Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 4. szám - A részvénytársaság semmissége
4 sz. A budapesti kir. Ítélőtábla: A felfolyamodást hivatalból visszautasítja. Indokok: A K. T. 174. §-a szerint minden egyes részvényest kereseti jog illet meg a részvénytársaság közgyűlési határozata ellen, ha az a törvenynyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik. A törvény e rendelkezése nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a közgyűlés határozatainak megsemmisitése iránti eljárás keresetlevéllel tehető folyamatba, tehát csak peres eljárás utján vehető ez a jog igénybe a részvényesek által. Minthogy pedig a kereskedelmi törvény a közgyűlési határozatoknak a részvényesek részéről történő megtámadása czéljából más rendelkezést nem tartalmaz, csakis a kereseti jogot biztosítja részükre: kétségtelen az is, hogy a részvényes a kö/gyülés határozatát csak keresettel támadhatja meg; ahhoz azonban nincs joga a részvényesnek, hogy a töivényszéknek bemutatott közgyűlési határozat hivatalból való felülvizsgálata tárgyában hozott birói végzés ellen felt'olyamodási jogorvoslattal élhessen Ennélfogva özv. G. S.-nek, mint részvényesnek az elsőbiróság végzése ellen kőzhetett fe:folyamodását hivatalból vissza kellett utasítani, mert az elsőbiróság neheztelt végzését részvénytársasági közgyűlés alapszabálymódositó határozatának hivatalból való felülvizsgálati tárgyában hozta, ezen végzés ellen tehát a felfolyamodő részvényesi minőségénél fogva a kifejtettek szerint a felfolyamodás jogorvoslatát igénybe venni nem jogosult. Ezen pedig az serr: változtathat, hegy a neheztelt végzés oly közgyűlési határozat felett hoza'ott, arntljet a közgyűlés annak következtében hozott, hogy korábbi határozata, a felfolyamodó megtámadási keresete folytán a bíróság által jogerős Ítélettel megsemmisíttetett. M. kir. Curia: A másodbiróság végzését indokai alapján helybenhagyja. 43. Még abban az esetben is, ha helyesnek fogadtatik el az az álláspont, hogy a részvényest a K. T. 174. §-ában meghatározott kereseten kivül az a jog is megilleti, hogy egyes lényeges alapítási feltételek meg nem tartása miatt azt kérhesse hogy a czégjegyzékbe bevezetett társaság semmisnek kimondassék, — ha a részvényes magával a társasággal szemben ezt a jogát nem érvényesiti, a czégjegyzékbe bevezetett s kellő időben megalakult társaság közgyűlésének határozatával a felelősség alól feloldott alapítók az aláírók által a részvényekre befizetőit pénzek visszafizetésére azért nem kötelezhetők, mert az alapítók felelőssége akkor nem szűnt volna meg, ha a részvénytársaság a czégjegyzékbe történt bevezetése daczára, jogilag nem létezőnek tekintendő. — Nincsen olyan jogszabály, hogy a megelőző bűnvádi eljárás szükségKéppen akkor is megindítandó volna, ha a magánjogi igények érvényesítését czélzó polgári per érdeme ennek során is kellően tisztázható az Ítélkezés szem pontjából. (M. kir. Curia 629/912. V. sz — 1913. jan. 14.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltóiörvényszék : (19il. márcz. 24. 76.824/910. sz.) Felperes keresetevei elutasittatik. Indokok : Felperesnek kereseti kérelme két — egymással okozati összefüggésben álló — részből all, u. m. 1. kérte az X. részvénytársaság megalaku ását törvénytelennek kimondani azon az alapon, hogy 210 drb részvényre sem az aláíráskor, sem később az aláírók semmiféle befizetést nem eszközölvén és a czégbejegyzést az igazgatóság valótlan előadása és a kir. törvényszék félr vezetése mellett vivén keresztül: a nevezett részvénytársaság törvényszerűen nem jött létre ; ehez képest a bár tényleg igen, de jogilag nem is létező részvénytársaság az alapitókat a K. T 152. §-a alapján való felelősségük alól fel sem menthetvén, kérte 2. az ezek szerint még most is felelős alapitóknak azon 6000 korona leszállítóit kereseti összeg megfizetésében való marasztalását, amely összeget még a részvénytársaság megalakulása előtt az alapi ók kezéhez fizetett le. Ami a felperes keresetének azt az első részét illeti, hogy az X. részvénytársaság mesa'akulása a vita'ott szabálytalanságok és a törvényszék félrevezetése okából törvénytelennek mondassék ki, — evvel a kereseti kérelmével a felperes azért vo't elutasítandó, mert az a kérdés, hogy a tényleg megalakult és a czégjegyzékbe is bevezetett, tehát tényleg létező részvénytársaság megalakulásának törvényte'enségo, más szóval a részvénytársaságnak megspmmisitése, magának a mmdezideig fennállló és a czégjegyzékre bejegyezve levő részvénytársaságnak p^rbe vonása nélkül csupán az alapítók egy része ellen irányzott perben ítéleti megállapításnak tárgyát nem képezheti. A 6000 koronára leszállított marasztalási kérelemre vonatkozóan az alperesek két alapon éltek időelfíttiségi kifogással. Első sorban u. i. azt vitatták, hogy miután a részvénytársaság megalaku'ásának a felp?res áltsl vitatott törvényellenessége valóság esetén büntetendő cselekmény tényál'adékát is foglalná magában: előzetesen a bűnvádi eljárás is meg'nditandó és lefolytatandó lett volna. Ez a kifogás teljesen alaptalan, mert nincsen olyan jogszabály, hogy a megelőző bűnvádi eljárás szükségképpen akkor is megindítandó volna, ha a magán jegi igények érvényrsitését czéhó polgári per érdeme ennek során is kellően tisztázható az Ítélkezés szempontjából. Minthogy ppdig a jelen esetben a vitatott szabálytalanságoknak magánjogi következményei — va'ósásr esetén — a K. T határozmányai szerint egészen tisztán á'lanak; és e szerint megelŐ7Ő bűnvádi eljárás megirdi'ása és lefolytatására ennek a pernek érdemi elbírálása szempontjából semmi szükség nincs : a fenti czinv n támasztott időelóttiségi kifogás figyelmen kívül volt hagyandó. Másodsorban azon az alapon támasztottak:
