Kereskedelmi jog, 1912 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 2. szám - A külföldi részvénytársaságok belföldi fiók intézetei és a magyar kereskedelmi törvény. [2. r.]

26 Ez az utóbbi érvelés azonban nem állotta ki a kritikát, mert annyi kétségtelen, hogy a tudakozódó nem köteles bejelenteni, hogy az adatokra miféle czélból van szüksége. Ö csupán felvilágosításokat kér, de nem mondja meg, hogy minő eredményt vár tőlük. Az is mellé­kes, hogy az informáló néha azonnal, minden fáradozás nélkül tud választ adni, mert hiszen az adatgyűjtés is azért történt, hogy azt bárki megkapja, ki utána majd érdeklődni fog s olyan adatot, melyről az iroda előre tudná, hogy azt soha senki keresni nem fogja, bizo­nyára nem is szerezne meg, még ha minden fáradozás nélkül és teljesen ingyen jutra is hozzá. Hogy az informáló önálló s nem lekötött szolgálattevő, szintén nem teszi a viszonyt vállalkozási szerződéssé, mert a lekötés történ­hetik csak egy bizonyos irányban a szolgálati szerződésnél is, midőn pl. egy kertész arra vállalkozik, hogy a nap néhány óráján keresztül parkomat állandóan rendben tartja, de egyéb­ként önálló foglalkozása van, pl. mükertész. S hogy a tudakozódónak nem az eredmény, az elfoglalandó állásponthoz való jutás a czélja, az világosan kitűnik abból, hogy a tudakozódó­nak számítani kell arra, hogy az adat beszerzése néha nem is lehetséges, tehát a feltétlen felvi­lágosítás nyújtására az iroda nem is vállalkozik, bár a jelentkezővel jogviszonyba lép. Elő nem állitható munkára pedig vállalkozási szerződés nem köthető, viszont szolgálati szerződés tárgya azonban lehet a kísérletre fordított fáradozás is, főképen abban a reményben, hogy az tán mégis eredményre fog vezetni. Más szavakkal kifejezve : kísérletezésre fogadhatok munkaerőt, de egy elő nem állitható mü elkész'tésére nem vállalkozhatik velem szemben senki. Ezek szerint tény gyanánt megállapíthatjuk, hogy az infor­máló által a felvilágosítást kérőnek rendelkezé­sére bocsájtott adatgyűjtemény eredmény ugyan az informáló részéről, de nem „előállított mü" a tudakozódó részére, mert ez csak egy láncz­szem annak a meggyőződésnek elérésére, mely öt további cselekvéseiben vezetni fogja. Mind­azonáltal megengedjük, hogy a tudakozódás esetleg vállalkozási szerződést is létesithet a felek közt, ha tudniillik az informáló határozat véleménynyel is kiséri adatait s a tudakozódó épen ezt akarta tőle. Pl. egy előre megállapí­tott hitelösszeg erejéig az iroda „feltétlenül jó"-nak jelenti ki a vagyoni viszonyai felől informálandó személyt. 2. sz. Tényleg azonban az informácziókat be­szerző, — mint emiitettük — legtöbbször csak adatokat gyűjt és semmi mást nem tesz. Ha tehát a megbízó ki tudja mutatni, hogy a tuda­kozódó iroda légből kapott felvilágosításokkal szolgált neki, joggal megtagadhatja a dij lefize­tését vagy a lefizetettet visszakövetelheti, mert ő utánjárást, adatkeresést kivánt, nem pedig véleményt. Ez is mutatja, hogy szolgálati és nem vállalkozási szerződésről van szó, hiszen a vállalkozási szerződés tárgya lehetne szellemi munka is, melyet azon a czimen visszautasí­tani, hogy abban fiktív adatok is vannak, bizo­nyára bajos volna. Míg, ha az adatok beszer­zése lelkiismeretes és pontos volt, bármennyire tévesek legyenek is azok, az informáló siker reményével azok használhatatlansága miatt pe­relhető nem lesz. (Folyt, köv.) X A külföldi részvénytársaságok belföldi fiók­intézetei és a magyar kereskedelmi törvény. Irta: Dr. Kohner Arthur budapesti ügyvéd.*) II. Mily szövegű czég jegyeztessék be a czégjegyzékbe a külföldi r.-t. czége gyanánt ? Oly kérdés, mely a gyakorlatban egységesen eldöntve nincs és amely némikép összefügg az I. fejezetben és a „Külföldi részvénytársaságok a belföldön" cz. czikkemben kifejtettekkel. A K.-T. 210. §-a értelmében „a külföldi r.-t.-ok kötelesek czégüket a törvényszéknél be­jegyeztetni". Ebből a törvényi rendelkezésből az folyik, hogy a külföldi r.-t. czégét ugyanoly szövegben és oly alakban tartozik a belföldi czégjegyzékbe bejegyeztetni, ahogy és amely formában az a külföldi czégjegyzékbe be van vezetve, illetve ha a külföldön a r.-t. fennállhat bejegyzés nélkül, amely formában a r.-t. a czégszöveget a külföldön használja. A czég­szövegeknek tehát szórói-szóra fedniök kellene egymást. Mindenekelőtt azért, mert a fiókinté­zet külön jogi léttel nem bir s igy annak külön neve (czége) sem lehet. Továbbá, mert nem a fiókintézet vagy ügynökség czége jegyzendő be a 210. §. szerint, hanem a külföldi r.-t. czégé. A helyzet ugyanolyan, mint a fióktelep létesí­tése esetén történő czégbejegyzéskor. Ilyenkor sem a fióktelep czége az, amit a fióktelep helye szerint illetékes bíróságnál be kell jegyeztetni, *) Lásd előző közleményt megelőző számunkban­Kereskedelmi Jog

Next

/
Thumbnails
Contents