Kereskedelmi jog, 1912 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 2. szám - A kereskedelmi tudakozó irodák jogi felelőssége. [1. r.]

K pedig a jótállási idő lejártával. A gép többszöri javítás daczára nem működött jól, a vevő a 3000 K visszaadása iránt pert indit a hiba felfedezése után 8 hónappal, de a jótállási időn belül; az eladó a hátralékos 1000 K megfizetése iránt viszontkeresetet támaszt. A bíróságok (Németországban) elutasítják ugy a keresetet, mint a vissontkeresetet. A keresetet azért utasítják el, mint a fent ismertetett német joggyakorlat szerint a kereset a hiba felfedezésétől számított hat hó alatt lett volna megindítandó, holott ez csak a nyolczadik hónapban történt. A viszontkeresetet azért utasították el, mivel a vevő a hibáról az eladót kellő időben értesítette, és ha a keresetet is kellő időben indította, volna meg, a gép visszavételét sikeresen követelhette volna. (Német ptk. 478. §.) Az ilyen itélet nem igazságszolgáltatás. Mi lesz már á géppel? Megmarad a vevőnek 3000 K ért? Ezt az eredményt egyik fél sem akarta tulajdonképen. Ily eredményekre vezet a törvény rideg alkalmazása és a jótállási szabálynak nem helyes alkalmazása. A mi judikaturánkból fent idézett egyik ítéletében (1903. május 19. G. 22/903.) a Curia is azt mondotta ki, hogy a minőségi Jcifogás a jótállási idő lejártával is joghatályosan megtehető. Ezzel ugyan még nincs kimondva világosan, hogy a hat havi elévülési idő a jótállási idő lejártával veszi kezdetét, de ehez a helyes gondolathoz közel áll. De világosan és határozottan kimondva találjuk ezt egy Ítéletben, melyet itt örvendetes jelenségként fel kell említeni. Ezt az Ítéletet a kassai kir. ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság 1906. január 30-án G. 100/905. sz. alatt hozta és azt mondta ki, hogy ha a felek az eladó felelősségének tartamát szerződésileg megállapították, az átvétel és kifogásolás véghatárideje a megállapított időtartam végével egybe esik, mihez képest az áru hiányaira alapított kereseti jog elévülése az időtartam lejártával kezdődik. 8) Látjuk tehát, hogy nálunk sem uj az a felfogás, mely szerint helyesebb volna a hat havi elévülési idő kezdetét a jótállási idő végpontjától számitani. Tényleg nagyon megfontolandónak tartjuk, vájjon nem volna-e ez mindig követendő jogszabálynak felállítandó ? A magunk részéről helyesnek találjuk, meg8) Grecíák, Magy. Dtár XIII. köt. 648—649. 1. felel az életszükségletnek, kielégít minden jogos igényt. Az eladó sem panaszkodhatik amiatt, hogy igen hosszú időig bizonytalanságnak volna kitéve, mert hiszen a jótállási idő gyakran az ö érdekében is van megállapítva és ennek megállapítása különben is az ő jogcselekménye is, mert az ő hozzájárulásával történt Minthogy nálunk megállapodott joggyakorlat nincs, hanem ez — amint láttuk — ingadozó, minthogy azonban az itt említett gondolat felsőbírósági ítéletekben is már érintve van, helyesnek kell tartani azt, hogy a judikaturánk fejlődjék abban az irányban, mely szerint a hat havi elévülési idő vegye kezdetét a jótállási idő lejártával. A kereskedelmi tudakozó irodák jogi felelőssége. Irta: Dr. Bozóky Géza, pécsi jogakadémiai tanár. I Az a rendkívül nagy szerep, amelyet a modern korban a hitel a kereskedelmi forgalomban betölt, szükségessé tette olyan intézmények megalkotását, melyek a hitelezőnek adósa megbízhatóságára nézve, ha egy vagy más irányban felvilágosításra szorulna s ezt saját maga megszerezni nem tudná, vagy azt csak nagy kö tséggel és hosszadalmas utánjárással eszközölhetné, kellő adatokat szolgáltassanak. Ez a hézagpótló s erre szolgáló intézmény a tudakozódó iroda s ehhez hasonló elnevezés alatt ismeretes vállalat, mely a dolog természetéből folyólag különösen nagyobb kereskedelmi emporiumokban szokott létrejönni és működni. Az e téren is erősen kifejlett verseny folytán közöttük nem egy valóságos mintaszerű tökéletességre vergődött és épen ezért üzletköre egyre fejlődik, nagyobbodik, sőt fontossága is napról-napra jelentősebb lesz. Két kérdés merül fel ennek az intézménynek közelebbi megvizsgálása nyomán. Az első az, hogy a tudakozódó és a felvilágosítást nyújtó között minő jogi viszony jön létre? A második pedig abban áll, hogy megállapítsa az egymással jogviszonyba került felek kölcsönös, különösen az informálónak jogi felelősségét. Az irodalomban hosszas vita fejlődött ki e viszony jogi minősítésében. *) Két önálló nézet ') Hosszasan kiterjeszkedik az e tárgyban felmerült nézetekre Schmitt Eurt: „Die Kaufmannische Auskunftei, insbesondere Der Auskunftsvertrag" cz. értekezésében.