Kereskedelmi jog, 1912 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 2. szám - Védjegyjogi Döntvénytár. [Könyvismertetés]

Kereskedelmi Jog 2. SZ. pedig helybenhagyja, a benne felhozott indokok alapján, (i707/1910) M. Tcir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kir. Curia a másodbiróság Ítéletét indokai alapján és azért hagyta helyben, mert a két alperes részére a felperesek ellen foganatosított árverés utján befolyt vételárból a budapesti kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnak 1906. évi 19.260. sz. a. végzésevei kiutalványozott összeg a B. a. egyezség kelte idejében nem kezeltetvén mint az alperes javára letétbe helyezett összeg, alaptalan az alperesnek az a vitatása, hogy ennek az összegnek a kezéhez történt kiutalása nem oshetik a B. alatti egyezségben kötelezett fizetés tekintete alá, mivel ez az összeg már úgyis az ő javára volt helyezve és mert „F. A." mint utóajánlatot tevő által előlegezett ujabb árverési költség a jogerőre emelkedett 16.450/904. sz. sorrendi végzésben a nevezett utóajánlatot tevő javára nem soroztatván és az ugyancsak jogerős 19.260/906. sz. a. végzésben vissza nem utaltatván — az alperesnek ez az eljárása, hogy ezt. az előleges költséget a nevezettnek megfizette, felperesnek a terhére nem eshetik. 21. Az üzletátruházással az üzleti követelések még átruházottaknak nem tekinthetők. (M. kir. Curia 1255/911. P. — 1911. november 23.) M. kir. Curia: A kir. ítélőtábla ítéletét, el hagyásával annak a törvényes alappal nem bíró indoknak, mintha az üzlet átruházásával az üzleti követelések is átruházottaknak volnának te kintendők és mintha ebből folyólag a czég uj birtokosai J. M. és P. S. által a kereseti követelésnek a felperes betéti társaságra az E. a. nyilatkozattal az üzlet átruházását követőleg történt átruházása (engedményezése) érvénytelen lenne: indokai alapján helybenhagyja. Vétel. 22. Ha a vevő magát az eladóval szemben arra kötelezi, hogy az árkedvezményeket titokban tartja, de azokat másokkal mégis közli, ugy megtéríteni tartozik az eladénak mindazon károkat, melyeket neki ezen indiskrécziójával okozott. (M. kir. Curia 340/911. — 1911. deczember 14.J A rózsahegyi kir. törvényszék: Végrehajtás terhével kötelezi alperest felperesnek 1376 márka 90 pfennig, azaz 1617 K 86 fill. tökét és jár. megfizetni. Indokolás: A kereset szerint alperes 1908. évi május hó 18-iki keletű levelében felperestől ajánlatot kért papirzacskógyártó gépek szállítására. Felperes az ajánlatot megtette s ennek alapján a felek szerződóst kötöttek 3 különböző gép szállítására 12850 márka árban a felperes árjegyzéke szerint. Felperes az árjegyzéki árakból 5°/o engedményt szokott adni és a szállítási költség felét viselni. Alperes azonban 10% engedményt és a gépeknek vámmentesen és íuvarmentesen R.-re szállítását követelte, amit felperes elvállalt Ugyan, minthogy azonban ilyen kedvezményt még másnak sohasem adott, az alperes kívánta rendkívüli engedményt a titoktartás feltételéhez kötötte. Felperes a gépeket szállította, azokat alperes átvette és ma is használja. Alperes azonban megszegte a szerződést, s a rendkívüli árengedményt közölte G. H. b.-i kereskedő czéggel, a felperes vevőjével, aki felperestől a múltra és a jövőre nézve az alperesnek adottal azonos kedvezményt követelt s felperest az üzleti összeköttetés felbontásával fenyegette. Felperes kénytelen volt G.-nek a rendkívüli kedvezményt megadni s a már lezárt üzletek után 3230 márka 15 pfenniget megtéríteni. Felperes ezután a berlini Landesgerichtnél alperes ellen 5°/o rabatt, a szállítási költség fele és jogtalanul levont vételár czimén pert indított s alperes jogerősen el is marasztaltatok, minthogy azonban Poroszország és Magyarország között végrehajtási viszonosság nincs, kénytelen felperes a berlini Landesgericht jogerős Ítéletének a magyar állam területén végrehajtható volta iránt pert indítani s ezt kéri itéletileg kimondani, amennyiben pedig ez a kérelem nem volna teljesíthető, kéri alperest a berlini Landesgerichtnél előterjesztett kérelem alapján 1376 márka 90 pfennig és kamatai fizetésére kötelezni. Alperes elleniratában kérte a kereset elutasítását, tagadta, hogy felperes nem adott másnak is az alperesnek adottal azonos rendkívüli árkedvezményt, tagadta, hogy ő az árkedvezményt G.-vel közölte, tagadta, hogy felperes G.-nek ugyanolyan gépeket szállított, hogy G. a felperest az üzleti viszony felbontásával fenyegette s hogy felperes G. nek 3230 márkát vagy más összeget engedményként megfizetett. Felperes keresetének abban az alakjában, hogy a berlini Landesgericht ítélete végrehajthatónak mondassék ki, helyt adni nem lehetett, mert vagy van két állam közt végrehajthatósági viszonosság vagy nincs ; ha van, ugy végre kell hajtani az Ítéletet s ez a kereset felesleges, vagy nincs végrehajtási viszonosság s akkor az itélet nem hajtható végre, hanem a pert újból kell megindítani. Minthogy pedig a felek közt nem vitás, de sőt a bíróság hivatalos tudomása szerint is az 1905. évi hágai egyezmény s illetve a 9000/1909. I. M. R. 37. § ában meghatározott eseten kivül Poroszország és Magyarország között végrehajtási viszonosság nincs, felperes követelése a poroszországi ítélet figyelmen kivül hagyásával bírálandó el s illetve a magyar bíróság által újból tárgyalandó és döntendő el. Alperes nem tett kifogást a keresetnek