azért nem kötelezhetők, mert az alapítók felelőssége akkor nem szűnt volna meg, ha a részvénytársaság a czégjegyzékbe történt bevezetése daczára, jogilag nem létezőnek tekinteudő 72 81. A részvények kicserélésének kikényszerítése és ennek következtében az egyik társaságnak megszűnése csak egyesülés utján történhetik, az egyesülés pedig nemcsak jogokat állapit meg a beolvasztó társaság részére, hanem a beolvadó társaság részvényeseivel és hitelezőivel szemben kötelezettséget is, és igy nem áll meg az a felfogás, hogy a beolvasztó társaság részéről a közgyűlési határozat lényegét csak az igazga:óság hatáskörébe tartozó kereskedelmi ügylet jóváhagyása képezné • 138 82. A részvénytársaság vezérigazgatója nincs jogosítva az alkalmazottak felmondási idejét saját hatáskörében megállapítani 237 83. Az alapszabályok az az intézkedése, hogy az igazgatósági tagoknak nem mindegyike jogosult a czégnek együttes jegyzésére, a KT. 184. §-ába ütközik. 264 84. A felszámolás alatt levő részvénytársaság czégének a per folyama alatt történt törlése nem akadályozza annak marasztalását 277 85 Téglagyári igazgatónak törvényes hatásköre nem terjed ki sem munkásházak építése, sem építési tervek és kölségelóírár.vzatok elkészítése iránti ügvletck létesítésére 308 86. A részvénytársaság a mással folytatott tárgyalásokra nézve nem hivatkozhatik sikerrel arra, hogy az erre vonatkozó levelezésben a nevében írott levelek nincsenek czégszerüen aláirva, mert kötelességében áil gondoskodni arról, hogy a hozzá intézett levelek megfelelő kézbe kerüljenek és az illetékes közegek által nyerjenek elintézést 405 Szövetkezet. 87. A vagyonelégtelenség esetén a szövetkezet felszámolása nem folytatható s a felszámolók, akik ennek ellenére fizetéseket teljesítenek, az ily fizetésekért egyetemleges kártérítési kötelezeitseggei tartoznak. . . '13 &K. A KT. 205. §. 1-só bekezdéseben s a második bekezdésének elsó mondatában foglalt rendelkezések azon a feltevésen alapulnak, hogy a társasági vagyon az összes hitelezők kielégítésére elegendő, mert ha a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezi, akkor a felszámolóknak a felszámolás alatt álló szövetkezet ellen csődöt kell kérnie. A vagyonelégtelenség fenforgása esetében tehát a fe'számolás nem folytatható, a hitelezők részben sem elégíthetők ki, s a felszámolók, akik ennek ellenére fizetéseket teljesítenek, az ily fizetésekért a ki nem elégített hitelezőknek egyetemleges kártérítési felelősséggel tartoznak, oly mértékben, amint a hitelező társaság vagyonából törvényszerű értékesítése esetében követelésére fedezetet nyert volna ... 54 89 A szövetkezeti tagnak az alapszabályokban a jegyzett üz'etrész többszörös értéke erejéig meghatározott felelőssége nem állapit meg a szövetkezet részére ennek vagyonához tartozó olyan követelést, melyhez akár a szövetkezet, akár végrehajtás utján bármelyik szövetkezeti hitelező egy szerűen hozzájuthatna, az ennek a felelősségnek megfelelő jogosultság, illetőleg e többszörös felelősségből a tagra háruló szavatosság egyenértéke tehát joghatályosan le sem foglalható . . . f5 90. Az Írásbeli nyilatkozat a szövetkezeti tagság megalapítására akkor is feltétlenül szükséges, ha az üzletrész már kiállíttatott és az illető a szövetkezet igazgatóságának tagja gyanánt is működött .... 95 91 Az országos központi hitelszövetkezet a kötelékébe tartozó szövetkezet tagjai elleni követelése erejéig a tömegtartozások után, de minden egyéb követelést megelőző elsőbbséggel bír 139 92. A szövetkezeti üz'etrész átruházásának a jogosultsága nem dönthető el perenkivülí uton, hanem ez egy külön per tárgyát képezi 158 93. Azt, hogy fenforog-e a szövetkezet alapszabályaiban megállapított kizárási eset, a bíróság dönti el 176 94. írásbeli belépési nyilatkozat nélkül a szövetkezeti tagság nem állapitható meg. A szövetkezeti részjegy nem értékpapír 176 95. A KT. 235. §-ának parancsoló rendelkezésével szemben érvénytelen az alapszabályoknak az az intézkedése, hogy a szövetkezeti tag a szövetkezet czéljaira vásárolt gép vételárának kifizetése előtt a szövetkezetből ki nem léphet 324 96. A határozott tartamra (6 évre) alakult szövetkezetből is kiléphet a tag bármely üzleti év végével 252 Kereskedelmi ügyletek. a Általában. 97. A hitelező a főadóssal szemben fennálló jelzálogáról lemondani nem jogosult, mivel ezen esetben a követelésnek ekként be nem hajtható részét a kezestől nem követelheti 33 98. A szerződéstől való elállás mellett — erre vonatkozó külön megállapodás hiányában — a kikötött kötbér nem követelhető. — A szerződéshez hü fél maga is köteles mindent megtenni, hogy a kötbér felszaporodását megakadályozza 96 99 A nyolez százalékon felül kötelezett bírság és jutalék a kölcsönadott tőke után meg nem ítélhető. 11 100. Nem követelhető kártérítés, ha a fél a kár elhárítását vagy enyhítését, bár az lehetséges volt, elmulasztotta .... 53 101. Folyószámlaösszeköttetés csak akkor áll fenn, ha a feleknek egymással szemben vannak követelései. Ha az egyik fél mindig mint eladó, a másik fél mindig mint vevő szerepel, kölcsönösségről és folyószámláról nem lehet szó 139 102. A folyószámla kölcsönről adott ellenkönyv közös okiratnak te'kintendó 241