Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 4. szám - A részvénytársaság semmissége

66 annak lehetősége, közelebbi feltételei, ha a törvényben nem is, de birói gyakorlatunkban már régóta kétséget kizáró módon megáihpittattak volna; minthogy másképp nem tartalmazhatnák ezt a kije lentést, hogy : „mert ha tényleg, minta jelen esetben, megalakult és a kereskedf Imi C2égjegyzékbe be is vezetett részvénytársaságnak, mint törvényszerűen létrejöttnek, megsemmisítése utóbb birói Ítélettel ki is mondatik" stb. Birói gyakorlatunkat a Curia kimondásai irányítván, természetszerűen most a szóbunforgó curiai Ítélet alapján kell bizonyos pozitívumokat megrögzíteni, amik a birói gyakorlatunkb n először jelentkezett megsemmisítés kérdésének arczulatát körvonalazzák. A Gur a felemlíti a megsemmisítést és nem nyilatkozik annak lehetősége ellen. Ebből a negatívumból egyrészről azt lehetne levonni, hogy a döntés alá került esetben nem volt szükség a megsemmisítés kérdésének általános, elvi megoldására, tehát ezért tartotta a Curia elegendő nek a feltételes alakot; másrészt a fent közölt kijelentés, de az indokolásnak egyéb részei is arra a következtetésre nyújthatnak alapot, hogy a Curia nem tartja kizártnak, miképp bizonyos lényeges alapi'ási feltételek hiánya esetében a beiegyzett részvénytársaságot a részvényes keresete alapján a Mróság megsemmisíthesse. Mert hiszen, ha a Curia álláspontja szerint jogunkban ilyen keresetnek helye nem volna, akkor ezt a szóbaníorgó határozat ki is mondotta volna. Ha a Curia érthetően óvatos kijelpntését ekként értelmeznénk, meg kellene állapítanunk, hogy legújabb birói gyakorlatunk a részvénytársaság megsemmisítésének kérdésében két lénye ges irányban már állást foglalt : 1. Lehetségesnek tartja a7t, hogy minden egyes részvényes keresetileg követelhesse a már bejegyzett részvénytársaság utólagos megsemmisítését és a czégjegyzékből való törlését; 2. egész általánosságban utal arra is, hogy minő esetekben vezethet sikerre a részvényesnek ez a keresete, t. i : „egyes lényeges alapítási feltételek meg nem tartása" esetében ! A jelenlegi czikkünk elé kitűzött czélt tel jesen elérjük, ha csak reá tudunk mutatni arra az ijesztő kérdés-complexumra, amit a Curia 629/912. V. sz. határozatának most adott esetleges értelmezése mellett, — addig, amíg a törvényhozás kimerítően szabályozza a meg4 sz. semmisítés kérdését — a birói gyakorlatnak kellene megoldani. I. Első és legfontosabb feladat lenne a semmisségi okoknak határozott körülírása. Ezeknek az okoknak megállapításánál pedig állandóan szem előtt kell tartani két fontos irányelvet Egyrészről, hogy azoknak az alapításkori szabályoknak figyelmen kivül hagyása, amelyeknek betartását a törvény a részvényesek érdekében követeli meg (alakuló közgyűlés összehívásának ideje, határozatképessege, részben a részvényaláirás formasága, az alapszabályok kötelező tartalma stb.), nem lehet ok a már működő, virágzó részvénytársaság életének kioltására akkor, ha a megsemmisítés súlyosabban sérti a részvényesek éidekét, amint azt az ő védelmükre alkotott szabályok figyelmen kivül hagyása sértette. Azért, mert egy részvényes (esetleg a konkurrens vállalat megbízottja) a megalakulás után bizonyos, a részvényesek érdekében felállított, normák sérelmét vitatva^ kéri a társaság megsemmisítését, még nem teljesítheti a bíróság ezt a kérelmet a hasznosan működő társaságban előnyt látó többi részvényes megkárosítására: utile per inutile non vitiatur. Másrészről a megsemmisítés okainak megállapításánál nem lehet figyelmen kivül hagyni azt a fontos közgazdasági érd ket sem, ami egy már megalakult, a birói bejegyzés folytán jogilag is létező, virágzó részvénytársaságnak fentartását követeli meg, még abban az esetben is, ha az alapítás folyamán elkövetett formahiányok, vagy akár anyagi törvény sérelmek feketítik be a vállalat múltját. Ha szépen is hangzik íróasztal mellett a regula Catoniana, hogy „quod ab initio vitiosum est, non potest tractu temporis convalescere"; a jogszabályokkal és teoretikus jósolgatásokkal szemben tiszteletlen gyakorlati életben igen sokszor tapasztalhatjuk azt a lehetetlenséget, hogy a legtökéletesebb formák között világra hozott részvénytársaság egyáltalában nem képes megerősödni, mig a vitiosus alapításban fogamzott társaság hatalmas, virágzó vállalattá bontakozik. S ha már most a megsemmisítés pallósa, védve a rég elfelejtett és beheggedt sebeit a .jogrendnek", elvágja egy bűnben fogant, de hasznossá és erőssé fejlett társaság életét, halomra dönt vele számtalan, a létező társaság körül kifejlődött jogos érdeket, akkor igazán csak annak az álláspontnak helyességét erősiti meg, Kereskedelmi Jog