Kereskedelmi jog, 1912 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 2. szám - A jótállási és elévülési idö. [1. r]

22 rencsés kifogás, különben se törvényben, se másutt nem található.1) Annyiban azonban, amennyiben a hat havi elévülési időt a jótállási idő lejártától látszik számítani, a határozat — a mint látni fogjuk — helyes alapfelfogásból indul ki. Az 1907. január 10-én 1479. sz. a. hozott curiai ítélet szerint a Guria megengedhetőnek tartja azt a felfogást, hogy az egy évi jótállási idő megállapítása ugy értelmezendő, hogy ez által a hat havi elévülési idő van kiterjesztve. De ezt a kiterjesztést már a Curia nem eszközli helyesen, mert azt mondja tovább, hogy az az egy évi jótállási, illetve meghosszabbított elévülési idő az átvételtől veszi kezdetét.2) Az 1908. május 22-én 365/907. sz. a. kelt ítéletben a kir. Curia csak annyit mond ki, hogy az egy évi jótállás esetén a vevő a kereskedelmi törvény 349. §-ában meghatározott hat hónapon tul is elállhat az ügylettől; de arról, hogy mely időponttól számítandó az egy év és meddig gyakorolható az elállási jog a hat hónapon tul is — erről nincs rendelkezés.3) Az 1908. szeptember 1-én 159/908. sz. a. kelt ítéletében kimondja a kir. Curia, hogy a vételi szerződésben vállalt az a mellékkötelezettség, hogy a szállított gép jóságáért egy évi jótállást vállal, a dolog természete szerint azt jelenti, hogy egy éven belül felmerült hiányokat az eladó saját költségén kijavítani köteles, a mire vonatkozó kereseti jog nem évül el hat hó alatt.4) Ez a határozat sem teljes; nem mondja meg, hogy a kereseti jog mennyi idő alatt, mely időponttól évül el? Mindezek a határozatok tehát a kérdés megoldását előbbre nem vitték, a kérdést megoldatlanul hagyjuk, ugy hogy nem lehet tudni, vájjon mi már most judikaturánknak határozott álláspontja abban a kérdésben, hogy a jótállási és elévülési idő egymáshoz mikép viszonylanak. Ezt a viszonyt pedig kereskedelmi forgalmunk megszilárdítása érdekében világosan meg kell állapítani. Azonban nemcsak a judikatura hagy minket cserben a kérdés megoldásánál; hanem az elmélet is, sőt az a kérdéssel nem is foglaJko!) Az eddig id. curiai határozatokat 1. Grecsák Magyar Dtár IX. köt. 482—484. 1. 2) Grecsák, M'gyar Dtár X'V. köt. 458—459. 1. 3) Grecsák, Magyar Dtár XV. köt. 761. 1. *) Grecsák. Magyar Dtár XVT. köt. 713. 1. 2 8Z. zik; igy pl. Nagy Ferencz is e kérdést csak emliti, de egyáltalában nem tárgyalja.6) A mi a külföldi judikaturát és irodalmat illeti, felemlítendő, hogy Planck szerint a meghatározott időn elvállalt garancziának az a jelentő ége van, hogy ez által a törvényestől eltérő elévülési idő lett megállapítva. De adható az a jelentősége is a garanczia kikötésének, hogy a vállalkozó arra kötelezi magát, hogy az összes hiányokat, melyek a jótállási idő alatt mutatkoznak, saját költségén kijavítja, minek — Planck szerint — az a gyakorlati jelentősége van, hogy jogi vélelem szól a vevő javára a mellett, hogy a mutatkozó hiány olyan, melyért a vállalkozó (eladó) garantált, mely vélelemmel szemben természetesen nincs kizárva az ellenkezőnek bizonyítása, Ennél többet erre nézve Planck sem mond.6) Részletesebben foglalkozik a kérdéssel Staub,7) ki egészen a német judikatura álláspontján van; az általa proponált megoldás elfogadható ugyan, de teljes megnyugvást az sem idéz elő. Staub szerint ugyanis a garanczia egy praktikus esete a szavatosságra vonatkozó szerződési megállapodásnak. Ebben rejlik Staubnak a főérdeme e kérdésre nézve, hogy a szavatossági szabályt fogadta el alapul, mely — a mint látni fogjuk — a leghelyesebb megoldási módra vezet. Azonban a következtetéseket Staub már nem vonta be ugy, a mint az a kiindulási alapra való tekintettel várható volt. A szavatossági alapot ugyanis elhagyva, igy folytatja, hogy a jótállási idő kikötése azzal az értelemmel bir, hogy a hat havi elévülési idő nem az átvételtől, hanem a hiány felfedezésétől számítandó, vagyis: ha egy évi jótállási idő van kikötve és a vevő a hiányt az átvételtől számítandó n^olczadik hónapban fedezi fel, innét számítva hat hónapon belül tartozik jogait érvényesíteni. Ha a hiány fel van fedezve, akkor — Staub szerint — a jótállási idő kikötése czélját érte. E felfogás szerint tehát a hiba felfedezése időpontjától kezdve folyik a hat havi elévőlési idő mAg akkor is, ha a jótállási idő a hat hét alatt lejárt. Ez a nézet felel meg — Staub szerint — legjobban az élettapasztalatoknak és forgalom H Naey Fer. Keresk. Jog, II. köt. 151. §. 37. jegyz. °) Planck, Bürgerl. Gesetzbuch II. 6S2. §. 7) Staúb, Kommentár zum Handelsgesetzbuch II. köt 1669: I. Kereskedelmi Jog