Kereskedelmi jog, 1912 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 2. szám - A külföldi részvénytársaságok belföldi fiók intézetei és a magyar kereskedelmi törvény. [2. r.]

26 Ez az utóbbi érvelés azonban nem állotta ki a kritikát, mert annyi kétségtelen, hogy a tudakozódó nem köteles bejelenteni, hogy az adatokra miféle czélból van szüksége. Ö csupán felvilágosításokat kér, de nem mondja meg, hogy minő eredményt vár tőlük. Az is mellékes, hogy az informáló néha azonnal, minden fáradozás nélkül tud választ adni, mert hiszen az adatgyűjtés is azért történt, hogy azt bárki megkapja, ki utána majd érdeklődni fog s olyan adatot, melyről az iroda előre tudná, hogy azt soha senki keresni nem fogja, bizonyára nem is szerezne meg, még ha minden fáradozás nélkül és teljesen ingyen jutra is hozzá. Hogy az informáló önálló s nem lekötött szolgálattevő, szintén nem teszi a viszonyt vállalkozási szerződéssé, mert a lekötés történhetik csak egy bizonyos irányban a szolgálati szerződésnél is, midőn pl. egy kertész arra vállalkozik, hogy a nap néhány óráján keresztül parkomat állandóan rendben tartja, de egyébként önálló foglalkozása van, pl. mükertész. S hogy a tudakozódónak nem az eredmény, az elfoglalandó állásponthoz való jutás a czélja, az világosan kitűnik abból, hogy a tudakozódónak számítani kell arra, hogy az adat beszerzése néha nem is lehetséges, tehát a feltétlen felvilágosítás nyújtására az iroda nem is vállalkozik, bár a jelentkezővel jogviszonyba lép. Elő nem állitható munkára pedig vállalkozási szerződés nem köthető, viszont szolgálati szerződés tárgya azonban lehet a kísérletre fordított fáradozás is, főképen abban a reményben, hogy az tán mégis eredményre fog vezetni. Más szavakkal kifejezve : kísérletezésre fogadhatok munkaerőt, de egy elő nem állitható mü elkész'tésére nem vállalkozhatik velem szemben senki. Ezek szerint tény gyanánt megállapíthatjuk, hogy az informáló által a felvilágosítást kérőnek rendelkezésére bocsájtott adatgyűjtemény eredmény ugyan az informáló részéről, de nem „előállított mü" a tudakozódó részére, mert ez csak egy lánczszem annak a meggyőződésnek elérésére, mely öt további cselekvéseiben vezetni fogja. Mindazonáltal megengedjük, hogy a tudakozódás esetleg vállalkozási szerződést is létesithet a felek közt, ha tudniillik az informáló határozat véleménynyel is kiséri adatait s a tudakozódó épen ezt akarta tőle. Pl. egy előre megállapított hitelösszeg erejéig az iroda „feltétlenül jó"-nak jelenti ki a vagyoni viszonyai felől informálandó személyt. 2. sz. Tényleg azonban az informácziókat beszerző, — mint emiitettük — legtöbbször csak adatokat gyűjt és semmi mást nem tesz. Ha tehát a megbízó ki tudja mutatni, hogy a tudakozódó iroda légből kapott felvilágosításokkal szolgált neki, joggal megtagadhatja a dij lefizetését vagy a lefizetettet visszakövetelheti, mert ő utánjárást, adatkeresést kivánt, nem pedig véleményt. Ez is mutatja, hogy szolgálati és nem vállalkozási szerződésről van szó, hiszen a vállalkozási szerződés tárgya lehetne szellemi munka is, melyet azon a czimen visszautasítani, hogy abban fiktív adatok is vannak, bizonyára bajos volna. Míg, ha az adatok beszerzése lelkiismeretes és pontos volt, bármennyire tévesek legyenek is azok, az informáló siker reményével azok használhatatlansága miatt perelhető nem lesz. (Folyt, köv.) X A külföldi részvénytársaságok belföldi fiókintézetei és a magyar kereskedelmi törvény. Irta: Dr. Kohner Arthur budapesti ügyvéd.*) II. Mily szövegű czég jegyeztessék be a czégjegyzékbe a külföldi r.-t. czége gyanánt ? Oly kérdés, mely a gyakorlatban egységesen eldöntve nincs és amely némikép összefügg az I. fejezetben és a „Külföldi részvénytársaságok a belföldön" cz. czikkemben kifejtettekkel. A K.-T. 210. §-a értelmében „a külföldi r.-t.-ok kötelesek czégüket a törvényszéknél bejegyeztetni". Ebből a törvényi rendelkezésből az folyik, hogy a külföldi r.-t. czégét ugyanoly szövegben és oly alakban tartozik a belföldi czégjegyzékbe bejegyeztetni, ahogy és amely formában az a külföldi czégjegyzékbe be van vezetve, illetve ha a külföldön a r.-t. fennállhat bejegyzés nélkül, amely formában a r.-t. a czégszöveget a külföldön használja. A czégszövegeknek tehát szórói-szóra fedniök kellene egymást. Mindenekelőtt azért, mert a fiókintézet külön jogi léttel nem bir s igy annak külön neve (czége) sem lehet. Továbbá, mert nem a fiókintézet vagy ügynökség czége jegyzendő be a 210. §. szerint, hanem a külföldi r.-t. czégé. A helyzet ugyanolyan, mint a fióktelep létesítése esetén történő czégbejegyzéskor. Ilyenkor sem a fióktelep czége az, amit a fióktelep helye szerint illetékes bíróságnál be kell jegyeztetni, *) Lásd előző közleményt megelőző számunkbanKereskedelmi Jog