Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 4. szám - A részvénytársaság semmissége

70 belül történt biztosítása vagy kiadása, ha az ehhez való jog nem foglaltatott a már előbb létrejött szerződésben. A törvénynek ezen tulszigoru álláspontján a birói gyakorlat már több irányban iparkodott enyhiteni, igy kimondotta, hogy a hozománynak a kritikus időben történt biztosítása akkor sem támadható meg, ha az ahhoz való jog a házassággal egyidejűleg, habár a kritikus időben megkötött szerződésben foglaltatott. Ujabban egy olyan esetben kellett a csődtörvénynek ezt a rendelkezést alkalmazni, amelyben a házas felek egy, több mint tiz évvel a csőd előtt létrejött házassági szerződésben abban állapodtak meg, hogy a nő a férjének kezelés végett átadott hozománya feletti tulajdonjogát és szabad rendelkezési jogát a házasság egész tartama alatt magának fantartja ; ós a csőd előtt másfél évvel létrejött szerződósben pedig az időközben a férje ingatlan birtokába beruházott hozomány biztosításához való jogot megszerezvén, azt erre az ingatlan birtokra bekebeleztette. A Curia ezt a bekebelezés által nyert biztosítást hatálytalannak mondotta ki a csődhitelezőkkel szemben azon az alapon, hogy az két éven belül szereztetett, a már előbb létrejött házassági szerződósben a részére biztosított szabad rendelkezési jog pedig nem vehető olybá, mintha annak alapján a nőt a biztosításhoz való jog már meg illette volna. A sztrájk megengedhetősége. A német ipartörvény 152. §-a értelmében a sztrájk megengedett abban az esetben, ha kedvezőbb bér- ós munkafeltótelek elérése czéljából rendeztetik. A német birói gyakorlat ezt a rendelkezést véve figyelembe, hajlandónak mutatkozott olyan jogi álláspont elfoglalására, hogy az ipartörvény 152. §-ának megfelelő sztrájk megengedett, ellenben minden más czólból szervezett sztrájk meg nem engedett; tehát jogtalan. Ezt az álláspontot tette magáévá legújabban a berlini Kammergericht is. A Reichsgericht azonban nem fogadta el ezt a disztinkcziót és kimondotta azt a nagy feltűnést keltett tételt, hogy a sztrájk szabályszerint minden esetben jogos és igy megengedett és amennyiben nem ütközik tételes törvényekbe (főleg a büntető törvénykönyvbe, a polgári törvénykönyvvel védett jó erkölcsökbe), jogtalannak még az esetben sem minősíthető, ha az ipartörvóny 152. §-ban emiitett czólokon kivül más czélok elérése végett is mondatott ki. Nem lehet tehát jogtalannak tekinteni a sztrájkot bármily czélt szolgáljon is, amennyiben nem foglal magában szerződésszegést, nem kapcsolatos a büntető törvénybe ütköző cselekményekkel és nem sérti a jó erkölcsöket. A jó erkölcsökbe nem titközik az a sztrájk, a mely a rendezők véleménye szerint jogos czél elérésére törekszik és nem tisztán rosszakaratnak avagy bosszúnak szülöttje. A Reichsgericht eme liberális döntése kapcsán nem mulaszthatjuk el annak felemlitését, hogy különösen 4 sz. a német konzervatív pártok és ipari testületek igen erélyesen sürgetik (még az uj büntető törvénykönyv megalkotása előtt) olyan törvényes rendelkezéseknek létesítését, amelyek kellő szigorral ós eszközökkel kizárják azt, hogy dolgozni akaró munkásokat is sztrájkra kényszerítsenek társaik. A Reichstag azonban legújabban (1913. január 22-én) túlnyomó szótöbbséggel (282 — 52 ellen) elvetette ezt a javaslatot. A bosnyák jog tanítása. A Magyar-Bosnyák Gazdasági Központ felterjesztést intézett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz a bosnyák és herczegovinai jognak az ország egyetemein és jogakadémián való taníttatása érdekében. Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter az eléje terjesztett indítványt magáévá tette ós utasította a budapesti tudományegyetem tanácsát, hogy a kivitel módozatait gondos megfontolás tárgyává tegye. Ennek alapján, mint értesültünk, Bosznia és Herczegovina jogintézményeit ós jogforrásait minden tanulmányi félévben heti két óra keretében fogják a budapesti egyetemen előadni oly módon, hogy ezekről mindenek előtt áttekintést nyújtanak minden tanulmányi félévben és ezenfelül minden tanulmányi félévben ezen jogintézmények ós jogforrások másmás ágát fogja az előadó tanár beható előadás ós ismertetés tárgyává tenni. A jogi kar ezen előadások megtartására dr. Zachár Gyula egyetemi magántanárt kérte fel. Megemlítjük, hogy a debreczeni jogakadémián is lesz bosnyák jogi előadás a jövő esztendőtől kezdve, Dr. Tuster Ignácz fogja tartani. Míg a Keleti Kereskedelmi Akadémián már most tart előadásokat a bosnyák jogról dr. Balkányi Kálmán, a Bosnyák-Központ igazgatója. IRODALOM. I. Hazai irodalom. Magyar polgári perjog : Irta Magyary Géza Budapest. 1913. Ara fűzve 26 K. Az 1912. évi törvények. Grecsák Károly „Codex Hungaricus"-ának legújabb kötete. Ara fűzve 14 K, kötve 16 K. II. Külföldi irodalom. Gewerbeordnung mit samtlichen Ausführungsbestimmungen für das Reich u. Preussen stb. Irta: K. v. Rohrscheidt. 2. kiad. Berlin. 1912. Kötve 26 M. Rechtsprechung 1912 zum gesammten Zivil- Handels- u. Prozessrecht des Reiches und der Bundesstaaten. Összeállította: Soergel. Stuttgart. 13. évfolyam. Kötve 10 M. Ottó Hagen. Kommentár zum Versicherungsgesetz für Angestellte vom 20. Dezember 1911. Berlin 1912. Liebermann. 8 M. Kötve 9 M. Kereskedelmi Jog