Kereskedelmi jog, 1912 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 1. szám - A külföldi részvénytársaságok belföldi fiókintézetei és a magyar kereskedelmi törvény. [1. r.]

18 í. sz. szerződő felek a 2. a. szerint abban állapodtak meg, hogy ha a gépek meg nem telelnének az árjegyzékben kitüntetett munkának, az alperes a hibát ingyen helyreigazítja. Mindkét alsóbiró­sági ítéletnek részben megváltoztatása mellett az alperest a szerződés teljesítésére a kereseti kérelemhez képest kötelezni kellett. 13. Ha a vevő a teljesítési határidő letelte után kijelentette a szerződéstől való elállását, az eladó joghatályosan már nem teljesíthet. (M. kir. Curia 358/911. — 1911. november 22.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótör­vényszék, mint váltóbiróság: Az 1907. évi október hó 8. napján 106.207. sz. alatt hozott sommás végzés hatályon kivül helyeztetik, felperes kere­setével elutasittatik. Indokok: Felperes a kereseti váltót érvénye­síteni nem jogosult, mert még ha a kereseti váltó alapjául szolgáló vételi ügylet fixügyletnek tekint­hető nem volna, felperes kötelezettségének eleget azért nem tett, mert az alperesnek 3. a. levelére feleletül adott F. a. levélnek — mely 1907. aug. 7-én kelt — abból a kijelentéséből, hogy a vétel tárgyát képező gép még azon a héten elküldésre kerül, nyilvánvaló, hogy a felperes ezen egy­oldalulag meghosszabbított határidőben kötele­zettségének eleget tenni tartozott volna; ezt a kötelezettségét be nem tartotta, mert a lokomobilt nem azon héten, amely — tekintve, hogy az F. alatti 1907. augusztus 7-én azaz szerdán kelt, — 1907. augusztus 10-én, vagyis vasár­napon végződött, hanem a H. alatti feladó ve­vényből kitünőleg, csak a következő héten, 1907. augusztus 14-én adta fel, illetőleg küldette el. E szerint bár a m. kir. államvasutakból beszerzett iratok bizonyítják, hogy a gép árverésen 2400 koronáért eladatott és hogy felperes az árveré­sen befolyt vótelárt a felmerült 255 K 20 fill. fuvardíj és fekbér levonásával megkapta, a le­szállított hátralékos vételárt nem igényelheti, miért is a sommás végzést hatályon kivül he­lyezni, a felperest keresetével elutasítani kellett. (143.595/1909.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja. (2578/1910.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét megváltoztatja és az elsöbiróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: Felperes a vétel tárgyát képezett kereseti gépet a 2. a. szerint 1907. évi július végéig tartozott szállítani, amit azonban nem teljesített, tehát a K. T. 353. §-a értelmében joga nyílt az alperesnek ahhoz, hogy a szerző­déstől elálljon, ezt a jogát pedig a nem kifogásolt és 1907. évi augusztus 5-én kelt és felperes által 1907. évi augusztus 7-én kézhez vett 3. alatti szerint gyakorolta is. Ezzel szemben nem jöhet figyelembe fel­peresnek az a kifogása, hogy az alperes tarto­zott volna részére az utólagos teljesítésre meg­felelő időt adni, mert ezt a 3. alatti kézhezvétele előtt nem kérte az alperestől, a vételtől való elállástól történt értesítése után pedig az utólagos teljesítésre határidőt nem igényelhet. Ezekből az okokból és az elsőbirósági Ítéletnek ezekkel nem ellenkező egyéb megfelelő indokaiból a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsöbiróság ítélete volt helyben hagyandó. 14. A megengedett 5°/o piszok nem az egész áruküldemény után, hanem csak mint a tiszta árumennyiségben megengedett százalék jöhet számításba (M. kir. Curia 361/1911. — 1911. november 16.) M. kir. Curia : A másodbiróság ítéletét hely­benhagyja, az elsöbiróság ítéletére is kiterjedő azzal a részbeni változtatással, hogy az alperes által a felperesnek' feltétlenül fizetendő töke összegét 233 K <J6 f.-ről 109 K 41 f. re leszál­lítja, a becslőeskünek az egész 51.374 kgr. mennyiségre, le nem tétele esetében fizetendő töke összegét pedig 2310 K 06 fillérről 2434 K 61 f.-re felemeli s ehhez képest felperest a becslőeskünek az egész 51.374 kgr. mennyiségre való letétele esetében keresetével 109 K 41 f.-t meghaladó további 2434 K 61 f. tőkére és ka­matára vonatkozóan utasítja el. Indokok: Nem vitás a peres felek között, hogy a per tárgyául szolgáló, az alsóbiróságok ítéletében számuk szerint egyenkint megjelölt 5 drb tartánykocsiban az alperes részére érkezett s a munkácsi vasúti állomáson megvizsgált szál­lítmányoknak összes súlya 76.110 kgr.-ot tett ki, a másodbiróság által az alperesnek megítélt becslő eskü letétele esetében pedig bizonyítva lesz, hogy ebben az 5 tartánykocsiban össze­sen 51.374 kg. vizpiszok és sár, vagyis olyan anyag volt, amelynek a kereskedelmi forga­lomban megengedett mérvét meghaladó része után az előadó a vevőtől vételárat nem köve­telhet. A becslőeskü letétele esetében tehát, a fentebbi 76.110 kgr. összsúlyból levonandó a vizből, piszokból és sárból álló anyagok mény­nyiségének megfelelő 51374 kgr. sulymehtifi­ség, az ekként fenmaradó i'4.736;kgr:-hoz hozzá­számítandó az alsóbiróságok ítéletében helyesen kifejtettek szerint, a vétel tárgyát képező nyers­kőolaj súlyának 5% a erejéig nem kifogásol­ható viz, piszok és sár súlya, vagyis (76.110 kgr.-nak 5%-a) 1236'08 kgr. és eszerint 26.972 08 kgr.-nak felel meg a tényleg szállított nyers kőolaj mennyisége, amelynek a C) a. körlevél­ben métermázsánkint 3 K 40 f. ben meghatáro­zott vételárát a felperes jogosan igényelheti és 1704 K 65 f.-t tesz ki, a 76.110 kgr. összsúly­ból a 25.972-08 kgr. tiszta nyers-kőolaj súlyá­nak levonása után fenmaradó 50.137 02 kgr. anyag súlyra eső az a vételáiösszeg, melyet alperes megfizetni nem köteles.

Next

/
Thumbnails
Contents