Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 4. szám - A részvénytársaság semmissége

4. sz. Kereskedelmi Jog időelőttiségi kifogást az alperesek a keresetnek fizetésre irányuló része ellen, hogy a jelen esetben az ők. mint alapítók kezéhez befolyt pénzeknek a K. T. 154. es 155. §-ai alapján való visszafizetési kötelezettségéről — tekintve, hogy a fenforgó esetben egyrészről a részvény-alá ras siker nélnül nem maradt és az alakuló közgyűlés szabályszerűen összehivatott, másrészről pedig az alapítók az alakuló közgyűlésen szabályszerűen hozott közgyűlési határozattal a további felelősség alól felmentettek, — szó sem lehetvén: az ö ez iránybani felelősségük még a részvénytársaság törvénytelennek kijelentetett megalakítása esetén is legfeljebb subs;diariter volna csak megállapítható abban az esetben, ha a leszállított kereseti követelés magán a részvénytársaságon behajtható nem volna, a jelen esetben azonban ezt nem is vitatta a felperes. A most emiitett időelőttiségi kifogás alapos, mert ha tényleg, mint a jelen esetben, megalakult és a kereskedelmi cze gjegyzékbe be is vezetett részvénytársaságnak, mint nem törvényszerűen létrejöttnek megsemmisítése utóbb birói ítélettel ki is mondatik, ami a jelen esetben mind-zideig meg nem történt, akkor is a jegyzett részvényekre lefizetett pénzekért a törvénye sen létezettnek nem tekinthető részvénytársaság alapitói a dolcg természete szerint, mxidhogy a részvénytársaság mégis létezett és bejegyezve is volt, csak akkor és ama feltétel mellett vonhatók felelősségre, ha és amennyiben, a megsemmisített részvénytársaság vagyontalansága miatt ez a követelés a részvénytársaság vagyonából kielégíthető nem volna. Ha tehát a jelenleg szóban levő részvény társaságnak nem törvényszerűen létrejötte és ezen az alapon vaió megsemmisítése bírói ítélettel már meg is volna állapítva. — amin.ho?y mindezideig nincs — akkor is azt kellett voina igazolnia a felperesnek, hogy a megsemmisített részvénytársaság vagyontalansága miatt a megítélni kért követelés a részvénytársasági vagyonból kielégíthető nem volt, amit azonban a fel peres határozottan nem is állított és semmivel ezt bizonyítani meg sem kísérelte. A budop-sti kir. iteötábla : (1912. márcz. 26. 1620 911. V.) Helybenhagyja az elsöbiróság ítéletét. Indokok: Helyes az elsőbiróságnak az a rendelkezése, melylyel az alapítási feltételek meg nem tartása miatt előterjesztett azt a kereseti kérelmet, hogy a ársaság megalakulása törvénytelennek kimondassék. elutasította. Egyéb rendelkezéseiben is helybenhagyandó volt az e'sőbirósag ítelete; mert még abban az esetben is, ha helyesnek fogadtatik el az az álláspont, hogy a rés7\ényest egyéb előfeltételek mellett a K. T. 174. §-ában meghatározott kereseten kívül az a jog is megilleti, hogy egyes lényeges alapítási feltételek meg nem tartása miatt azt kérhesse, hogy a c égjegyzékbe bevezetett társaság semmisnek kimondassék, — ha a részvényes mafával a társasaggal szemben ezt a jogát nem érvényesiti, a czégjegyzékbe bevezetett s kellő időben megalakult társaság kÖ7gytilé-ének határozatával a felelősség alól feloldott alapítók az aláírók által a részvényekre bt fizetett pénzek visszatérítésére azért Dem kötelezhetők, mert az alapítók felelőssége csak akkor nem szűnt volna meg, ha a részvénytársaság a czégjegyzékbe történt bevezetése daczára, jogilag nem létezőnek tekintendő ; ezt a kérdést azonban a társaság perben á lása nélkül elbírálni nem lehet. Mar pedig felperes keresetét kizárólag a részvénytársaság megalázásának érvénytelenségére, nem pedig közvetlenül a peres felek közötti jogviszonyon alapuló olyan tényekre alapította, melyek a részvénytársasaság jogi létezésétől függetlenül az alapítók felelősségét megállapítják. A kifejtettek alapján, — tekintettel arra, hogy az alapitókat a felelősség alól feloldó alakuló közgyü'és határozatának hatálytalansága eddigelé nincs megál'apitva, — a kir. itelö'ábla az elsöbiróság ítéletét abban a részében is> melylyel íe'perest keresetével időelőttiség okából elutasította, költségben marasztalta, mellőzve az itt fontossággal nem biró azt a kijelentést, hogy az alapítók csak a társaság vagyontalansága esetében vonhatók felelőcségre — felhozott egyéb vonatkozó indokai alapján helybenhagyta. M kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. Vétel. 44. Az elatió zz árura adott előlegek után a vevő terhére kamatot számítani nem jngosult ellenkező kikötés hiányában. (M. kir. Curia 2599/P. IS 12. — 1912. nov. 2.) A nagykanizsai kir. törvényszék : Kötelezi alperest, hogy felperesnek 1267'33 kor. tőiét, ennek kamatait és perköltséget fizessen. Keresetének többi részével felperest elutasította. Indokok: Felperes kereseti követelésének 356 39 K-nyi része tekintetében, mehet valójában 297 K ra leszállított, arra alapitia keresetét, hogv 1909 okt. 19. alperes által szállítandó árukra 31.915-47 K-val több előleget adott, mint amily értékű árut ugyanazcn időpontig alperes neki szállított s mivel alperes csak d^cz. 22. szál'itotta a kötlevél szerint már augusztusban szállítandó volt árut. neki a K. T. 284. § a értelmében a 31.915 47 K-nak okt. íb 'öl decz. 22-ig terjedő 67 napra jáió késedelmi kamatai még járnak. Minthogy tzonbsn felperes rím is állítja hogy ő alperessel szemben kikötötte volna, hegy