Kereskedelmi jog, 1912 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 2. szám - A külföldi részvénytársaságok belföldi fiók intézetei és a magyar kereskedelmi törvény. [2. r.]

Kereskedelmi Jog hanem a már bejegyzett czég szórói-szóra abban az alakban, ahogy a főtelepre illetékes czégbiróságnál már bejegyeztetett. Ezt mondja ki a K.-T. 18. §-ának az a rendelkezése, amely szerint fióktelep létesítése esetén ,a czég az arra illetékes törvényszéknél is bejegyzendő". Ettől a szabálytól csak a 18. §. ut. bek. esetén lehet eltérés, amikor t. i. a fióktelep helyén a már bejegyzettel azonos czég létezik. Ahogy tehát a fióktelep esetében az ismét bejegyzett czégszöveg nem tüntetheti fel, hogy fióktelepről van szó, és ahogy a fióktelep czégéről beszélni legfeljebb a 18. §. ut. bek. esetén lehetne, mert a fióktelep külön czége nincs, csakis egy egységes czég van, amely anny'szor jegyzendő be ugyanazon alakban újra és újra a czégjegyzékekbe. ahányszor más törvényszék terűi ctén (a ker. czégjegyzékek berendezéséről és vezetéséről szóló 26.922/75. sz. rend. 13. §. 1. p.) uj fióktelep létesíttetett; azonképen a külföldi r.-t.-oknak van csak czége, nem azonban a belföldi fiókintézetnek, ez az egységes czég jegyzendő be a belföldi fiókintézet létesítésekor is, és fióHntéseti külön czégröl beszéhú nem lehet. A 210. §. generális rendelkezésével szemben a 211. §. azon beszédmodorának, hogy „a képviselőség a társasági fiók-czég érvényes jegyzésére feljogosittatott" jelentőséget tulajdonítani nem lehet. A mondottakból mindenekelőtt az következik, hogy amint a fióktelep czégszövegébe a „fióktelep" szó fel nem vehető, azonképpen a külföldi r.-t.-ok czégének bejegyzésénél a czégszövegbe a „fiókintézet", „ügynökség" vagy „képviselőség" szavak fel nem vehetők. A gyakorlat — és pedig azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy az egyöntetű gyakorlat az, hogy az említett szavak a czégszövegbe felvétetnek, ami által egyrészt az a látszat nyer tápot, hogy a fiókintézetnek az anyaintézettől különböző czége van, másrészt az ily czégszövegek a jogalanyiság különbözőségének álláspontját is támogatják. Nem akarom konkrét példákkal igazolni azt a további közismert körülményt, hogy czégbiróságaink még azon is tulraennek, hogy csak az „ügynökség", „fiókintézet" vagy „képviselőség" szavak felvételét engedjék meg a czégszövegbe, amely szavakat a tv. használja, hanem nem egyszer találkozunk a czégszövegben „magyarországi igazgatóság", ,vezérügynökség„vezérképviselőség" és más efajta szavakkal, amelyeket a tv. nem használ' melyek nem jelentenek sem többet, sem kevesebbet, mint a képviselőség fogalma, de amelyeket a czégszövegbe még akkor sem volna szabad felvenni, ha helyes lenne az az álláspont, hogy magának a belföldi czégnek utalnia kell a fiókintézet fennállására. Az ilyen hangzatos czimek csakis a laikus közönség megtévesztésére jók. Az azonosságból és a 210. §. rendelkezéséből folyik, — amint már kiemeltem — hogy a belföldön ugyanaz a czégszöveg jegyzendő be, mint amit a külföldön használ a társaság. Tehát német, angol vagy franczia nyelvű czégszövegek. Ebből aztán a közönség amúgy is látni fogja, hogy mily külföldi társasággal van dolga. A bejegyzéseknél mégis az ily bejegyzés a legritkábban fordul elő. Általában megállapítható, hogy a legtöbb osztrák vagy német társaság czégszövege magyar nyelven az eredeti német nyelvű czégszöveg jobb vagy rosszabb fordítása az obligát ügynökségi vagy igazgatósági toldattal és az idegen szöveg teljes elhagyáI sával. Pl. „Első osztrák általános baleset ellen biztosító társaság magyarországi vezérügynöksége", stb. Egyéb nyelveknél az ily teljes fordítások már sokkal ritkábbak. A legnagyobb variáczió, azaz helyesebben káosz uralkodik a czégszövegek megállapitása terén. Van társaság, mely megőrizte eredeti idegen czégét és fordítást nem tartalmaz. így „The Gresham life assurance Society Limited" (az ügynökségre I való utalásokat egyszerűség kedvéért elhagyom). Van társaság, melynek czége félig magyar, félig I idegen nyelvű. így: „Viktória zu Berlin biztosító társaság". Avagy „Standard életbizt. társ.", „Mutual newyorki életbiztosító társ.", „Star életbizt. társ. London". Vannak oly társaságok, amelyek az anyaintézet székhelyének nevét felveszik az itt bejegyzendő czégbe és elnevezik magukat newyorki, trieszti stb. társaságoknak, holott az eredeti czégszövegben minden van, csak az nincs, hogy a társaságnak hol van a székhelye. Czégbiróságainknál zsinórmértékül szolgáló elv, — bár véleményem szerint erre törvényes alap nincs — hogy a czégszövegnek magyar nyelven is be kell vezettetnie a czégjegyzékbe és ennek alapján, ha idegen czégszöveg is van, az ily czégek kettős czégszöveggel bírnak (magyar és idegen). Hogy e kettős czégszöveg csak együttesen teszi ki a K.-T. 10. §-a sze-