Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 4. szám - A részvénytársaság semmissége

4 sz. Kereskedelmi J02 71 •J OGGYA KORLAT. Czég. 40. A keresk. törv. 14. § ának rendelkezéséből következik, hogy a részvénytársaságok és szövetkezetek ebbeli minőségüket a czegszövegben rövidített alakban ki nem tüntethetik. (M. kir. Curia 1041/v. 1912. sz. — 1912. deczember 30.) A zalaegerszegi kir. törvényszék : Az igazgatóságnak azt a jelentését, mely szerint a 3. rovatba magyarul: ..Hungária Hazai ernyögyar R.-T.", németül : ,.Vater.ándiirche Sonn- und Regen-chirmfabrik A.-G.". a 8. rova'ba : a ,.Hungária Hazai Ernyögyar részvénytársaság'' eddigi czégszövege helyett az uj czégszöveg bejegyeztessék, tudomásul veszi. A győri kir. ítélőtábla : (a miniszteri biztos felfolyamodasa folytan.) Az elsobiróság végzését abban az egyedül neheztelt részeben, a me^ szerint a 3. rovatba a czégnek következő módosítása: ..Hungária hazai ernyőgvár r.-t.". „Vateriándische Sonn- und Piegenschirmfabnk A. G." rendeltetett bejegyeztetni, megváltoztatja, ezen bejegyzést hatályon kivül helyezi és kimondja, hogy a bejegyzés nem a részvénytár saság kifejezésére szolgáló ,.R T." rövidítéssel, illetve a nem azonos nemet szöveggel meg nem engedhető és a részvény'á'sasig igazgatósagát felhivatni rendeli, hogy a magyar és német czégszövegekben a ..részvénytársaság" és ,,Aktiengesellschaft" szót egeszeben használja és a német szöveget akként állapitassa meg. hogy Hungária Vateriándische S->nn- und Schirmfabrik AktiengeseJ schaft", ezek megtönéntével pedig a 35 S f. sz. a. bejegyzés törlése és a helyesbített czég bejegyzése iránt intézkedjék. Indokok : A K. T. 14. §. határozottan rendeli, hogy a részvénytársaságok czégükben világosan mint ilyenek jelölendök meg. ezt tehát nem helyettesiti a szokásos kezdőbetűkkel való megjelölés és mert oly esetben, midőn valamely czéget a magyar nyelven kívül mas nyelven is kívánunk bejegyezteti, a czég azonosságának szempontjából, a más nyelven használandó czégszivegnek a magvar szöveggel mindenekben egyezőnek kell lennie. M. fctr. Curia : A másodbiróság végzését indokaiból helybenhagyja. Üzletátruházás. 41. Valamely üzlet künnlevösegeinek átruházása magukban minden más vagyontárgy átruházása nélkül meg a czég átruházása e>eteben sem tekinthető az 190S. LVlII. t-cz. tekintete alá eső üzletátruhazásnak (M. k;r. Curia 495 1912. sz. — 1912. decz. 28.) A temesvári kir. itélötálla : Az elsobiróság Ítéletének az alpereseket marasztaló felebbezett részét helybenhagyja. Indokok : II. es III. r. alperesek nem tagadták, hogy az üzletüket ,.Sch. A utóda Sch. és W." czeg alatt folytatják, továbbá, hogy az I. r. alperes üzleti követeleseit áttették. Minthogy pedig az üzletátruházás akkor is fenforog, ha oly jogok és előnyök engedtetnek át. melyektől az üzlet folyta'ásanak lehetősége függ és nem szükséges, hogy a keresk. üzlethez tartozó minden vagyonérték a maga összegében ruhaztassek át ; minthogy az üzlet folytatásának lehetősége nagyreszt epen atiól függ, hogy a keresk. czég használata és a künnlevő követelések engedessenek át, amely jogok alapjául szolgálnak annak, hogy a volt vevőkör az uj üzlethez vonassék: helyesen állapította meg az f-isőbiróság azt, hogy jelen esetben az 1903 : LVII. t. cz. 1. §. alá eső üzletatruházás esete forog fenn. M. kir. Karia: M rdkét alsóbiróság Ítéletét a másod- és harmadrendű alperesekre vonatkozó felebbezett részeben megváltoztatja, felperest keresetével ezekkel az alperesekkel szemben elutasítja, stb Indokok : A felperes nem bizonyito'ta. hogy az I. r. alperestől a másod- és harmadrendű alperes annak künnlevösegein felül valamely más vagyontárgyat átvettek. Minthogy pedig az 1908. évi LVII. t.-cz. rendelkezései épen azt czélozzák. hogy a keresk. üzlet átruházásával az üzletből eredő tartozások fedezete a hitelezők elől el ne vonassék, — ami pedig akkor, amidőn az átruházó semmilyen vagyontárgyat nem ruház at, fenn nem forog, minthogy továbbá a künnlerőségeknek meghatározott vételár elleneben az alperesek által történt átvétele nem eshetik az üzletátruházásnak a fent idézett törvényben szem előtt tartott fogaima alá, es minthogy e szerint a jelen esetben, mikor csak az nyert megállapítást, hogy az I. r. alperes beleegyezett abba. hogy a többi alperesek az ö czégként be sem jegyze't nevét az utódlás kitüntetésével majd czégükbe felvegyék és hogy a saját künnlevőségeit a II. és III. r. alperesnek eladta, az 1903 : LVII. t.-cz.-ben meghatározott üzletátruházás esete fenn nem forog. Részvénytársasig. 42. Az egves részvényesnek nincsen felfolyamodási joga a czegbiróságnak azon határozata ellen, melylyel a közgyűlési határozatot tudomásul vette. (M kir. Curia 1024/912. — 1912. decz. 30-án.)