Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 4. szám - A részvénytársaság semmissége
4. sz. Kereskedelmi Jog 65 foglalt kamatkövetelés elleni kifogást kizárja, akkor az a kérdés merül fel, hogy minő más értelmezé-t keli ennek a törvénypontnak tulajdonitni '? Ugy kell-e ezt értelmeznünk, hogy a törvény evvel csak arra akart utalni, hogy a váltói kamatról a váltótörvény rendelkezik és ezért nem vonatkozik a kamattörvény a váltókövetelésekre, es igy a kérdéses törvénypont értelme csak annyi, mintha a törvény egyszerűen azt mondaná: „a váltótörvénynek a kamatra vonatkozó határozmáúyait a jelen törvény nem érinti ?* Meg kell vallanunk, hogy evvel a magyarázattal nem lehet valami fogható értelmet tulajdonítani a törvényes rendelkezésnek, mert a váltótörvény nem intézkedik &°/o on felüli kamatról, és igy természetes, hogy különben sem érintené az 1877. évi VIII. t.-cz. a váltótorvénynek a kamatra vonatkozó ha'ározmányait, tehát ily értelemben a 9. §. a) pontja merőben felesleges intézkedés volna. A most készülőben levő egységes nemzetközi váltójogban van egy oly határozmány, mely szerint a látra vagy lát után fizetendő váltóban kamatot is lehet kikötni. Ha mai váltótörvényünkben is megvolna ez a szabály, akkor az 1877. VIII. t.-cz. 9. a) pontjának azt az értelmet lehetne tulajdonítanunk, hogy az ilyen kamatkövetelés az, a melyet a törvény a 8%-os korlátozás alól ki akar venni. De miután mai váltótörvényünkben nincs ilyen határozmány, ennélfogva nem kínálkozik ez az értelmezés a törvény magyarázatára. Ugy hogy in útiima anaíysi nem marad egyéb hátra, mint annak konstatálása, hogy a törvénynek a váltókövetelésekre vonatkozó szabálya annyira homályos, hogy annak minden szempontból megnyugtató értelmezését találnunk alig lehet. Talán ez a homályosság az oka annak, hogy a joggyakorlatban a váltókövetelésekre vonatkozó törvénypont értelmezésével alig taiáUozunk. Mind°nt összevéve és a törvény czéljából kiindítva /ónban mégis azt hiszem, hogy váltóköveteléssel szemben is hatályosnak kell tartani az oly kifogást, hogy a váltó 8%-on felüli kamat kikötésen alapul. Yerus. A részvénytársaság semmissége Irta : Dr. Kuncz Ödön. A legnehezebb részvényjogi kérdések közé tartozik annak eldöntése, hogy kimondható-e bizonyos, az alapi:áskor elkövetett, lényeges szabálytalanság daczára bejegyzett és igy jogi létet nyert részvénytársaság semmissége, s ha igen : mely esetekben ? Aki ismeri ennek a kérdésnek, különösen a franczia és német jogban lepergett historikumát, természetszerűnek fogja venni, hogy egy rövid czikknek keretében a kérdés kimerítő fejtegetése vagy éppen megoldása teljesen lehetetlen. A kérdés felvetését azonban feltétlenül szükségesnek tartjuk abból az alkalomból, hogy a Curia 1913. január 14-en 629/9i2. V. sz. a. hozott határozatában1) megtette az erre vonatkozó kezdő lépést; amennyiben kifejezést adott annak, hogy a részvénytársaság semmisségével, mint komoly lehetőséggel, birói gyakorlatunk is számolni kénytelen. Mindezideig a. i. csak az elmélet foglalkozott azoknak a jogkövetkezményeknek megállapításával, amiket az alapításkori törvényes feltételek be nem tartása idéz fel, anélkül azonban, hogy ennek az ágas-bogas kérdésnek részletekre menő körülhatárolását és megnyugtató megoldását adta volna.2) A Curiának emiitett nagyjelentőségű határozata pedig tisztán a részvényes keresete alapján történő megsemmisítéssel foglalkozik, utal [s azokra a lényeges momentumokra, amelyek a megsemmisítés kimondására vezethetnének, — azonban még annak a kérdésnek eldöntésére sem vállalkozik, hogy van-e tehát helye jogunkban a rtság megsemmisítésére irányozott keresetnek. ,Még abban az esetben is — mondja a Curia, — ha helyesnek foqadtatik el az az álláspont, hogy a részvényest a K. T. 174. §-ában meghatározott kereseten kívül az a jog is megilleti, hogy egyes lényeges alapítási feltételek meg nem tartása miatt azt kérhesse, hogy a czégjegyzékbe bevezetett társaság semmisnek kimondassék" stb. Az alapul szolgált budapesti ker. és váltótörvényszéki 76.824 910. sz. ítélet indokai nem ebben a feltételes formában beszélnek a részvénytársaság megsemmisítéséről; ellenkezően ugy operálnak ezzel a müvelettel, mint hogyha l) Részletesen közölve a ..Kereskedelmi Jog" mai számának ,.Hazai joggyakorlat" rovatában. 2j L. különösen Xagy Ferencz : L 340. és köv. 11. Kádár Gyula : Magyar rtsági jog 2. kiad. 78. és köv. 11. Neumann Ármin : I. 520., 521. 11.; de lege ferenda különösen Bubla Ferencznek az 1911. évi jogászgyülésen előterjesztett javaslatait ; és az ala^ tökefelemeléssel vonatkozásban szerző : Alaptőke-felemelés 299. és köv. Ú.
